A szoptatás jótékony hatásai az anyai egészségre

Az anyatejes táplálásról már régóta ismert, hogy jótékonyan hat a baba egészségére és fejlődésére, de az már kevésbé köztudott, hogy az anya egészségére is számos pozitív hatással van, még évekkel a szoptatás után is.

Az anyatejnek rengeteg pozitív egészségügyi hatása van a csecsemő számára: többek között csökkenti a gyermekkori elhízás és az asztma kialakulásának kockázatát, valamint összefüggésbe hozható az agyi fejlődéssel is. Noha ma már egyre jobb csecsemőtápszereket lehet kapni, ezek egyike sem nyújt az anyatejhez hasonló előnyöket, sőt, a legújabb kutatások szerint, ha az anya szülés után nem szoptat, azzal növeli a mellrák, a petefészekrák, a cukorbetegség, a szív-és érrendszeri betegségek, valamint számos egyéb súlyos egészségügyi probléma kialakulásának kockázatát.

A megnövekedett kockázat mögötti pontos mechanizmusok még nem teljesen ismertek, de a kutatók úgy vélik, ha az anya nem vesz részt azokban a folyamatokban, melyre a test a terhesség során felkészül, azzal a szervezet számos fontos rendszerét megzavarja, melynek hatásai még hosszú évtizedekkel a gyermek elválasztása után is tartanak.

A terhesség „negyedik trimesztere”

A szülést követő normális élettani állapot a szoptatás lenne, amit a terhesség negyedik trimeszterének is szoktak nevezni. A szoptatás babára gyakorolt pozitív hatásai miatt szakértők az első hat hónapban kizárólagosan anyatejes táplálást javasolnak, majd hozzátáplálás mellett a szoptatás folytatását legalább a gyermek egy éves koráig.

Statisztikai adatok szerint ennek ellenére szülés után az anyáknak csak mintegy háromnegyede kezd el szoptatni, a gyermek fél éves korára csak 42%-uk szoptat valamilyen szinten, és mindössze 12% táplálja kizárólag anyatejjel gyermekét.

A szoptatás zsírbontó hatású

A szoptatás egyik nagy előnye, hogy segít lebontani azt a zsírt, ami a terhesség során halmozódik fel a női szervezetben. Az anyák egy része aggódik az alakja miatt, mivel a gyermekvállalás általában a has - és combtájék megvastagodásával jár. Ennek oka, hogy a szervezet tartalékolni kezd, hogy a fejlődő magzatot és majd a születendő gyermeket megfelelően el tudja látni. Bár hosszú távon egészségügyi szempontból nem optimális, de az extra súly fontos evolúciós funkciót lát el.

Kutatások szerint a szoptatáshoz napi 480 extra kalória szükséges, és számos tanulmány bizonyítja, hogy a szoptatás hozzájárul ahhoz, hogy a kismama hamarabb visszanyerje szülés után az alakját. A pittsuburghi egyetem kutatói azt tapasztalták, hogy az általuk vizsgált, szülés után nem szoptató nők derékbősége átlagosan mintegy 7.5 cm-el volt nagyobb, mint a szoptató nőké.

A terhesség során felhalmozódó zsírréteg főként zsigeri zsír, mely a szervek körül helyezkedik el, és növeli a szívbetegségek és egyéb típusú megbetegedések kockázatát. Az általuk vizsgált 45-58 év közötti nők esetén a nem szoptatóknál 28%-kal több volt a zsigeri zsír, mint azoknál, akik annak idején következetesen szoptattak.

A szoptató nők, úgy tűnik, jobban mozgósítják ezeket az új zsírraktárakat. Ráadásul azoknál, akiknek nem sikerül leadni a terhességi extra kilókat, a későbbi terhességek során nő a különböző szövődmények, valamint a metabolikus szindróma és cukorbetegség kockázata. Maga a terhesség csökkenti a glükóz toleranciát és növelheti az inzulinrezisztenciát, így a terhességi cukorbetegség kockázatát. Kutatások szerint azonban minél többet szoptat egy nő a termékeny évei alatt, annál kevésbé valószínű, hogy 2-es típusú diabéteszben szenvedjen később, függetlenül attól, milyen BMI értékkel rendelkezik, ami pedig kockázati tényezője számos betegségnek.

A terhességi cukorbetegségben szenvedő nőknél fokozott a kockázata a diabétesz későbbi kialakulásának. Ám a legújabb kutatások szerint azoknál, akik legalább 9 hónapig szoptatnak, ez a megnövekedett kockázat jelentősen csökken.

Szoptatás és a szív egészsége

A szoptatás hozzájárul a kardiovaszkuláris rendszer egészségéhez is! Posztmenopauzális nők vizsgálatánál azt tapasztalták, hogy azoknál a nőknél, akik több mint 12 hónapon át szoptattak, 10%-kal kisebb a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. Emellett a stroke, szívinfarktus és egyéb kardiovaszkuláris problémák kockázata jelentősen magasabb azoknál, akik nem szoptattak, mint azoknál, akik legalább 3 hónapon át anyatejjel táplálták gyermeküket!

A terhesség alatt nő a koleszterinszint, és a nem szoptató anyáknál kb. 3 hónappal tovább tart a triglicerid értékeknek a terhesség előtti szintre való visszaállás, mint a szoptató anyáknál. A szoptató kismamáknak emellett magasabb a HDL, az úgynevezett jó koleszterin szintjük a szoptatás alatt.

A szoptatás hosszú távú szívvédő hatása a vérnyomás értékeinek vizsgálatánál is megmutatkozik. Ez szignifikánsan magasabb azoknál a nőknél, akik nem szoptattak. Kutatók szerint a posztmenopauzális magas vérnyomásos esetek jelentős része megelőzhető lenne, ha a nők legalább 12 hónapon át szoptatnának a termékeny éveik alatt.

Mivel a fent említett kutatási eredményeknél a BMI értékektől függetlenül jelentős volt a kardiovaszkuláris megbetegedés kockázata a nem szoptató nők esetén, a kutatók szerint a szoptatás nem csak a zsigeri zsírok csökkentésével járul hozzá a szív egészségéhez, de a hormonális változásoknak is vannak ilyen irányú pozitív hatásai.

A szoptatás során felszabaduló oxitocin segít az újdonsült anyának megbirkózni a szülővé válással járó stresszel. A gyakori szoptatás által felszabaduló hormon segít a későbbiekben is a paraszimpatikus idegrendszer aktiválásában és a stresszel való megbirkózásban.

Csökkenti a rák kockázatát

A szoptatás talán legismertebb hatása az anyai szervezetre, hogy segít csökkenteni a mell-és petefészekrák kialakulásának kockázatát. Egy új kutatási eredmény szerint minden szoptatással töltött egy év 4.3%-kal csökkenti a mellrák kockázatát, azoknál a nőknél pedig, akik családjában öröklődik a betegségre való hajlam, a szoptatás 60%-kal csökkenti a kockázatot.

A petefészekrák 18 hónapnyi szoptatás után másfélszer kevesebbszer fordul elő, mint azoknál, akik nem szoptattak. A szoptatás védő hatása a betegséggel szemben még erősebb, ha az anya a legutolsó gyermekét is szoptatta.

Az életkor előrehaladtával csökken a védő hatás

Bár a szoptatás pozitív egészségügyi hatásainak listája úgy tűnik, egyre bővül, sok védőhatás csökken az életkor előrehaladtával. Míg a 60-69 év közötti, menopauzán átesett nők esetén jelentősen alacsonyabb volt a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélye azoknál, akik 13-23 hónapnyi ideig szoptattak, 70-79 év között a kockázat közel azonos volt a korábban szoptató és a nem szoptató nők körében is, függetlenül attól, korábban mennyi ideig szoptattak.

(WEBBeteg - Cs. K., fordító; Forrás: scientificamerican.com; Lektorálta: Dr. Osikóczki Orsolya)