Milyen információk találhatóak a patológiai leleten?

A patológiai lelet gyakran meglehetősen hosszú és bonyolult. Az alábbi cikkből megtudhatja, pontosan milyen információk szerepelnek a kézhez kapott papíron.

Azonosító adatok

Az általános azonosító információk tartalmazzák a beteg nevét, az elvégzett beavatkozások (biopszia vagy műtét) dátumát és a laborban vizsgált minta speciális kódszámát.

Klinikai adatok

Ebben a részben általában a szövetmintát vevő orvos foglalja össze a kórtörténetet, és a patológushoz intézett kéréseit. Szerepel például, hogy milyen panaszok alapján döntöttek szövettani mintavétel mellett.

Bővebben Mintavételi eljárások - Mikor és melyik típus indokolt?

Ha például egy nyirokcsomóból vesznek mintát egy olyan betegnél, akiről ismert, hogy egy másik szervében rákos daganatot találtak, megemlítik az eredetileg feltárt daganat típusát. Ez az információ fontos irányadó a patológus számára afelől, milyen speciális vizsgálatokra lehet szüksége ahhoz, hogy megtudja, a talált daganatos sejtek a korábban diagnosztizált rák áttétei, esetleg egy új daganathoz tartoznak, ami a nyirokcsomóból indul.

Patológiai leírás (makroszkópos leírás)

A következő rész a méret leírása. Az orvostudományban a „makro” (nagy) kifejezést akkor használják, ha valami mikroszkóp nélkül is látható. Ilyenkor a patológus a szövetmintára nézve, annak megjelenésén, méretén és tapintásán érzi, hogy az éptől eltérő szövetről van szó, de azt, hogy ez az eltérés jóindulatú vagy kóros, csak a mikroszkópos vizsgálat deríti ki.

Kisebb biopszia esetén a leírás néhány mondatban felsorolja a méretet, színt és a minta állagát, mindez segíti a mikroszkópos munkát és egyben dokumentációs célokat is szolgál. Emellett rögzítik azt is, hogy pontosan hány szövetminta érkezett a vizsgálatra és, hogy ebből hány metszetet készítettek.

Nagyobb biopszia vagy szövetminta esetén (például emlőrák miatti mastectomiánál), sokkal hosszabb az eltávolított szerv leírása. Ez tartalmazza a teljes szövetdarab és benne az elváltozás méretét, azt, hogy milyen közel van a tumor a legközelebbi sebészi metszési helyhez, hány nyirokcsomót találtak a hónalj területén és a nem rákos szövetek megjelenésének leírását.

Citológiai vizsgálat esetén a leírás nagyon rövid és tartalmazza a metszetek és kenetek számát. Ha a minta váladékból származik, annak színét és mennyiségét is feljegyzik.

Mikroszkópos leírás

Itt azt írja le a patológus, hogy mit lát a mikroszkóp alatt. A rákos sejtek megjelenését, azok elrendeződését, hogy az milyen mértékben támadta meg a környező szöveteket. Bármely más vizsgálat (pl.: hisztokémiai festés, áramlási citometria stb.) leírását is itt találja meg, ha azokat nem külön fejezetben foglalták össze. A legtöbb daganatos eltérés meghatározásánál nem lehet nélkülözni az egyes fehérjemarkereket feltüntető immunhisztokémiai vizsgálatot, melynek eredményét a leírásban tételesen fel szokás sorolni. Sokszor az is fontos információ, hogy mi az, ami nem felel meg a metszetben a feltételezett diagnózishoz. Összetett szerv, vagy különböző szövetrészek egyidejű vizsgálatakor a szövettani lelet egyesével veszi végig, hol mit lehetett mikroszkóposan észlelni.

Diagnózis

A patológiai jelentés legfontosabb része a pontos diagnózis kifejtése. Az orvos ez alapján dönt a legjobb kezelési mód mellett. Amennyiben a diagnózis rák, a szövettani típuson túl a diagnózishoz tartozik a kiérés (grádus) és a kiterjedés (stádium) mértékének besorolása is. A további sebészi, illetve onkológiai teendők egyik legfontosabb alapja a patológiai besorolás.

Megjegyzés

A végső diagnózist követően előfordulhat, hogy a patológus más információt is szeretne megosztani az orvossal a beteggel kapcsolatban. A megjegyzés rovatot gyakran használják bizonyos kérdések tisztázására vagy további vizsgálatok ajánlására.

Ez is érdekelheti Mit keresnek az orvosok a biopsziás és citológiai mintákban?

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; cancer.org
Orvos szakértőnk: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke