Felkészülten a szülőszobában
Újra megkapta a Bababarát címet a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, ahol sokan voltak kíváncsiak a Születés Hete programsorozatra.
Világszerte több ezer kórházban emlékeznek meg az anyák napja utáni héten a Születés Hetéről. A Debreceni Egyetem szülészeti klinikája is fontosnak tartja, hogy a változó világban igazodjon az új igényekhez, ezért az 1992-ben, Európában elsőként a debreceni intézménynek ítélt Bababarát címet ismét megújították – ezzel a hírrel köszöntötte az érdeklődő kismamák népes táborát szerdán a szülészeti klinika könyvtárában Póka Róbert igazgató.
Szeverényi Péter egyetemi docens előadásában az édesapák szerepét emelte ki. Az idei események központjában ugyanis az apaság áll, a debreceni klinikán pedig idén éppen 30 éve van lehetőség az apás szülésre. A szakember előrevetítette, hogy a szülész-nőgyógyásznak egyre több esetben kell foglalkoznia a hölgyek partnerével is, gondolva a fogamzásgátlásra vagy a meddőségi ellátásra.
Az apaság hozzátartozik a férfihoz, segíti az egészségmegőrzését, hiszen a gyermek öröm és boldogság az erősebb nem képviselői számára is. Az együttszülés fő motivációja, hogy a partner érzelmi támaszként szolgál a kismamának, a közös élmény megélése erősíti a házastársi és a gyermekkel való kapcsolatot is. Az első szüléseknél főként a félelem mérséklése az apa elsődleges szerepe. Kutatások igazolják, hogy a koraszülések kockázatát is csökkenti, ha az édesapa igazi támasza a kismamának. A klinika saját felmérése szerint az együttszülésben résztvevő férfiak 93 százaléka érezte azt, jobb apa lett azáltal, hogy a család közösen élte át a születés csodáját.
Török Zsuzsa pszichológus szerint a fészeképítés, a szülővé válás folyamata bonyolultabb manapság, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A mai fiatalok ugyanis nehezebben vállalják a szülői, élethosszig tartó felelősséget. A nyugati országokban ezért is szerveznek a szülői szerepre való felkészítő kurzusokat a leendő anyák és apák részvételével.
A kismamákat Veres-Balajti Ilona gyógytornász tájékoztatta a fizikai aktivitás pozitív hatásáról. Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy a kismama egészséges fiatal nő, akinek életében korábban is jelen volt a sport, akkor a várandósság alatt sem kell erről lemondania. Természetesen a lovaglás, az ugrálással járó, illetve csapatban játszott labdajátékok nem megfelelőek egy állapotos nő számára, de például az úszás – megfelelő tisztaságú vízben – jótékony hatású. A szakember főként a terhestornát ajánlja a kismamáknak, mert az felkészíti a testet a fizikai megterhelésre, a többletteher cipelésére. Ideális körülményeket biztosít a magzat fejlődéséhez, kihordásához, a szülés folyamatához, és a szülés utáni időszakhoz is.
A terhestorna szükségességét azzal is indolkolta a gyógytornász, hogy a magzat növekedésével, a kilók gyarapodásával a gerinc kis mértékben torzul. Ha az izomzat nem tud ellentartani, akkor fájhat a nő dereka, háta, lába. A speciális tornával azonban nemcsak erősíteni lehet az izmokat, hanem lazítani és nyújtani is.Nem kell beletörődniük a várandós nőknek abba sem, hogy minden gyermek születése után egy számmal nagyobb cipőt kelljen vásárolniuk. Hiszen nem is a láb mérete nő ilyenkor, hanem a plusz kilók miatt lesüllyed a lábboltozat, ezért lesz terebélyesebb a láb. A kismamatornának éppen ezért a lúdtalptorna is része, a szülésfelkészítés legfontosabb eleme azonban mégis a gátizmok tornája. A megfelelően edzett gát segít a vizelettartási panaszok megelőzésében és a normális székelésben is. Ugyancsak lényeges a mell felkészítése a növekvő súly cipelésére, továbbá a szülést segítő légzéstechnika, relaxáció elsajátítása – tette hozzá Veres-Balajti Ilona.
A Születés Hete alkalmából szervezett változatos előadások után a kismamák és kispapák megtekintették a szülőszobát és a gyermekágyas osztályon is látogatást tehettek.
(Debreceni Egyetem)