Még mindig téves kép él a köztudatban a patológusokról
megjelent:
Napjainkban sokan hiszik azt, hogy a patológus szakorvosok csupán az elhunytak boncolását, illetve a diagnózis ismeretében a halál okának megállapítását végzik. A valóság ennél sokkal szélesebb körű és életbevágóbb hivatást takar, ami méltatlanul háttérbe szorul a hazai egészségügyben is.
A patológus szakorvosok sokrétű tevékenységével, több alkalommal is találkoztam az utóbbi években, hónapokban. Legutóbb egykori kolléganőm várta hatalmas izgalommal szövettani eredményét, nőgyógyászati műtétje után egy esztendővel. A sokadik eredményre várt, de ennek sorsdöntő szerepe volt, mondta akkor, és nem értette: miért csúszik heteket a patológiai intézetből várt eredmény. „Sok a beteg, a munka, és kevés a szövettani, citológiai, a betegszervből vett mintát vizsgáló, és diagnózist felállító patológus szakorvos.” – ismételgetik a szakorvosok, ha a páciens aggódva érdeklődik hetente többször is leletének eredményéről. A méh- és petefészek eltávolító operációt, majd az azt követő speciális kezelések után egy évvel a fent említett hölgy várva várt szövettani eredménye negatív lett. A kiadott orvosi lelet számára nem csupán egy papír volt, hanem maga az élet, az újjászületés.
Ugyanezt érezte az a középkorú nő is, akinek négy centis göböt távolított el pajzsmirigyéről dr. Lukács Géza professzor, aki a szokásos eljárás szerint, még a műtét közben sürgős szövettani vizsgálatot kért patológus kollégáitól. Miután bizonyságot nyert, hogy a daganat jó indulatú, a nemzetközi hírű professzor nem távolított el további részt az asszony pajzsmirigyéből. A műtétet követő eszmélés után, a sebész professzor megfogta az asszony kezét, s csak ennyit mondott: - Gratulálok, maga kétszer született!
Többnyire a háttérben dolgoznak, mégis az egyik legfontosabb feladat az övék
Vélhetően ebben az esetben sem gondolta végig a páciens, hogy a hatalmas műtét micsoda csapatmunka eredményeként vált teljes egésszé, aminek nélkülözhetetlen résztvevői a patológus orvosok is.
S végül egy harmadik, fájó emlék, amiről a patológia juthat eszünkbe az, ha szerettünk elmegy közülünk, s halálát követően megtörténik a boncolása, a patológusok legprecízebb munkájának közreműködésével. S amikor elérkezik az idő, a legközelebbi családtag kézhez kapja a boncolási jegyzőkönyvet, amelyben szeretettjéről szinte mindent megtud, ami a betegségével, a halál okával összefüggésben állt. Ez az a dokumentum az, amit soha nem veszünk szívesen a kezünkbe, s aminek a „születését” bizonyosan a patológus orvossal azonosítjuk.
| Hol találkozunk a mindennapok során a patológus munkájával? |
| - betegségek szűrése során - nőgyógyászati, valamint emlőszűrés citológiai, szövettani vizsgálata alkalmával - idült máj- és vesebetegségek pontos diagnózisának megállapításához szükséges szövettani vizsgálatkor - bármilyen szervből vett mintavétel során (a mintából készített kenetet, vagy metszetet a patológus értékeli) - gyomor- és bélpanaszok esetén végzett endoszkópos vizsgálat alkalmával, amennyiben a szövettani ellenőrzés is indokolt - megbetegedések gyógyítása során, például számos, speciális sebészeti beavatkozás során (műtét közben), azonnal szövettani-, intraoperatív vizsgálat indokolt az operáció további folytatásához (A patológus orvosok egyéb, napi tevékenységéről, munkavégzéséről a teljesség igénye nélkül adtunk tájékoztatást.) |
A Magyar Patológusok Társaságának tagjai nem ok nélkül tesznek meg mindent azért, hogy szakembereikre a civilek ne csupán mint boncolásokat végző orvosokra tekintsenek - akik ráadásul méltatlanul alulfizetettek, és a legtöbb egészségügyi intézményben rossz körülmények között végzik munkájukat -, hanem mint kulcsfontosságú, szövettani és citológiai diagnózist megállapító orvosként is elismerjék őket.
A patológusok alapos, elemző tevékenysége a betegágyak mellett gyógyító orvosok munkájához elengedhetetlen. Napjainkban már egyre több olyan patológus orvos dolgozik a klinikákon, akik egy-egy adott kóros elváltozásból maguk vesznek mintát, majd annak mikroszkópos vizsgálata után, diagnosztizálják a betegséget – tudtuk meg dr. Kiss Attila szakorvostól.
| Mit csinál pontosan a patológus orvos? |
| - A betegvizsgálati, illetve a képalkotó diagnosztikai eljárások adataiból, valamint a szövettani mintákból készített metszetek vizsgálata alapján megállapítja a betegség típusát, súlyosságát, bizonyos esetekben azonosítja a kórokozó baktériumokat, gombákat. Daganatos betegségek esetén pontosítja a kórság lefolyásának stádiumát is. - A patológusok vizsgálódása gyakran a gyógyulás első és legfontosabb lépése, amivel a gyógyító orvosok munkáját segítik. - Munkájukhoz tartozik az elhunytak boncolása is, amikor a halálhoz vezető folyamatok tisztázódnak, tehát kiderül a halál közvetlen oka. |
(WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró, Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke)
