Mikor van szükség immunhisztokémiai vizsgálatra?
frissítve:
A szövettani és citológiai mintavételek elemzése során gyakran kerül sor immunhisztokémiai (IHC) vizsgálatokra, amelyet a mintákat vizsgáló patológus szakorvosok végeznek el speciális reagensek és berendezések segítségével, a végeredmény mikroszkópban látható. Az IHC vizsgálat célja, hogy információkat kapjunk a mintában található daganatos sejtek molekuláris összetevőiről.
Az immunhisztokémiai vizsgálat az 1990-es évek eleje óta folyamatosan épült be a mindennapi patológiai munkába, mára a rutin patológiai vizsgálatok része. A magyar kórházakban működő valamennyi patológiai osztály napi szinten használja ezt a technikát.
Mit jelent az immunhisztokémia?
Az immunhisztokémia módszerének alapja a biológiából jól ismert antitest-antigén kapcsolat, mely a fertőző vagy egyéb idegen sejt felismerésében és az immunrendszer általi elpusztításában vesz részt a szervezeten belül. Ezt a specifikus kötődést használjuk ki, hogy a kérdéses fehérjéket kimutassuk a szövettani vagy citológiai mintákban. A vizsgálat ezen fehérjék egy részletének adott aminosavsorrendjét (epitópját) ismeri fel.
Tovább Mit keresnek az orvosok a biopsziás és a citológiai mintákban?
A patológiai osztályok, egyetemi klinikák specializáltságától, illetve a kórházak műtéti típusaitól függően egy-egy intézmény akár 300 különböző antitesttel is rendelkezhet. Emellett manapság megannyi gyártó számos antitestet tesz elérhetővé.
Milyen konkrét esetekben és hogyan segíti a diagnózisalkotást?
IHC vizsgálatra több esetben is sor kerülhet.
-
Áttétes daganatok esetén például a kiindulási tumort tudjuk azonosítani az eljárás segítségével. Az egyik leggyakrabban végzett vizsgálat során a vastagbél-, illetve a tüdőeredet között tudunk különbséget tenni a különféle antitestek alkalmazásával.
-
Ugyancsak gyakran van szükség a rosszindulatú folyamatok típusának meghatározásában, ugyanis nem minden esetben egyértelmű a szöveti kép alapján, hogy karcinóma (hámkiindulású), szarkóma (lágyrészeredetű, pl. kötőszövet, izom, zsír stb.) vagy limfóma (nyirokszövet) eredetű a tumor. Ilyenkor három különböző antitestet alkalmazva tudjuk eldönteni, honnan ered a folyamat.
-
Más esetekben egy szerv különböző prognózisú daganatainak szövettani besorolásában tud segítséget nyújtani az IHC. Emellett vannak olyan antitestek, melyek szerv- és tumortípustól függetlenül segítenek a prognózis megítélésben.
-
Nem csak daganatos mintákban van szükség IHC vizsgálatokra, cöliákiában például a vékonybélhámot beszövő limfociták számát vizsgáljuk egy antitesttel. Ugyanígy Crohn-betegségben is tud segítséget nyújtani a vizsgálat a betegségre jellemző egyedi szövettani rendellenesség (mikrogranulomák) azonosításában.
Az immunhisztokémiai vizsgálat néha elnyújtja a leletátfutási időt. Egy IHC vizsgálat elvégzéséhez ugyanis az adminisztrációs és dokumentációs folyamatokat is figyelembe véve 2 munkanapra van szükség (maga a reakció 1 munkanap alatt készíthető el), mely hozzáadódik a hagyományos patológiai vizsgálathoz szükséges 3 naphoz. Némely esetekben indokolt több körben végezni az IHC vizsgálatokat, mert az első eredmények alapján lehet eldönteni, hogy milyen további vizsgálatokra van még szükség.
| Sokat tesznek egészségünkért, mégsem tudunk eleget róluk: tények és tévhitek a patológusokról |
| Az orvostudomány szövevényes világa a betegek, illetve laikusok számára leginkább arról az oldaláról ismert, amelyet ők maguk is rendszeresen tapasztalnak, amikor találkoznak a háziorvosukkal, a fogorvossal, nőgyógyásszal, esetleg más szakorvossal. Létezik azonban egy olyan szakterület, amelyről homályos, rémisztő képek élnek a köztudatban, így a legtöbb ember igyekszik elkerülni a vele történő találkozás lehetőségét is: ez a patológia. Sokat tesznek egészségünkért, mégsem tudunk eleget róluk: a patológusok |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőik: Dr. Csonka Tamás, patológus
Lektorálta: Prof. Dr. Méhes Gábor, patológus, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke
