Dr. Kovács Ilona: A véletlennek köszönhetem, hogy patológus szakorvos lettem

25 éve dolgozik a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetben dr. Kovács Ilona patológus, citopatológus szakorvos, a Patológiai Osztály vezetője, a Magyar Patológusok Társasága Citodiagnosztikai szekciójának elnöke. Az osztályvezetői feladatok mellett részt vesz a napi diagnosztikában, valamint oktat szakorvosjelölteket, főiskolás hallgatókat.

A Kenézy Kórházban, az intézmény betegellátási profiljához illeszkedő diagnosztikát látnak el széles diagnosztikus spektrummal. A megfelelő orvoslétszám lehetővé teszi a specializációt a Kenézy Kórház fő profiljainak megfelelően az emlő-, nőgyógyászati-, emésztőrendszeri-, tüdő-, urológiai-, fej-, nyaki- és bőrpatológia, valamint a nőgyógyászati és diagnosztikus aspirációs citológia területén.

Milyen út vezetett a patológia irányába?

Földesről származom, Debrecenben, az akkori DOTE-n végeztem 1990-ben. Abban az időben nem volt még jellemző az orvoshiány, álláslehetőségek Debrecenben csak módjával voltak elérhetőek. A belgyógyászat volt a kitűzött célom, de nem volt hely a városban, így mondhatni, az adódó lehetőségre mondtam igent. Ez pedig a patológia volt. Nem bántam meg, sőt, úgy érzem, sorsszerű volt, hogy a debreceni Kenézy Gyula kórház patológiáján kaptam állást, ha most kéne orientálódni, már csak a patológiát választanám.

"A véletlen nem részesíti az embert jóban vagy rosszban, csupán alkalmat ad neki ezekre."
/Epikurosz/

Számomra a jóra adott alkalmat ez a véletlen. 25 éve dolgozom ezen a szakterületen, az évek során a kórszövettan mellett a citológia irányába is orientálódtam. Két szakvizsgám van, az egyik a kórbonctan-kórszövettan, a másik pedig, az azóta külön szakterületté fejlődő citopatológia. Tudományos (PhD) minősítésemet 2005-ben szereztem.

Miért jó a Kenézyben dolgozni?

A Kenézy Kórházban a patológia mint diagnosztikus szakma, a gyógyításban betöltött szerepének megfelelő helyet foglalja el, élvezi a menedzsment és a klinikai szakmák támogatását egyaránt. Nagyon jó a társszakmákkal való együttműködés, a kliniko-patológiai kommunikáció. Ennek is köszönhető, hogy fiatal szakorvos csapat vagyunk, 11 orvos dolgozik jelenleg a patológián.

Aki nem vágyódik az oktatás és a kutatás irányába – bár nálunk is folyik rezidensképzés, kollégáimmal közösen részt veszünk a Debreceni Egyetem ÁOK graduális és posztgraduális képzésében, valamint az Egészségügyi Főiskola hallgatóinak elméleti és gyakorlati képzésében oktatóként, illetve morfológiai vizsgálatokat végzünk alapkutatásokhoz kollaborációban a Debreceni egyetem több elméleti intézetének –, valamint érdekli a betegellátás területe, az megtalálja nálunk a számításait.

Mely részterületekkel foglalkoznak, és milyen eredményekről tud beszámolni?

A Kenézy Kórházban 2015-ben több mint 16 000 szövettani vizsgálatot végeztünk, melyet széles immunhisztokémiai paletta egészít ki, emellett 36 000 nőgyógyászati citológiai kenetet, valamint aspirációs citológiai vizsgálat során közel 7000 kenetet értékeltünk, és 311 esetben végeztünk kórboncolást.

A citológián belül az aspirációs citológia külön kihívás. A vizsgálat során a betegekkel találkozik a citopatológus, megvizsgálja, kikérdezi a panaszaikat, az így kapott információk segítenek abban, hogy pontos, egyértelmű, a beteg további kezelését segítő citológiai diagnózis szülessen.

Ki kell emelnem a nőgyógyászati citológiát, népegészségügyi jelentősége miatt fontos és izgalmas terület. Itt dolgozzuk fel Debrecen és a megye járóbeteg nőgyógyászati szűrővizsgálatainak jó részét.

Erre a témára hamarosan visszatérünk. Milyen panaszokkal érkeznek Önökhöz a rendelőbe?

Az aspirációs citológiában mindig valamilyen diagnosztikus kérdésre adunk választ, amely leggyakrabban a jó- vagy rosszindulatúság eldöntésére irányul. Olyan elváltozásból veszünk mintát, amely tapintható, vagy képalkotó eljárásokkal megcélozható.

Mi a protokoll? Műtét, majd szövettan, vagy citológia, és ha szükséges, műtét?

Ezt mindig az határozza meg, hogy mi a páciens számára legmegfelelőbb diagnosztikus módszer a betegségének tisztázásához, gyógyításához. A citológiai mintavétel - a vérvételre emlékeztet - a beteg számára kis megterheléssel, minimális fájdalommal járó, olcsó, költséghatékony eljárás. Az esetek egy részében a citológia eredmény meghatározza az esetleges műtéti eljárás milyenségét, kiterjesztésének módját.

Ahogyan fejlődik a képalkotó diagnosztika, úgy finomodnak a mintavételi technikák, kis elváltozásokból is sikeres mintavétel történik, és a minta számos egyéb biomarker vagy molekuláris patológiai vizsgálatra is lehetőséget adhat, amely a beteg kezelését meghatározhatja.

Milyen betegségek állnak a lista legelején?

Amennyiben a boncteremben vagyunk, akkor a szív- és érrendszeri betegségek, daganatos és májbetegségek állnak az első helyeken, ha a kórszövettant, aspirációs citológiát nézzük, akkor a daganatos betegségek kerülnek előtérbe, azon belül a tüdő-, emlő- és vastagbélrák.

Mi jellemzi a hajlandóságot, eljárnak az érintett nők méhnyakszűrésre? Mi okozza a legnagyobb problémát?

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal ide vonatkozó adataiból ismerjük, hogy az átszűrtség alacsony. Ennek hátterében állhat az egészségtudatosság hiánya, iskolázottsági vagy szociális hátrány, a vizsgálattól való félelem. Egy kistelepülésről nehezebben utaznak a városba, az idegen környezet, az információ hiánya félelmet kelt bennünk, és inkább el sem jönnek.

A távolságot, a félelmet kiküszöbölheti az elmúlt években kialakításra került védőnői méhnyakszűrő-program, melynek során a szervezett szűrés keretében a településen dolgozó, erre kiképzett védőnő veszi le a mintát és küldi a citopatológiára, aztán amennyiben az eredmény birtokában indokolt, a beteget a nőgyógyászhoz irányítjuk.

A méhnyakrák kialakulását 100 százalékban nem lehet megelőzni, a vizsgálómódszerek és a betegség sajátosságaiból adódóan. Azonban meg lehet ezt közelíteni, az átszűrtség növelésével, a biológiai kutatásoknak már a diagnosztikában alkalmazott eredményeit segítségül hívva a citológia mellett kiegészítő tesztek (magas rizikójú human papilloma vírusok meghatározása, biomarkerek) alkalmazásával. A cél, hogy rákmegelőző állapotban fedezzük fel a betegséget.

Háttér Cervikális diszplázia: a méhnyakrák előjele

A céllakosság legalább 70 százalékára kiterjedő nőgyógyászati méhnyakszűréssel a méhnyakrák okozta halálozás 40-80 százalékkal csökkent, 200-400 halálozással kevesebb van évente.

Mely korosztályt érinti leginkább a betegség?

Mivel a méhnyakrákok kialakulásában a human papilloma vírus bizonyos típusainak van fő kóroki szerepe, így minden a szexuális életét megkezdő nőt érinthet. A párkeresés időszakában igen magas az átfertőzöttség, azonban ezen fertőzések jó részét az immunrendszer legyőzi. Azt is fontos azonban kiemelni, hogy a fennmaradó vírusfertőzéseknek is csak kis hányadából alakul ki rákmegelőző állapot vagy rák. Ezért fontos a méhnyakszűrés, hogy azokat az érintetteket kiemeljük, akik fokozott rizikóval bírnak arra nézve, hogy bennük méhnyakrák alakuljon ki.

A méhnyakrák betegség kialakulásához 5-10 év szükséges, ez a dinamika lehetővé teszi, hogy rendszeres szűrés mellett annak kialakulását nagy valószínűséggel megelőzzük. Az idejében fel nem ismert betegség esetén a halálozás 45-49 éves kor között éri el a csúcsát, ami azért is szomorú, mert azokat a nőket érintheti, akik legaktívabb életszakaszukban vannak. A szűrés a 25-65 éves női lakosságot érinti, mert a fennálló vírusfertőzés a későbbi életkorban is okozhat rákot.

Negatív nőgyógyászati kenet mikroszkópos képe

Miként történik a mintavétel, a vizsgálat?

A szokványos nőgyógyászati vizsgálat során, speciális eszközzel, sejteket nyernek a külső méhszáj területéből, amely nem fájdalmas. A mintavételi eszközről a sejteket egy üveg lemezre, az úgynevezett tárgylemezre szélesztik, így készül a kenet, amelyet fixáló folyadékkal konzervál a mintavételt végző. Az így elkészült kenetet juttatják a citopatológiai laboratóriumba.

A patológián ezekben a mintákban a sejteket Papanicolaou festéssel teszik láthatóvá és értékelhetővé. Ezt követően a kenet mikroszkópos vizsgálatra, “szűrésre” kerül, amelyet erre kiképzett előszűrők végeznek. Ők kiválasztják azokat a mintákat, amelyek nem egészségesek, ezek kerülnek az citopatológus szakorvoshoz, aki eldönti, hogy valóban kóros sejteket tartalmaznak-e a kenetek.

HPV vírusfertőzés okozta sejteltérés a nőgyógyászati kenetben

Kóros képnél az ismételt vizsgálaton kívül vírus meghatározást, illetve kiegészítő biomarker vagy szövettani vizsgálatot javasolhat a citopatológus a nőgyógyásznak a klinikai adatok és a sejtkép ismeretében.

Rákmegelőző állapotból származó sejtek nőgyógyászati kenetben

Laboratóriumunkban minden negatív kenetet újraszűrünk, csökkentve ezzel a fals negatív eredmények lehetőségét. Addig nem kerül leletezésre egy negatív minta sem, amíg egy másik előszűrő újra nem szűri ezzel is növelve a betegbiztonságot.

Miben várható javulás, illetve mi az, amin lehetne változtatni, hogy többen járjanak szűrésre?

Sok teendő van még az egészségnevelés terültén, ebben a szülők mellett az iskola is sokat tehet. Azt kellene elérni, hogy a középiskola elején beszélgessenek erről is a tanárok a diákokkal, épüljön be a köztudatba a human papilloma vírus és a méhnyakrák kapcsolata, illetve a szűrés fontossága.

A mostani fiatal generáció védelmét növeli a HPV elleni védőoltás alkalmazása, amely azonban nem teszi szükségtelenné a későbbiekben a szűrésen való részvételt. Aki nem megy el szűrésre, annak nincs esélye, hogy időben felismerésre kerüljön a betegsége. Tovább javíthatják a szűrés eredményességét a magas rizikójú HPV kimutatást szolgáló és a daganatos átalakulás irányába történő átalakulást igazoló biomarker tesztek is.

Úgy gondolom, egy igényes nő életének az egészségtudatos gondolkodás részeként a méhnyakrákszűrésen való részvétel is részét képezi.

25 év az alsó korhatár. Elegendő ebben az életkorban elkezdeni az első vizsgálatot, tekintettel arra, hogy korábban kezdenek el szexuális életet élni a fiatalok?

A népegészségügyi szempontok alapján a 25-65 év közötti korosztálynál ajánlott a szűrés. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell a nőnek 25 éves koráig nőgyógyászhoz mennie, kis számban 25 éves kor alatt és 65 éves kor felett is előfordul ez a betegség.

Találkoztak már ennél fiatalabb lány kenetével is?

Igen. Éppen a múlt héten találkoztam egy 1998-as születésű fiatal lány mintájával. Ő most 18 éves. Ő figyel magára, törődik magával.

Végül egy szokásos, fontos kérdés. Mire jut ideje? Mi kapcsolja ki?

A mindennapi feltöltődést a lányom, a fiam és a párom adják számomra. A kikapcsolódás, ha sport, akkor télen úszás, az év többi részében pedig lovaglás. Ha elmélyülés, akkor olvasás és festészet, ez utóbbit néhány éve kezdtem el tanulni, az ecset és a vászon tökéletes kikapcsolódást nyújt.

(WEBBeteg.hu - Tóth András, újságíró)