Érdekességek a patológiáról - A szövettani metszetek tárolása

Volt már műtéte, vagy vettek Öntől biopsziát? Ez azt jelenti, hogy már kapott kézhez kórszövettani leletet, amelyet egy patológus szakorvos készített el, és amelynek eredményét a zárójelentésben vagy az ambuláns lapban megkapta. Azt azonban kevesebben tudhatják, hogy mi történik azokkal a vizsgált szövetekkel vagy szervekkel, amik átkerülnek a patológiai osztályokra.

A levett mintákat először formalinba helyezik, ezt követően elkezdődik a szövettani vizsgálat. A mintát vizsgáló patológus leírja, hogy az adott szerv vagy szövetdarabka hogy néz ki szabad szemmel. Ezután kisebb részeket (max. 2x1x0,5 cm) vág ki a mintából, melyeket műanyag kazettákba helyeznek. Ezt követően paraffinba ágyazzák a víztelenített mintákat, majd a paraffinos ’”blokkokból” metszik le a metszeteket, melyeket megfestenek (egy speciális szövettani festési eljárással, hematoxilin-eozinnal).

Az elkészült metszetek alapján születik meg az írásos lelet, melyet digitálisan tárolnak a kórház informatikai rendszerében, valamint egy nyomtatott példányt az osztály archívumában is elhelyeznek.

Tovább Mi az az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat?

3 évtizedet is eltölthetnek a minták a patológián

Érdekesség, hogy a megmaradt metszeteket és blokkokat sem dobják ki. A megfestett metszeteket, valamint az esetleges kiegészítő immunhisztokémiai reakciókat tartalmazó tárgylemezeket legalább 5 évig őrzik a patológiai osztályokon, a paraffinos blokkokat pedig átlagosan 30 évig. Azokat a formalinban fixált szöveteket, szerveket, melyek nem kerültek be paraffinos blokkokba, legalább 1 hónapig, de minimum az eset végleges lezárásáig, a kórszövettani lelet kiküldéséig tárolják.

Azt is jó tudni, hogy e szövetminták megőrzését a patológiai osztályokon törvény írja elő, azonban ezekhez a mintákhoz a beteg hozzáférése biztosított. Így az esetlegesen felmerülő további (pl. molekuláris biológiai) vizsgálatok, vagy más intézetben, osztályon történő konzultáció, újravizsgálás is lehetséges. Egy ilyen anyagkikérés átfutási ideje többnyire nem haladja meg 5 munkanapot, bár a minta azonosítása, kikeresése az archívumból, és ismételt átnézése néha egészen összetett feladat. Fontos tudni, hogy ezek a minták részben feldolgozott biológiai anyagok, melyek akár fertőzhetnek is (pl. a tuberkulózis baktériuma túlélheti a formalinos fixálást), ezért célszerű, ha a beteg további gyógykezelése érdekében az egyes osztályok, laboratóriumi intézetek szakszerűen, közvetlenül egymásnak továbbítják a mintát.

Családi kórtörténet a patológiai archívumokban?

Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség ilyen sokáig (több mint 30 év) megőrizni a mintákat. Egyrészt, mivel a paraffinos minták viszonylag jól megőrzik a DNS-t, emiatt olyan vizsgálatok elvégzésére is mód lehet ezen anyagokból, amik a szövettani mintavétel idején még nem álltak rendelkezésre.

Másrészt sajnos előfordul, hogy egy-egy daganatos betegség évek, esetleg évtizedek után újul ki, és ilyen esetekben fontos tudni, hogy egy új betegséggel állunk szembe, vagy a korábbi betegség kiújulásával, amiben nagy segítséget nyújthat a korábbi szövetmintával való összehasonlítás.

Ugyancsak előfordul, hogy családfaelemzéshez, rokonok betegségeinek a feltérképezéséhez és elemzéséhez szükséges a minta. Vannak ugyanis olyan familiáris daganat szindrómák, melyek családi halmozódás esetén kerülhetnek felismerésre. Ilyen esetekben jól jöhet, ha a patológiai archívumban rendelkezésre áll valamelyik rokon korábbi mintája és azon is el lehet végezni a speciális vizsgálatokat.

Tovább A patológia paradoxona: élő és elhunyt betegek vizsgálata

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőik: Dr. Csonka Tamás, patológus
Lektorálta: Prof. Dr. Méhes Gábor, patológus, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke