Szebasztián története: 380 grammal született a terhesség 23. hetében

Világszenzációnak tekinthető Magyarország eddigi legkisebb koraszülött babájának története, vagyis az a szakmai munka, ami a mostanra 5 hónapos Szebasztián életéért és túlélésért folyt.

Felmérések szerint a koraszülés nem csak hazánkban számít népbetegségnek, hanem pl. Amerikában is, ahol egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a prevencióra. A WEBBeteg a téma szakértőjét kérdezte a hazai egészségkultúra hiányosságairól, és a konkrét eset szakmai hátteréről.

Szebasztián 380 grammal született a terhesség 23. hetében

A rekorder kisfiú a terhesség 23. hetében, extrém alacsony, 380 grammal látta meg a napvilágot a Semmelweis Egyetem I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Szebasztián jelenleg 2200 gramm, egészséges, így február 17-én elhagyhatta szüleivel a kórházat, bár számos kontrollvizsgálat vár majd rá a jövőben.

Dr. Jeager Judit gyermekgyógyász, neonatológus szakorvos kérdésünkre elmondta, hogy Szebasztián anyukájánál a terhesség 23. hetében diagnosztizáltak rossz szívhangot és keringési rendellenességet, ezért császármetszéssel segítették világra a 24 centiméter hosszú kisfiút. „Rögtön megszületése után intenzív szülőszobai ellátásban részesítettük, majd az intenzív osztályon kezeltük. Közvetlenül a tüdejébe felületaktív anyagot juttattunk, és 75 napos gépi lélegeztetést, gyógyszeres keringéstámogatást, infúziós folyadékpótlást, antibiotikum-kezelést biztosítottunk.” – sorolta a szükséges teendőket Jeager Judit, a Neonatális Intenzív Centrum szakorvosa.

Habár az orvosok 10 százalék esélyt adtak a baba túlélésére, Szebasztián állapotának folyamatos megfigyelése, légzésének, keringésének, oxigenizációjának, vérnyomásának és szívműködésének monitorozása megfelelő eredményeket mutatott. Számos veszély fennállt a fejlődés során, megműtötték például a baba szemét is, ugyanis levált a retinája, majd eltörött a csontja, etetési gondokkal küzdött és több fertőzésen is átesett.

Nagy küzdelem volt életben tartani a kicsit

A konkrét esetnél azért is optimisták a kérdezett orvosok, mert a babának nincsenek neurológiai tünetei, nem alakult ki agylágyulás, agyvérzés az öthónapos intenzív kezelés alatt. Sokat küzdöttek az orvosok Szebasztián életben maradásáért, úgy hogy szövődménymentesen elérje a mostani állapotot, ezért is különleges az eset.

"Nálunk a klinikán az elmúlt öt évben 35 fél kilós vagy az alatti koraszülött született, s ebből tízen maradtak életben. 40 dkg alatti újszülöttek között ő az első túlélő" – mesélte a sikeres szakmai munka eredményét a neonatológus szakorvos.

A hazai koraszülött-ellátásról, kórházi felkészültségről kérdezve Jeager Judit elmondta, mindez nagyon költséges, de egyre sikeresebb terület. „Természetesen szükséges hozzá a megfelelő technikai háttér, a korszerű gépek (lélegeztetők, monitorok, infúziós pumpák, párásítók, inkubátorok stb.) és a szakképzett személyzet (neonatológus szakorvosok, intenzív terápiás szakápolók).

Magyarországon 21 Perinatális Intenzív Centrum működik, (Budapesten öt) ezek mindegyike magas színvonalú ellátásra képes.” – foglalta össze a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának osztályvezetője.

A koraszülés kialakulásának okai, a babák ellátása és további életkilátásai

Koraszülött-ellátásban nem beszélhetünk "kötelező" beavatkozásokról, hiszen minden eset egyéni, s az adott pillanat határozza meg a szakember tevékenységét. Nem szabad elfelejteni, hogy koraszülöttnek számít egy 36 hétre született közel 3 kilós újszülött, és az extrém kissúlyú újszülött is. Döntő többségüknél általában elmondható, hogy gépi lélegeztetésre, infúzióra és gyógyszeres kezelésre is szükség van.

