Miért nőtt meg a természetes szülésidő hossza napjainkra?
Hosszabb ideig tart a természetes szülés: az 1960-as évekhez viszonyítva az elmúlt néhány évben két-három órával több ideig tart az amerikai nők vajúdása.
A hírt az American Journal of Obstretics and Gynecology című szakfolyóiratban megjelent kutatás szerzői írták. Ez persze összefügg azzal, hogy az „átlagos” szülő nő is változott: idősebb lett és nagyobb a testsúlya, igaz, a világra hozott babák születési súlya is nagyobb.
Ahogyan az origo.hu-n is megjelent cikkben olvashatjuk, Katherine Laughon kutatásvezető, az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézeteinek (NIH) munkatársa elmondta, hogy a háttérben lévő okokat nem tárták fel teljesen, de részleges magyarázattal szolgál az epidurális érzéstelenítésben zajló szülések számának emelkedése. Ez a fájdalomcsillapító módszer 40–90 perccel hosszabbítja meg a vajúdás időtartamát.
Mi számít ma „normális” szülésnek?
Az elemzéshez két nagy felmérés adatait használták fel. Az egyiket 1959 és 1966 között végezték közel 40 ezer amerikai nő bevonásával, míg a másikba 98 ezer nőt vontak be, akik 2002 és 2008 között teljes időre szültek. Valamennyi elemzett szülés spontán volt, azaz nem alkalmaztak szülésindítást.
Mint kiderült, az először szülő nők átlagosan 2,6 órával hosszabb időn át vajúdtak, mint ötven évvel korábban szülő nőtársaik, a már szült nők körében pedig két órával nyúlt meg a vajúdási idő. Epidurális érzéstelenítést alkalmaztak a 2000-es években szülő nők 55 százalékánál, míg az 1960-as években csupán négy százalék volt ennek gyakorisága.
Császármetszés az anya kérésére |
A császármetszések aránya az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedik. Mi lehet ennek az oka? Amerikai adatok alapján az Egyesült Államokban 29, 1 százalékra növekedett, ami 40 százalékos emelkedést jelent 1996-hoz képest. A legmagasabb arány Brazíliában a legszembetűnőbb, itt ugyanis a császármetszés aránya a jobb anyagi helyzetben levő asszonyoknál 55 százalék, a magánkórházakban megközelíti a 80-90 százalékot. Történhet-e császármetszés az anya kérésére? |
A császármetszések aránya a korábbi három százalékról tizenkét százalékra nőtt, az összehúzódások erősítésére a szülő nők 31 százaléka kapott oxitocint, miközben fél évszázada ez az arány csak 12 százalék volt.
A kutatók szerint az új megállapítások alapján újra kellene gondolniuk a szakembereknek, hogy mi számít ma „normális” szülésnek.
Nagyobb születési súly, késői gyerekvállalás
Dr. Kósa Zsolt, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet szülész-nőgyógyásza és meddőségi specialistája 1985 óta kísér szüléseket, és tapasztalatai alapján a nők általánosságban valóban nehezebben szülnek napjainkban.
A szakember szerint ennek egyik oka, hogy mindössze néhány évtizeddel ezelőtt 3000-3300 gramm volt az újszülöttek átlagos születési súlya, napjainkban azonban ez a súly megközelíti a 4000 grammot. A nagyobb születési súly nagyobb koponyamérettel járhat együtt, így a születendő gyermeknek hosszabb ideig tart áthaladni a szülőcsatornán.
A hosszabb szülések másik oka, hogy hazánkban is igaz az a tendencia, hogy a nők egyre későbbre halasztják a gyermekvállalást. Az életkor előrehaladtával azonban a szövetek veszíthetnek rugalmasságukból, ami megnyújthatja mind a méhszáj, mind a hüvelytágulás időtartamát is.
Az epidurális érzéstelenítés következménye
Dr. Kósa Zsolt szerint a harmadik ok, hogy valóban egyre többen használják az epidurális érzéstelenítést, amely rontja a hüvelyi szülés esélyeit, így gyakoribbá váltak a szülésbefejező műtétek, például a vákuum extrakció (vagyis a vákummal segített kitolási szak), vagy a császármetszés.
Ennek hátterében az áll, hogy az epidurális érzéstelenítés a szakember tapasztalatai szerint megrövidíti ugyan a tágulási szakaszt, azonban a kitolás lényegesen megnyúlhat.
Ezért az epidurális érzéstelenítés mellett szinte mindig szükségessé válik az oxitocinos fájásasszisztálás is, amelyre azért van szükség, mert az epidurális érzéstelenítés során alkalmazott gyógyszer gyakran visszavesz a fájások addigi intenzitásából, az oxitocin viszont javítja az összehúzódások hatékonyságát.
Forrás: Dr. Kósa Zsolt, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet szülész-nőgyógyásza, meddőségi specialistája