Miért lehet kívánós a kismama?

A fogantatás pillanatától kezdődően az anyai szervezet egy közel 40 hétig tartó csoda része, letéteményese és kivitelezője is egyben, melynek eredménye egy új élet születése.

Mindennek része:

• a méhlepény kialakulása és működése
• a magzat fejlődése során szerveinek kialakulása és működésük megindulása
• az anyai immunrendszer változásai a gesztációs hetek alatt
• a várandósság mentális feldolgozása, megélése a kismama részéről, és ehhez a különleges helyzethez való alkalmazkodás a hétköznapokban

Ez a 40 hét egy örök változásról szól, melynek az anya szervezete mindenben igyekszik megfelelni. A 16. várandóssági hétre alakul ki és kezd működni teljes egészében a méhlepény, mely a későbbiekben úgy az anyai, mint a magzati szervezet működését hivatott irányítani.

Ezen rendkívül bonyolult szerv kialakulásának hetei során az anyai szervezet számára sok értékes fehérjét, szénhidrátokat, zsírt, vitaminokat, ásványi anyagokat kell biztosítani, hogy ez a folyamat zavartalan legyen. Ez megnyilvánulhat az étvágy megváltozásában, szokatlan ételek hirtelen megkívánásában és az étkezési ritmus megváltozásában is.

Tehát, a környezet számára időnként megmosolygott kívánósság mögött komoly, a születendő élet számára létfontosságú élettani feladatok sikerességének igyekszik megfelelni az anyai szervezet.

Valószínű, hogy a magzat kiválasztó és endokrin szerveinek kialakulását, működésük beindulását követően is nagy változások érhetik az anyai szervezetet, és ez megnyilvánulhat a táplálékbevitel mennyiségének, minőségének, gyakoriságának megváltozásában is.

Vannak tünetek, amik már bajt jeleznek

Erre talán a legismertebb példa az, hogy a magzati hasnyálmirigy működésének megindulásával a magzati inzulin befolyásolhatja az anyai szénhidrát-anyagcserét, kialakulhat a várandósság alatti diabetes (cukorbetegség) az arra hajlamos kismamáknál, és ezért kötelező a 26. gesztaciós héten a vércukorszint-vizsgálat, valamint a folyamat rendszeres ellenőrzése is. Ezzel kerülhető el többek között a magzati szénhidrát-anyagcsere már méhen belül kialakult zavara, mely a túlzottan nagy súlyú és túlzottan hosszú, úgynevezett óriás magzatok születéséhez vezetne, mely anyára és magzatra nézve egyaránt veszélyt jelenthet, nem beszélve a magzat további életminőségéről. Az ilyenkor a kismamánál jelentkező túlzott étvágy, megnövekedett folyadékbeviteli igény, a fáradtságérzés, izzadás, remegés nemcsak a szakemberek, de a környezet számára is feltűnő lehet és kivizsgálást igényel.

Ez a cikk is érdekelheti A terhességi cukorbetegség okai és kezelése

A kívánósság bizonyos mértékig természetes is lehet

Az anyai immunrendszer alapvető változásokon esik át a fogantatást követően és a 40 gesztációs hét alatt tartó folyamat során. Legnagyobb kihívást talán az jelenti, hogy az anyai szervezet tudomásul veszi, hogy egy számára eleddig „idegen test” fejlődése veszi kezdetét a szervezetén belül és a kezdeti „átállási időszak” és változások után már védi is a továbbiakban a fejlődő magzatot. Amennyiben ez a folyamat zavart szenved már a kezdeti időszakban, akkor vetélés, a későbbiekben főleg a lepényi működés zavarának következtében koraszülés vagy méhen belüli elhalás következhet be. Itt kell feltétlenül felhívni a figyelmet arra, hogy minden a lepény működését zavaró életviteli szokás, ilyen a dohányzás, drogok, alkohol fogyasztása, a magzat méhen belüli fejlődését döntően és károsan befolyásolhatja, de elmondható ugyanez és érvényes akár a fogantatás pillanatára is.

Ahhoz, hogy az anyai immunrendszer ezeket a változásokat végre tudja hajtani és új feladatának meg tudjon felelni, fokozott mennyiségű nyomelemre (cink, réz), esszenciális aminosavakra, ásványi anyagokra van szüksége és ez is hozzájárulhat ahhoz és magyarázata lehet részben annak, hogy a kismama különös ételeket kíván meg.

Külön fejezetet érdemelne az a kapcsolat, mely a fogantatás élményének, a várandósság tényének mentális feldolgozása és a várandóssági hetek változásai során a női szervezetben fellépő és megnyilvánuló étvágymegváltozás között van.

A fogantatás ténye akár pozitív, akár negatív stresszhelyzetként hat, feldolgozása, megélése, a reagálás rá, mindenkor egyénre jellemző.

A kezdeti hormonális és immunrendszeri változások szomatikus tünetei (hányinger, hányás), mellfeszülés, hangulati labilitás mellett az étvágy megváltozása is egyik kísérő jelenség lehet. Ugyanakkor - főleg hányingerrel, hányással járó folyadékveszteség, kiszáradás - akár kóros mértéket is ölthet és intézeti kezelés válhat szükségessé.

A lepény működésének megindulásával és az immunrendszer zavartalan átalakulásával ezen kezdeti tünetek megszűnnek, a kezdeti étvágytalanságot fokozott táplálékigény és -bevitel válthatja fel, melynek ellenőrzése nemcsak a kismama, hanem a szakemberek feladata is, vagyis a testsúly folyamatos ellenőrzése.

Ez a cikk is érdekelheti Mennyit hízhat a kismama várandósság alatt?

Fontos időben észrevenni, ha valmi nincs rendben

Végezetül: a bevezetőben már említettek rövid ismertetése után tehát rendkívül fontos, hogy a kismama „kívánóssága” és az étvágy, táplálékbevitel megváltozása ne csak tréfára okot adó esemény legyen a környezet számára, vagyis a gesztációs hetek alatt - a megszokottól eltérő, egyébként élettani, a várandósággal összefüggő jelenséget tudomásul véve - a valóban szokatlan jelenségeket időben észrevéve és szakemberrel megbeszélve kell kezelni.

Tovább Egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás a terhesség idején

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kiss György, szülész-nőgyógyász
Felhasznált irodalom: Prof. dr. Papp Zoltán: A Szülészet Nőgyógyászat tankönyve, Prof. dr. Papp Zoltán: A várandósgondozás kézikönyve, MSD Orvosi Kézikönyv