Mi mit jelent a prosztatarák patológiai leletén?
frissítve:
A prosztatából vett szövetmintákat speciális előkészítés után, mikroszkóp segítségével vizsgálja meg a patológus, az eredményt patológiai lelet formájában küldi meg a kezelőorvosnak. A leletben leírt információk határozzák meg a beteg kezelésének lehetőségeit. Az alábbi kérdések és válaszok segítenek abban, hogy megértse a leletein található orvosi információkat.
Miért és hogyan vesznek szövettani mintát a prosztatából?
A prosztatapanaszok hátterében szerencsére ritkábban áll a prosztatarák, mint a jóindulatú prosztata megnagyobbodás (hiperplasia), a két eltérés azonban klinikailag nem mindig különíthető el élesen és persze együtt is előfordulhat. A vizelési panaszt okozó prosztata megnagyobbodás műtéti ellátása az ún. transzuretrális rezekció (TUR), aminek során a prosztataállomány húgycső körüli részét távolítják el kis darabokban.
| Mintavételi eljárások – Mikor melyik indokolt? |
| Orvosi szempontból a mintavételi eljárások jelentősége a pontos diagnózis felállítása szempontjából bizonyos esetekben nélkülözhetetlen. Például daganatok típusának, kiindulási helyének (vagyis hogy melyik szervből származik), stádiumának és az áttétek keresésének eszköze lehet. A sebész például szövettani minta ismeretében határozza meg az eltávolítani kívánt szervrészlet vagy szerv nagyságát, továbbá az alkalmazott terápia tervezésében is nagy jelentősége lehet a vizsgálatok eredményének. |
Vastagtű (core) biopszia esetén az urológus egy kb. 1 mm vastag, üreges tűt szúr a prosztatába a végbélen keresztül, amivel kis szövethengert (core) távolít el. Az eljárás során többszörös (többnyire 6-12) szövetminta vétele történik a prosztata különböző területeiről szövettani feldolgozás céljából. A vizsgálat mindkét mintavételi mód esetén biztosítja a prosztatában zajló szöveti folyamatok felismerését, feltéve, hogy azok az eltávolított mintákban benne vannak.
A patológiai leletben külön (számmal vagy betűvel) jelölve minden minta diagnózisát felsorolják, ugyanis az egyes szövetrészletekben különféle eltérések lehetnek (rák és ennek előalakjai, gyulladás, jóindulatú megnagyobbodás stb.).
Mi az adenokarcinóma?
A karcinóma kifejezést a hámsejtekből kiinduló rosszindulatú daganatra használják. A legtöbb prosztatarák adenokarcinóma, olyan ráktípus, mely a mirigyállományából indul. A rosszindulatúan átalakult daganatos sejtfészkek többnyire jól elkülöníthetők az ép prosztatamirigyektől, de sokszor mégis speciális szövettani módszerek szükségesek az adenokarcinóma egyértelmű diagnózisához.
Mit jelent a Gleason-grádus vagy a Gleason-pontszám? Mit jelent, ha pontszámok összege 3+4=7 vagy 3+3=6?
A rákos sejteket mikroszkóp alatt vizsgálva a patológus olyan jellemzőket észlel, melyek jelzik a daganatos elváltozás súlyosságát, a folyamat növekedésének és terjedésének mértékét, melyeket a szövettani grádussal fejez ki. Ilyen fontos eltérés például a sejtek egymáshoz való viszonya, a normális prosztata mirigyállománytól való eltérés mértéke és a rákos sejtek osztódási hajlandósága (mitotikus arány). A prosztatarák esetén alkalmazott úgynevezett Gleason-grádus 1-től 5-ig osztályozza a prosztatarákot, leggyakrabban 3-as vagy magasabb fokozatú rákok fordulnak elő.
- Amennyiben a rákos szövet nagyon hasonló a normál prosztata szövethez, 1-es fokozatúnak számít.
- Ha a rákos sejtek jellemzői igen eltérőek és azok növekedési üteme szokatlanul magas, a legagresszívebb, 5-ös fokozatúnak sorolják be.
- A 2-4-ig tartó fokozat jellemzői az előző kettő között vannak.
Mivel a biopsziás minták különböző területeiben a prosztatarák különböző megjelenésű és fokozatú, a végső besorolás a két leginkább jellemző terület fokozatainak összege, amit Gleason-pontszámnak (angolul score) nevezünk. Az első szám az a fokozat, ami a leggyakoribb a tumorban. Így például, ha a Gleason-érték 3+4=7, ez azt jelenti, hogy a tumor nagyobb része 3-as fokozatú, egy kevés 4-es, ezek a Gleason-pontszáma pedig 7. A lehetséges legmagasabb Gleason-pontszám értelemszerűen 10.
A leletein ez az érték többféleképpen is szerepelhet, pl. Gleason 7/10 vagy Gleason 7 (3+4) vagy kombinált Gleason-érték 7.
Bár a Gleason-pontszám alapja leggyakrabban az a 2 terület, ahol a rák többsége előfordul, kivételt képez, ha a mintán nagyon sok magas fokozatú rák van, vagy ha 3 területen van magas fokozatú rák. Ezekben az esetekben a Gleason-pontszámot módosítják, hogy tükrözze a rák agresszív természetét. Minél magasabb a Gleason-pontszám, annál valószínűbb, hogy a rák gyorsan terjed.
Mit jelent, hogy a Gleason-pontszám 6, 7 vagy 8-10?
A legalacsonyabb Gleason-pontszámok 6, vagy ritkán 6 alattiak. Ezt a rákos megbetegedést jól differenciáltnak lehet nevezni, és valószínűleg kevésbé agresszív, lassabban nő és terjed. A 8-10 Gleason-pontszámú daganatok rosszul differenciáltak, ez a típus általában agresszív, valószínűleg gyorsan növekszik és terjed. A 7-es Gleason-pontszámú rák mérsékelten differenciált, növekedési és terjedési üteme az előző kettő között van.
Mit jelent, ha a különböző mintáknak különböző Gleason-pontszáma van?
A minták származhatnak azonos daganat különböző területeiről vagy a prosztata különböző tumoraiból is. Mivel a fokozatok mások lehetnek ugyanazon tumoron belül, illetve a különböző daganatokban, az egyes szövetmintáknak más-más lehet a Gleason-pontszáma. A kezelőorvos jellemzően a legmagasabb pontszám alapján következtet a prognózisra és fogja eldönteni a kezelést.
A biopszia Gleason-pontszáma pontosan utal a rák fokozatára?
Mivel a prosztatabiopszia a prosztata különböző területeiből vett szövetminta, a Gleason-pontszám általában pontosan tükrözi a rák valódi fokozatát. Azonban a biopsziák körülbelül 20%-ban a kapott pontérték alacsonyabb, mint a rák valódi fokozata, mert a rák agresszívabb területéről nem történt mintavétel. Az is előfordulhat, hogy a későbbiekben eltávolított tumor valós fokozata alacsonyabb, mint amit a biopszián látnak.
Mennyire fontos a Gleason-pontszám?
A Gleason-pontszám nagyon fontos annak előrejelzésében, hogyan fog a prosztatarák viselkedni. Ugyanakkor más, klinikai tényezők is fontosak, így a
- vér PSA-szintje
- a végbél tapintási (rektális) vizsgálat eredménye
- az egyes mintákban a daganatszövet aránya
- a daganatot tartalmazó minták mennyisége
- a prosztata mindkét oldalán találtak-e rákot
- a rák a prosztatán kívülre terjedt-e
Mit jelent, ha a lelet olyan speciális vizsgálatokat említ, mint a nagy molekulatömegű cytokeratin (HMWCK), ck903, ck5/6, p63, AMACR (racemáz), 34BE12, vagy PIN4 koktél?
