Májbiopszia - Mikor javasolt, és hogyan zajlik a vizsgálat?

A májbiopszia manapság egy rutin beavatkozásnak számító mintavételi eljárás. Lényege, hogy a máj állományából, vagy a májban látott gócos elváltozásból - általában képalkotó (UH vagy CT) vezérlése mellett - a bőrön keresztüli szúrásból szövethengert nyerünk ki, amelyet szövettani feldolgozásra tudunk küldeni.

Mikor javasolt a beavatkozás?

A májbiopszia egy invazív beavatkozás, ezért a májbetegségek vizsgálata során nem ez az elsődlegesen választandó vizsgáló módszer. Akkor válik szükségessé, ha az elvégzett, részletes képalkotó és laboratóriumi vizsgálatok alapján sem sikerül a diagnózis felállítása pl. diffúz májlaesio esetén (ami például autoimmun hepatitis, tárolási betegségek esetén fordulhat elő), vagy rosszindulatú májdaganat alapos gyanúja esetén szövettani megerősítés szükséges a további terápia megtervezéséhez. A szövethenger mikroszkópos vizsgálata rendszerint tisztázza a májbetegség eredetét, súlyosságát, és döntően befolyásolja a kezelést.

Mikor nem javasolt (kontraindikált) a beavatkozás?

Nem javasolt a májbiopszia elvégzése, ha:

• a véralvadási paraméterek megnyúltak, vagy kórosan alacsony a vérlemezkeszám, ezek az állapotok ugyanis fokozzák a beavatkozás komplikációjának esélyét;
• hasonló okból, ha a beteg vérhígító vagy vérlemezke kitapadás gátló gyógyszert szed, amelyet nem hagyott el a vizsgálatot megelőző napokban;
• jelentős mennyiségű hasvíz (ascites) található a hasüregben;
• a májban látott gócos elváltozás nem érhető el biztonságosan (pl. nagy kaliberű ér mellett helyezkedik el, így nehezen hozzáférhető a máj adott szegmense);
• a beteg nem tud vízszintesen hanyatt feküdni és ezt a pozíciót tartósan tartani (pl. nagy fokú fulladás, állandó köhögés jelentkezik ebben a testhelyzetben);
• a szövettani lelet nem befolyásolná a betegség kezelését, kimenetelét.

Hogy zajlik a májbiopszia?

Gyakrabban végzik UH (ultrahang) vezérlés mellett, mint CT vezérelten, mert könnyebben hozzáférhető, nem jár sugár- és kontrasztanyag-terheléssel, az esetlegesen rossz vesefunkciós értékek sem teszik ellenjavalltá.

Vizsgálat előtt friss véralvadási paraméterek és a beleegyező nyilatkozat ellenőrzése szükséges. A betegnek vízszintesen hanyatt kell elhelyezkednie az ágyban. Egy hasi UH (és/vagy CEUS) vizsgálat történik, ezzel határozza meg a vizsgáló orvos a mintavétel helyét. A következő lépés az érintett bőrfelület fertőtlenítése.

A bőr érzéstelenítése opcionális. A bőr megszúrása ugyanis kb. egy vérvétel során érzett fájdalommal jár, a máj állománya pedig érzéketlen, így a májban nem érzi a beteg a szúrást.

Miután a tű átszúrta a bőr felületét, megkérjük a beteget, hogy vegyen egy nagy levegőt és fújja ki. Légzésszünetben történik az effektív szövettani mintavétel a májból, míg a beteg mozdulatlan. A szövethengert formalinba helyezzük és a beteggel együtt a fekvőbeteg osztályra küldjük fel. A májbiopszia maximum fél órát vesz igénybe.

A beavatkozás után szigorú fekvés javasolt kb. 4 órán át. Az ágyban forogni lehet, de felülni, felkelni nem szabad. Folyadékfogyasztás megengedett, szilárd ételt vacsorára már fogyaszthat. Az osztályon rendszeres vérnyomásmérés történik, szükség esetén fájdalomcsillapító kérhető. A májbiopszia napján este, továbbá másnap reggel vérvétel történik. Amennyiben a megfigyelés alatt szövődmény nem észlelhető, akkor a beteg másnap hazamehet.

Szövettani eredmény általában 7-10 napon belül várható.

Ez is érdekelheti Májciszta vagy májdaganat?

Lehetséges szövődmények

A májbiopszia egyik lehetséges szövődménye a vérzés, ám amennyiben a kontraindikációknál felsorolt első három pont nem áll fenn, erre minimális esély van. A vérnyomméréssel és vérképellenőrzéssel zárható ki a rejtett vérzés lehetősége.

A bőrben is kialakulhat vérömleny (haematoma) a szúrás helyén, illetve nagyon ritkán, de statiszikailag előfordulhat, hogy más szervek is átszúródnak mintavétel során (pl. epehólyag).

Ha a sterilitás nem volt megfelelő a beavatkozás során, felülfertőződés alakulhat ki.

Májbiopszia után átmeneti fájdalom jelentkezhet, de ez nem tekinthető szövődménynek, tartós, vagy fokozódó fájdalom esetén jelezze panaszát orvosának.

Ez is érdekelheti

• Mintavételi eljárások - Mikor és melyik típus indokolt?
• Mit keresnek az orvosok a biopsziás és citológiai mintákban?

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász