Császármetszés - Amit jó tudni

Sokan azt gondolják, hogy a császármetszés a szülés könnyebb változata, azonban ez nem feltétlenül van így. Mint minden műtétnek, ennek is lehet szövődménye, ami adott esetben sokkal veszélyesebb és súlyosabb a természetes úton való szülés szövődményeinél. Mit kell tudni a császármetszésről?

A császármetszés a magzat megszületésének nem a természetes úton, hanem a hasüreg és a méhfal műtéti megnyitásával történő lezajlása.

Téves az a megközelítése a műtétnek, hogy ez a szülés könnyebb változata. Tudni kell, hogy mint minden műtétnek a császármetszésnek is lehet kockázata, és azok adott esetben sokkal veszélyesebbek, súlyosabbak a szülés szövődményeinél.

Ennek ellenére a császármetszés szükséges beavatkozás, különösen a mai világban, hiszen kevés terhességből kívánja az emberiség a szaporulatát megoldani. Napjainkban tehát az utódok száma nem teszi lehetővé a hibát, csak a maximálisan egészséges újszülöttet fogad el a társadalom. Az életvitelünk ráadásul az egészségre rombolóbb hatású, az élvezeti szerek elterjedése miatt (dohányzás, narkotikumok) sokkal több a veszélyeztetett magzat. Ezzel párhuzamosan a varratok, az antibiotikumok és a műtéti sterilitás fejlődése miatt a császármetszés jóval kisebb kockázatot is rejt magában, mint a régi időkben.

Mikor indokolt a császármetszés?

Császármetszés elvégzése két úton lehetséges. Az előre betervezett, úgynevezett programozott császármetszés előre tudott anyai vagy magzati indokkal és előkészített időpontban történhet. A másik lehetőség, az életmentő és sürgősséggel végzendő császármetszés, amely a megindult vajúdás közben észlelt komplikáció miatt válhat szükségessé.

Napjainkban gyakori a pusztán anyai kérésre előre eldöntött császármetszéses szülésbefejezés is, ám az esetek többségében valamilyen orvosi javallat áll a döntés mögött. Mivel a születendő magzatra a legveszélyesebb a hypoxia (oxigénhiány) lehetősége, ezért ennek elkerülése a legfontosabb cél, amikor a szülész-nőgyógyász a szülés módjáról dönt.

Anyai okok a császármetszés elvégzése mögött

Az anyánál fennálló különböző betegségek esetén indokolt a császármetszés:

• szívbetegség (elsősorban szívelégtelenség);

• bizonyos májbetegségek - a máj egyes betegségei (pl. májzsugor) a véralvadást zavarhatják, ezért veszélyesebb lehet a sima szülés;

• tüdőbetegségek - ilyenkor a légző felület csökken, és a szüléshez szükséges megnövekedett oxigénigényt nem tudja a tüdő teljesíteni;

• mozgásszervi betegségek - csípőficam, csípőfej elhalás vagy porckorong sérv fennállásakor (a terhes nő nem tudja eléggé széttenni a lábát, illetve a hasprés [nyomás] fokozódásakor a porckorongsérv rosszabbodhat);

• komoly szemészeti probléma - a hagyományos szülés ronthat a szemek állapotán;

• balesetek miatt;

• veleszületett testfelépítési problémák (pl. szűk medence);

• méhen végzett előzetes műtét.

A méhen végzett előzetes műtét miatt (főleg olyan esetben, ahol a méhüreg is megnyílt - pl. mióma műtét, előző császármetszés) a szülési fájások hatására kialakult feszülés következtében a méh megrepedhet. Ez akut életveszélybe sodorhatja a magzatot és az anyát is, nem érdemes tehát kockáztatni. Minél rövidebb idő telt el az előző műtét óta, annál nagyobb a veszély lehetősége. Van olyan orvos, aki a méhen végzett előzetes műtét után nem is vállalja a spontán szülést. A fentiek tudatában ez nem is csodálható.

Magzati okok a császármetszés indikációi között

Minden olyan ok, ami

• a szülést lehetetlenné teszi (pl. túl nagy a magzat, medencevégű fekvés a méhben), vagy
• a magzat oxigén ellátását veszélyezteti (pl. dohányzástól tönkrement lepény miatti rossz oxigénellátás).

A sürgősségi okok között szerepelhet, hogy az előzetes eredmények ellenére rendellenességek jelentkeznek a magzat elhelyezkedésével és beilleszkedésével, elhúzódik a szülés, vagy a magzat folyamatosan ellenőrzött szívritmusában a fájások alatt és után lassulás következik be, ami a magzat méhen belüli állapotának romlására, oxigénellátottságának csökkenésére utal.

A császármetszés melletti döntés néha komoly mérlegelést igényel. Abszolút indikáció, amikor beavatkozás nélkül nem születhet meg a gyermek, ebben az esetben nem kérdéses a császármetszés javallata. Relatív indikációnek nevezik azt a helyzetet, amikor a szülés ugyan megtörténhet, de számolni kell nagy valószínűséggel a magzat komoly károsodásával, esetleg elvesztésével.

Az ikerterhesség is a császármetszés indikációi között szerepel.

Jogi szempontok és a császármetszés

Van még egy ok, ami a mai világban egyre jobban előtérbe kerül, és ez az orvoslás jogi környezete. Eszerint ugyanis, ha a betegnél egészségkárosodás lép fel, minden további nélkül beperelheti a szolgáltatót és őket, és extrém magas kártérítésre is ítélheti. Ennek elkerülése is igen fontos szerepet játszik a döntésekben, ugyanis az orvosok jellemzően minimális kockázatot sem mernek felvállalni az előre nem látható szövődményi helyzetek miatt.

Igen élénk - jogi és etikai - vita folyik arról is, hogy pusztán anyai kérésre elvégezhető-e a császármetszés. A hatályos jogszabály szerint akkor végezhető el a műtét, ha a hüvelyi úton történő szülés kockázata nagyobb vagy közel azonos. Azaz amennyiben orvosi szempontok alapján kockázatosabb a császármetszés elvégzése és a hagyományos szülésnél minimális a kockázat, az anya kérésére sem végezhető el.

A császármetszés lebonyolítása

A műtét technikai része sokat változott az elmúlt évtizedekben. A régebben 60-70 perces műtétből szövődménymentes esetben 15-20 perc lett, és sokkal kisebb megterhelést is jelent a kismama részére, mint régebben.

Az úgynevezett programozott császármetszés a terhesség betöltött 39. hetében történik, megfelelő kivizsgálás és műtéti előkészítés után. Az előkészületek előnye, hogy a műtéti szövődmények megelőzhetők vagy kevésbé valószínű, hogy bekövetkeznek, mint egy akut műtétnél.

A programozott beavatkozás ágyéki, keresztcsonti vezetéses érzéstelenítésben végezhető, az anya mindvégig fennálló kapcsolattartó képességével. Ezzel szemben a sürgősségi császármetszést légcsőtubusos mély altatásban végzik.

Így zajlik a műtét

A hasfal fertőtlenítése után a has bőrén a behatolás köldök alatti alsó középső metszéssel, vagy a fanszőrzet feletti bőrön ívelt harántmetszéssel történhet. A metszés egyúttal a különböző vastagságú bőr alatti zsírszövet átmetszését is jelenti, a hasfalat képző izmokat borító erős kötőszövetes lemezig. Ehhez belülről szorosan tapad a fali hashártya. Ennek átmetszésével azt megtoldják a köldök felé és a szeméremcsont felé a magzat kiemeléséhez kaput nyitva.

A méhfalon ejtett bemetszéssel megnyílik a méhüreg. A bemetszést a szülész két kezének ujjaival 10-12 centiméternyire tompán széthúzza, elkerülve így a fal nagyobb ereinek esetleges átmetszését és a vérzést. A nyíláson enyhén görbített ujjakkal az elöl fekvő rész (legtöbbször a koponya) és a mellső méhfal mentén mélybe nyúlva kibillenti, aláfogja és kihúzza a magzatot a méhseben át. Köldök csat felhelyezése és a köldökzsinór átvágása után a szülész átadja a babát a csecsemőgondozó személynek.

A kiürült méh gyorsan összehúzódva segíti a lepény leválását, amelyet a köldökzsinór húzásával vagy a bekötött infúzióval is adható gyógyszerekkel is elősegíthet a szülést levezető orvos. Miután tapintással ellenőrizte annak ürességét, a méhfal sebét összevarrja felszívódó varratfonallal. Ha utóvérzés nem észlelhető, rétegesen zárja előbb a hasfalat, majd a bőrt varrattal, esetleg kapoccsal is.

Az első tennivalók

A műtétet követően az első és a legfontosabb az anya mobilizációja. Az újszülött az ágyszélen ülő vagy ágyon fekvő anyának már nyugodtan kezébe adható. A műtét után mihamarabb (rendszerint másnap), ahogy az érzéstelenítés fajtája megengedi, fel kell kelni és mozogni kell, pl. sétálni a folyosón. A mobilizációt követően igen hamar teljes értékűen tudja a friss édesanya ellátni gyermekét. Különösebb kímélet nem szükséges, a babát az anya nyugodtan emelgetheti.

Bízzon az orvosában, hogy mikor milyen módon kívánja a szülését továbbvezetni, hiszen ő ért hozzá, ő ismeri a hivatását, és ne feledje el, hogy közös a céljuk: egészséges gyermeket világra segíteni és egészséges anyát hazaengedni.

Részletesen Felépülés a császármetszésből - Tudnivalók a császármetszés utáni napokról

A császármetszés kockázatai

A császármetszés mára rutinbeavatkozásnak számít, ám természetesen - mint minden műtétnek - ennek is megvannak a kockázatai. Elsősorban a császármetszéssel ejtett seb elfertőződése jelenthet komplikációt. Egyes vélemények szerint a baba egészsége szempontjából kockázatos, hogy a programozott császármetszést a természetes szülés megindulása előtt végzik el.

Számos kutatás folyt az elmúlt években arról is, hogy a babák vagy az anyák későbbi egészségi állapota milyen összefüggésben van császármetszéssel. Egyes kutatások arról számoltak be, hogy a későbbi terhességek esetében némileg magasabb a méhen kívüli terhesség és a halva születés kockázata, vagy hogy az asztma kialakulása illetve a poratka allergia gyakoribb a császásmetszéssel született gyerekek között.

Ez a cikk is érdekelheti Szülés - Fájdalomcsillapítási módszerek

Tovább Érdemes-e megkísérelni a hüvelyi szülést császármetszés után?

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzők: Dr. Csősz György, szülész-nőgyógyász, igazságügyi orvosszakértő; Dr. Szalóczy Péter, szülész-nőgyógyász