Aprók, de élni akarnak

Minden kilencedik újszülött a vártnál korábban jön világra hazánkban, és számuk évről-évre nő. November 17-e a koraszülöttek napja.

Orvosi értelemben a 37. hetet be nem töltött újszülöttet nevezik koraszülöttnek. Közülük is különleges gondoskodást igényelnek az 1500 gramm alatti kis súlyú babák.

- A koraszülés főbb okai között a fertőzéseket, a nem megfelelő életmódot, az alkohol- és drogfogyasztást, valamint a dohányzást találjuk, de a túl korán és a túl későn vállalt babák, illetve lombikbébik esetén is gyakoribb. Azonban az is előfordul, hogy nem derül fény a koraszülés okára – mondja Kovács Judit, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Intézet Neonatológiai Tanszékének klinikai főorvosa.

A koraszülött babáknak legtöbbször minden szervük éretlen: gyakran van probléma a légzésükkel, a keringésükkel, az emésztésükkel, és fennáll az agyvérzés veszélye is.

- Szükség van arra, hogy ezek a babák olyan intézetben születhessenek meg, ahol azonnal a legmegfelelőbb ellátásban részesülhetnek. A kis súlyú újszülöttek minimum 36 hetes korukig kórházi ellátásra szorulnak – magyarázza Polonkai Edit tanársegéd.

A debreceni klinikán tavaly világra jött 2673 újszülöttből 504 baba született idő előtt. Az országos, 9 százalékos átlagnál magasabb koraszülési arány azzal magyarázható, hogy más városokból is szállítanak ide kismamákat és újszülötteket, a debreceni intézmény ugyanis Perinatális Intenzív Centrumként ellát máshonnan érkező súlyos eseteket is.

A koraszülöttek életben tartásához nagyon fontos a megfelelő technikai háttér és a szakemberek felkészültsége. A növekvő színvonalú ellátásnak köszönhetően ma már a koraszülött babák fele teljes életet tud élni.

Néhány éve a klinikán született az ország legkisebb babája 310 grammal, aki ma 5 éves, és egészséges. Ám ezelőtt 10-20 évvel egész biztos, hogy az ilyen kicsi súlyú újszülöttek nem maradtak volna életben, vagy egész életükben maradandó károsodásban szenvedtek volna – mondják a szakemberek.

(Debreceni Egyetem)