Ezeket a speciális immunhisztokémiai vizsgálatokat a patológiai laboratóriumban végzik a prosztataráksejtek, illetve azok viselkedésének pontosabb kimutatására. Nem minden beteg esetében van szükség ezekre a vizsgálatokra, és függetlenül attól, hogy a lelet megemlíti-e ezeket, nem befolyásolják a diagnózis pontosságát.
Mi az az érbetörés, perineurális invázió?
A rákos sejtek a prosztata állományában a kötőszövetben terjedve ereket, idegeket is elérnek, körbenőnek, esetenként beléjük is hatolnak. Az érbetörés az erek falán való átterjedést, a vérpályába jutást jelenti. A perineurális invázió esetén rákos sejtek észlelhetők a prosztata idegrostjai mentén vagy környékén. Mindkét jelenség kapcsán nagyobb a kockázata annak, hogy a rák a prosztatán kívülre terjedt. Ugyanakkor pl. a perineurális invázió nem jelenti azt, hogy a rák elterjedt, és más tényezők, mint pl. a Gleason-pontszám és a mintákban található daganatszövet mennyisége sokkal fontosabbak. Egyes esetekben a perineurális invázió befolyásolhatja a kezelést, így ha a lelete említi, beszéljen róla orvosával!
Mit jelent a magas fokozatú prosztata intraepithelialis neoplasia vagy magas fokozatú PIN?
A magas fokozatú prosztata intraepithelialis neoplasia (más néven magas fokozatú PIN) a prosztata rákmegelőző állapota. Ezek a szöveti eltérések a mirigyállomány korai átalakulására utalnak, és gyakran a már kialakult prosztatarák mellett is megfigyelhetők a biopsziás minta más területeiben. Ilyen módon a PIN megjelenésének semmi köze a Gleason-pontszámhoz vagy a daganat agresszivitásához.
Mit jelent, ha a leletben az áll, hogy akut prostatitis (heveny prosztatagyulladás) vagy krónikus prostatitis (krónikus prosztatagyulladás)?
A prostatitis a prosztata gyulladása. A legtöbb esetben a tumoros biopsziában említett prostatitist nem fertőzés okozza és nem kell kezelni. Egyes esetekben a gyulladás növelheti a PSA-szintet, de ez nem kapcsolódik a prosztatarákhoz. Rákos betegeknél a prostatitis nem befolyásolja a prognózist vagy a kezelést.
Mit jelent az atrópia, adenosis, atipikus adenomatous hiperplasia megemlítése?
Ezek a kifejezések azokra a nem rákos, jóindulatú elváltozásokra utalnak, amit a patológus a mikroszkóp alatt lát, de néha akár ráknak is tűnhetnek.
Az atrópia kifejezést a prosztata mirigyállományának zsugorodására használják (ha ez mikroszkóp alatt észlelhető). Amennyiben a teljes prosztatát érinti, diffúz sorvadásról beszélünk. Leggyakrabban a hormonok vagy a prosztata sugárkezelése okozza. Mikor az atrópia a prosztatának csak bizonyos területét érinti, fokálisnak nevezzük.
Az atipikus adenomatous megnagyobbodás (amit néha adenosisnak hívnak) a prosztata biopsziában látható egy másik jóindulatú állapot.
Mit jelent, ha a rák mellett a leletben az áll, hogy atipikus mirigyek vagy atipikus kis acináris proliferáció (ASAP)?
Ezek a kifejezések azt jelentik, hogy a patológus olyan aggasztó eltérést látott a mikroszkóp alatt, amiről nem lehet 100%-osan eldönteni a pontos besorolását, azaz a rák lehetősége nem zárható ki. Ilyenkor követéses vizsgálatok, pl. a PSA-szint gyakori ellenőrzése segít követni a folyamatot, de idővel ismételt prosztata biopszia is indokolt.
Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; cancer.org
Orvos szakértőnk: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke
