Molekuláris vizsgálatok Magyarországon - A legfontosabb tudnivalók

A molekuláris diagnosztika olyan eljárásokat foglal magába, melyek a génállománynak, illetve a gének által meghatározott fehérjéknek orvosi vizsgálatát jelenti. Mára egyre ismertebb a lakosság körében is, egyre többen ismerik a jelentőségét a daganatterápiákban.

Alapvetően hazánkban a molekuláris diagnosztika két nagy csoportba sorolható, annak alapján, hogy veleszületett genetikai betegségek diagnosztikájáról vagy különböző daganatokban meglévő eltérések meghatározásáról van-e szó. Ez utóbbiakat végzik a különböző patológiai osztályokon, illetve nagyobb intézetekben.

Fontos megemlíteni, hogy a molekuláris diagnosztika nagyon szerteágazó, számos vizsgálattípust foglal magába. Ide tartoznak például a minden szakintézményben elérhető és a mindennapok részét képező immunhisztokémiai (IHC) vizsgálatok, de a sokkal költségesebb és speciális felszereltséget igénylő polimeráz láncreakción (PCR), illetve nukleinsav-szekvenáláson alapuló eljárások, valamint az úgynevezett in situ hibridizációs (ISH) vizsgálatok is. Utóbbiak csak egyetemi intézetekben, néhány megyei kórházban, illetve magánszolgáltatónál érhetők el.

Az immunhisztokémiai vizsgálatok segítenek a daganattípus besorolásában

A molekuláris vizsgálatok csoportosíthatók a céljuk alapján is. Ez alapján a vizsgálat használható diagnózisalkotásra, a betegség kimenetelének becslésére vagy a célzott terápiák hatásosságának meghatározására. A diagnózisalkotás során ma már rutinszerűen használt immunhisztokémiai vizsgálatok segítenek egy-egy daganattípus szövettani besorolásában. Emellett a vizsgálat alkalmas a betegség lefolyásának a jóslására is. A sejtciklus aktív (osztódási) fázisában lévő tumorsejtek (G1, S, G2, M fázisban vannak) jelölődnek az úgynevezett Ki67 fehérje ellenes Mib1 antitesttel. Ennek azért van jelentősége, mert minél magasabb a Mib1 arány, annál jobban osztódik a tumorszövet, vagyis annál gyorsabban nő, viszont ezzel együtt a kemoterápia is hatásosabb lehet. Ez pedig egy beteg terápiájának szempontjából döntő jelentőségű információ.

Az immunhisztokémia fontos részét képezi a kezelési terv meghatározásának is. Az emlődaganatoknál a szövettani lelet tartalmazza a tumor hormonreceptor-státuszát (ösztrogén- és progeszteronreceptor), a Her2-státuszát (humán epidermális növekedési faktor receptor 2). Ezen markerek meghatározzák, hogy az adott beteg alkalmas-e hormonkezelésre, illetve anti-Her2 kezelésre. Az immunhisztokémiai vizsgálatok azonban számos esetben nem adnak egyértelmű eredményt. Ilyen esetben egy drágább, de specifikusabb vizsgálatra van szükség, és itt jön a képbe a PCR, illetve ISH vizsgálat.

Onkoteam dönt a daganatos beteg kezeléséről

Jelenleg Magyarországon az egészségbiztosító által finanszírozott onkoterápiás gyógyszerek használata szigorúan szabályozott. Minden daganatos beteg kezeléséről egy többtagú onkoterápiás tanács (úgynevezett onkoteam) dönt. Az onkoteam tagjai között onkológus, sebész, sugárterapeuta és patológus szakorvos is van. A szakértői csoport megvizsgálja a rendelkezésre álló vizsgálati eredményeket, és dönt a kiegészítő vizsgálatokról, illetve a kezelési tervről (pl. műtét, sugárterápia, kemoterápia, célzott terápia, immunterápia, hormonterápia vagy ezek kombinációja alkalmas az adott beteg számára).

A bizottság ehhez az érintett egészségügyi paraméterei, illetve a tumor szövettani típusa, kiterjedése és egyéb tulajdonságai alapján ítéli meg, hogy a beteg profitálhat-e egy-egy speciális kezelésből, és ennek függvényében kiegészítő molekuláris vizsgálatot kérhet. Ezen vizsgálatok rendelése nemzetközi és hazai irányelvek alapján történik.

A molekuláris vizsgálatokat nagyobb intézményekben (pl. központi kórház vagy egyetemi klinika) helyben, kisebb kórházak esetén pedig a területileg illetékes központ patológiai osztályán végzik el, ahová futárral küldi ki a kórház a tumormintát. A gyógykezeléshez szükséges vizsgálatokat az egészségbiztosító fedezi.

A speciális molekuláris vizsgálatok időigényesek, de elengedhetetlenek a megfelelő kezelés kiválasztásához, ami a betegség szempontjából hatásos, de a lehető legkevesebb mellékhatással együtt járó kombináció.

A diagnosztikus folyamatot jól szemléltetik az emlődaganatos és tüdőrákos esetek

Az emlődaganat szövettani feldolgozás során a patológus az immunhisztokémiai vizsgálat alapján nyilatkozik – többek között – a daganat Her2-státuszáról. Amennyiben a státusz a vizsgálat alapján negatív (0), vagy a sejtek kevesebb, mint 10%-án gyenge jelölődésű (1+), az azt jelenti, hogy a páciens nem alkalmas a Her2-ellenes célzott terápiára. Azonban akkor, ha a daganatsejtek többségében erős, teljes sejtet körülvevő sejtmembrán pozitivitást látnak (3+), akkor a beteg alkalmas a Her2-ellenes terápiára, és az onkoteam ekkor a kezelés mellett dönt. Abban az esetben azonban, ha a daganatsejtekben csak közepesen erős, vagy kevés sejtet érintő erős membránpozitivitás mutatkozik, az onkoteam döntése alapján kiegészítő ISH vizsgálat indokolt, melyet a központi patológiai intézetekben végeznek el.

Az ISH alapján már ki tudják választani az immunhisztokémiai vizsgálat eredménye szerint nem egyértelmű esetekből azokat, amelyek alkalmasak a célzott kezelésre.

A másik gyakori, a kezelés szempontjából jelentős molekuláris vizsgálatokat is igénylő tumortípus a tüdő mirigysejtes daganata (tüdő adenokarcinóma). Szövettani diagnózisa után az onkoterápiás bizottság döntésére kiegészítő molekuláris diagnosztikai vizsgálatsor következik. Először PCR technikával a KRAS és az EGFR (epidermális növekedési faktor receptor) gének mutációját elemzik, ugyanis a tüdő adenokarcinómák legnagyobb hányadában e két gén mutációja felelős a daganat kialakulásáért. Amennyiben egyik génben sincs eltérés, azaz nem mutat mutációt (ez az úgynevezett vad típus), akkor ISH technikával az ALK (anaplasztikuslimfóma-kináz) fehérje génjének eltérését (transzlokációját) vizsgálják. Transzlokáció esetén az adott gén a kromoszómán belül "eltörve" és egy másik helyre bekapcsolódva okozza az adott fehérje fokozott jelenlétét. Amennyiben a fenti gének közül bármelyikben eltérés (mutáció) vagy transzlokáció mutatható ki, az onkoteam dönt a beteg számára legmegfelelőbb célzott terápiáról. Újabban lehetőség van egyszerre több génmutáció párhuzamos vizsgálatára is az „új generációs szekvenálás” technikájával, amely a nagyobb centrumokban már hazánkban is elérhető.

Kivizsgálás családi halmozódás esetén

Végül, néhány szóban mindenképp meg kell említeni az úgynevezett örökletes tumor-szindrómákat, más néven a családi (familiáris) daganat-szindrómákat, ahol egy öröklődő gén következtében a családban halmozódva jelenik meg egy daganatos betegség. Ilyen például a retinoblastoma gén örökletes mutációja szemdaganatokban.

Ilyen esetekben a daganatos betegség általában korábbi életkorban jelentkezik, kétoldali, súlyosabb, gyakrabban kiújul, illetve intő jel, ha a családban korábban volt hasonló daganatos megbetegedés. Azokban az esetekben, amikor a klinikai gyanú megalapozott, a családi tumor-szindróma génjeinek vizsgálatára is van lehetőség. Ilyen vizsgálat például a BRCA1 és BRCA2 gén vizsgálata emlő- és petefészek daganatokban.

A daganatkutatás folyamatosan fejlődik

Fontos tény, hogy a daganatkutatás nem állt meg. Szinte naponta fejlesztenek új gyógyszereket, melyekről szigorú vizsgálatok sora után derül ki, hogy alkalmasak-e egyes tumortípusok kezelésére. A vizsgálatok későbbi fázisaiban (amikor az már bizonyított, hogy a gyógyszer nem káros, és állatkísérletekben nem okozott komoly negatív hatást) betegek is részt vehetnek a klinikai vizsgálatokban.

A vizsgálatokba a nemzetközi szabályozás alapján szigorú feltételek mellett kerülhetnek be a betegek. A részvételhez meghatározott tumortípus, tumorkiterjedés, és számos más fontos információ szükséges, hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek egymással. Azon betegek, akik megfelelnek a követelményeknek, részt vehetnek a vizsgálatban, és folyamatos ellenőrzés mellett megkaphatják az adott kísérleti fázisban lévő daganatellenes szert. Amennyiben egy-egy ilyen gyógyszervizsgálathoz kiegészítő molekuláris vizsgáltra van szükség, azt a vizsgálatot kezdeményező kutatócég finanszírozza.

Kapcsolódó

• Hogyan zajlik a molekuláris diagnosztikai vizsgálat?
• Hogyan látják a betegek? - Molekuláris diagnosztika egy beteg szemszögéből

Forrás: WEBBeteg
Gorzsás Anita, újságíró
Orvos szerzőnk: Dr. Csonka Tamás, patológus