A pánikbetegségben szenvedők száma egyre nő
megjelent:
Ki ne tapasztalta volna már, hogy egy nehezebb életszakaszban, szorongó, kétségekkel teli, kimerült időszakban pánikot érez. Nem mindenki tudja pontosan megfogalmazni, nevén nevezni, de a tünetei egyértelművé teszik a diagnózist egy szakszerű vizsgálat után.
Az orvos felkeresését nem is szabad elkerülni, mert a roham hasonlíthat életveszélyes, sürgős orvosi segítséget igénylő állapotokhoz. Ha valaki a környezetünkben mellkasi fájdalommal járó rosszullétre panaszkodik, a 112-es segélyvonalon vagy a 104-es számon hívjunk hozzá mentőt. Ki kell zárni a szív és a tüdő érintettségét.
Ha tudjuk, mert maga a szenvedő fél is megerősítette, hogy pánikbeteg, ne keltsünk félelmet, ne „pánikoljunk”. Türelmesen, békésen nyugtassuk meg, csöndesen beszéljünk hozzá, fogjuk meg a kezét. S az ismert légzéstechnikát alkalmazzuk lassan, amit a tapasztalt pánikbeteg jól ismer. Mélyen beszívja a levegőt az orrán át, majd békésen kifújja a szájon keresztül. Nem szabad kapkodni!
A pánikrohamot nem szabad semmisnek tekinteni, mivel nem tudjuk, hogy épp akkor milyen kísérő tünettel jár. A páciens mellkasa szorít, halálfélelmet érez, s gyakorta érzi, hogy nem kap levegőt és megfullad. Ha rendszeressé válik, már pánikbetegségről beszélünk. A diagnosztizált kórság nem életveszélyes, de kínzó. Tartós stressz, rendezetlen élethelyzet, szorongás, kimerültség, traumák is állhatnak a hátterében.
| A pánikbetegség tünetei |
| A pánikroham „páni” félelmet takar, mely az alábbi tünetekkel járhat: mellkasi szorító érzés, heves szívdobogás, fulladásérzés, szédülés, ájulás, erős fejfájás, "hasi pánik" (émelygés, hányinger, hányás, hasmenés). A tünetek éjjel ritkán jelentkeznek. Többnyire közterületeken, üzletekben, tömegben, járművön. A pánikbeteg ezt követően kódolja a történteket, így a szorongása, a félelem a hasonló szituációkban erősödik. Ha súlyosbodik a beteg állapota, el kell végezni a tünetek függvényében azokat a diagnosztikai vizsgálatokat, melyek a szervi elváltozást kizárják. Ezek közé tartozik a vérkép, ionok vizsgálata, vércukorszintmérés és az EKG-vizsgálat. A szakorvosok a pánikbetegséget antidepresszánssal, azonnal ható szorongásgátlókkal enyhítik. Sokat segít az életvitel reformálása, a mérgező, bántó környezettől való eltávolodás, a relaxációs technikák, a sokkal több „énidő” beiktatása, a sport, séta az adott életkornak, egészségi állapotnak megfelelően, a természetben töltött idő, olvasás. A lakásból való kimozdulás, barátokkal való beszélgetés, zenehallgatás, az értelmes időtöltés. A gyógyszert nem szabad elhagyni, ha az orvos előírta, de mellette mindenkinek tenni kell a saját testi-lelki egészségéért. |
- A betegség konkrétan meghatározható oka szinte ismeretlen. Vannak viszont szakmai elméletek arra vonatkozóan, hogy mik vezetnek e gyötrő állapothoz – tudtuk meg dr. Kristán Miklós pszichiátertől. – A biológiai elmélet megalkotóinak egy része úgy véli, hogy a noradrenalin nevű neurotranszmitter (olyan agyi vegyület, mely információkat visz egyik idegsejttől (neuron) a másikig) jelentős szerepet játszik a pánikbetegségben.
- Ezt tegyük érthetőbbé az olvasók számára.
- A nevezett kísérletek során a kutatók megállapították, hogy a noradrenalinban gazdag agyi terület ingerlése pánikot vált ki. Erre hosszas kísérlet után derült fény. Így tehát az említett vegyület aktivitásának változása erős hatással bír a pánikroham kialakulására. Ennek egyszerűbb magyarázata sajnos nincs. A valódi problémát mindenképpen szakembernek kell diagnosztizálnia. A beteg ezt követően pontos tájékoztatást kérhet erről. Nem feledkezhetünk meg az esetleges genetikai háttérről sem, noha ezt nem találták a kutatók olyan mérvadónak, mint a korábban említett tényezőt. A pszichológusok, pszichiáterek többsége napjainkban úgy gondolja, hogy a pánikbetegség kialakulásában jelentős szerepe van annak, hogy a beteg miként ítéli meg és hogyan viszonyul a testében lejátszódó kellemetlen folyamathoz. A pánikroham átélése, mivel azonos a halálfélelemmel, a megsemmisülés érzését váltja ki. Az eszméletvesztést, a szívinfarktushoz hasonló érzést s egyéb életveszélyes betegségeket is utánozhat. Így a szakorvosok következetesen figyelnek arra, hogy a sorozatos rohamok után a beteg a szorongásos betegséget is cipeli, s szenved tőle. Ezen gyakorta csak szakember tud segíteni a megfelelő terápiával.
- Egy pánikroham tehát még nem pánikbetegség?
- Akkor tekinthetünk valakit pánikbetegnek és gyógykezelhetünk ennek megfelelően, ha egy hónap alatt legalább négy pánikrohamot él át. A vizsgálat során a szakorvosnak meg kell állapítania, hogy a vészes tünetek hátterében nem fedez fel szervi elváltozásokat. Előfordul, hogy a 10-30 percig tartó roham befejeződik, mire a sürgősséggel hívott mentők a beteghez érkeznek.
A pánikrohamokra azért is kell komoly figyelmet fordítani, mert nagyon könnyen pánikbetegséggé alakulhat át.
- Mi válthatja ki a pánikrohamokat, ami ugyancsak halálfélelemmel, végtelen rossz közérzettel társul?
- A klinikusok – pszichológusok, pszichiáterek – szerint többnyire a túlzott és nem kezelt stressz, a kimerültség, az elfojtott félelmek, a tartós aggodalmak, a rossz megküzdési képesség és technika, a szociális kapcsolatoknak, a családnak, a barátoknak a hiánya, vagyis a mellőzöttség érzése, illetve a szülői túlféltés, oktalan aggodalmaskodás is kiválthatja. Így kezdődik, s ha ezekben nem történik változás, mindenképpen segítséggel, akkor érkeznek a rendszeres pánikrohamok, melyek betegséggé fajulnak. Ha a családtagok jobban figyelnének egymásra, nem viselkednének közönyösen, változtatnának a másik megítélésén, értelmes magyarázatokkal egy-egy gyötrő konfliktus után, ha az emberek beszélgetnének egymással, nem pletykálnának, vagy nem némán, érzéketlenül élnének egy fedél alatt, máris jobb esélyük lenne a gyógyulásra a pánikra hajlamosoknak.
| A pánikbetegség gyógyulási esélyei |
| Nemzetközi felmérések azt igazolják, hogy a kognitív terápia – ami a saját problémánk, betegségünk megismerését jelenti – a betegek 85 százaléka esetében két évnél hosszabb tünetmentességet eredményezett. Így könnyebben együtt lehet működni a szakorvossal, aki a gyógyszeres és egyéb kiegészítő terápiát meghatározza, javasolja. A kezeletlenül maradt pánikbetegség súlyos, veszélyes szervi és pszichiátriai következményekkel járhat. A rohamok során a vérnyomás például kiugróan magas lesz, ami életveszélyessé is válhat. A pszichiátriai kórságok közt megjelenik a depresszió, a szenvedélybetegség kompenzálásként, s magasabb esetükben az öngyilkossági arány. Nem szabad tehát hárítani, hanem mielőbb szakorvosi vizsgálatra kell menni és segítséget kell kérni. Noha sajnos még mindig nehéz a pszichiátriai szakrendelésekre s más kivizsgálásokra is közeli időpontot kapni. Nem ritka, hogy 2-3 hónap várakozási időre kényszerülnek a betegek, majd újabb várakozásra a vizsgálatok folytatása során. De a megfelelő kezeléshez jutás érdekében ezt vállalni kell. |
Tovább
Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Kristán Miklós, pszichiáter