A szakembert megkérdeztük az 500 grammos születési súly alatti babák életkilátásairól is. A válasz a kor technikai és szakmai fejlődésének köszönhetően bizakodóan csengett. „Klinikánk eddigi tapasztalatát nézve az elmúlt öt évben 35-en születtek 500 gramm alatt, közülük 10-en maradtak életben (kb 28%). Évről évre nő az esélye a kissúlyú koraszülöttek túlélésre, ezen belül is a súlyosabb károsodás nélküli túlélésre. 1 kg súllyal született újszülöttek 95%-a eredményesen kezelhető és megmenthető a klinikánkon.” – mondta a szakorvos.

Sajnos azonban túlélés esetén is számolni kell később jelentkező egészségügyi problémákkal. Persze ebben is jelentős különbség mutatkozik az éretlenség súlyosságát illetően, vagyis minél éretlenebb egy koraszülött, annál nagyobb valószínűséggel károsodott, akár neurológiai, szemészeti területen, de jelentkezhetnek emiatt mozgás- és viselkedészavarok, később tanulási gondok. A leginkább veszélyeztetetteknek a 26. terhességi hét előtt született, 750 grammnál kisebb súlyú koraszülöttek tekinthetők.

Hazánkban minden 8-10. gyerek koraszülöttként jön világra

Egy sajtóközlemény szerint a koraszülés Magyarországon ma népbetegség, minden 8-10. gyermek idő előtt jön világra. Évente 6500 újszülött kezdi intenzív osztályon az életét.

Az ilyen gyerekek hátránnyal indulnak az életben, nagyobb az esélyük ugyanis a hallás-, és látáskárosodásra, a cukorbetegségre, vagy az idegrendszeri- és vérnyomásproblémák kialakulására, mint társaiknak.

A kis súlyú koraszülöttek halálozási aránya egyébként az utóbbi években sokat javult. Az 1980-as években az 1 kg alatti újszülötteknek csupán 10 százaléka maradt életben, jelenleg 90 százalékukat meg tudják menteni.

Az okokat vizsgálva óvatosabb választ kaphatunk a szakorvosoktól. Arra, hogy hazánkban miért olyan magas a koraszülések száma és miként lehetne befolyásolni, megelőzni ezt a folyamatot, komplex területeket kell összevetni.

A gyorsan fejlődő szakterületen dolgozók azt mondják, hogy a vizsgált koraszülöttek most élik meg azt a korai felnőtt kort, 20-30 évet, akiknél az utánvizsgálatok igazolják majd, hogy mennyi maradványtünet jellemzi ezt a csoportot.

Elsősorban a szülészet és a neonatológia, tehát az újszülött-gyógyászat fejlődése az, ami miatt a koraszülötteknél sokkal többen, jobb életminőségben képesek túlélni ma már a babák, mint korábban. Más a gondozási technika és az infrastrukturális fejlődés is megugrott az utóbbi évtizedekben, korábban például az ilyen súlyú koraszülöttek vetélésnek számítottak.

Egészségkultúránk hiánya az oka a koraszülésnek

Az okoknak részben egészségügyi, részben társadalmi vetülete van. Dr. Jeager Judit gyermekgyógyász szerint fontos befolyásolók a környezeti tényezők (drog, alkohol, cigaretta). Jellemzően az alacsonyabb szociális körülmények között élők esetében gyakoribb a koraszülés, ahol jellemzőbb a higiénés szabályok és az orvoslátogatás mellőzése.

Sokan nem jelentkeznek terhesgondozásra még az első tünetek megjelenésekor sem, pl. hüvelygyulladásoknál, pedig a fertőzések nagy szerepet játszanak a koraszülések kialakulásában. „Visszaüt a hazai egészségkultúra hiánya. A koraszülések megelőzésén a szülészkollégák fáradoznak, s nagy szerep jut a védőnőknek is. A terhesgondozás javításával, felvilágosítással, az életszínvonal emelkedésével várható majd ezen a téren is javulás.” – hangsúlyozta a szakember.

(WEBBeteg - Abonyi Anita, újságíró)