Miként élik meg a várandós kismamák a koronavírus-járvány időszakát?

Az áldott állapot a nők életében semmihez nem hasonlítható csoda, amit némi bizonytalansággal, kisebb szorongással, aggodalommal élnek meg akkor is, ha nem fenyeget a koronavírus-világjárvány.

Bármennyire is igyekszik a várandós függetleníteni magát attól, hogy naponta minden létező hírt meghallgasson, az információk így vagy úgy eljutnak hozzá is. Sőt, sokan tudatosan, válogatva ugyan, de kíváncsiak az események, az óvintézkedések, a fertőzésveszély távoltartásának folyamataira. A túlzott hírhallgatás, ami függőséget okozhat, előbb-utóbb a pánik, a szorongás fogságába kerítheti a várandóst. Nem szabad ezt megvárni, s nem érdemes gerjeszteni a kétségeket.

A kismamáknak szükségük van a társuk támogatására, normál időszakban a család jelenlétére, ha a hangulatuk, éppen aktuális állapotuk azt kívánja. Ha nem egy háztartásban élnek a szülőkkel a babát váró párok, ne kockáztassanak óvatos és pár perces rokonlátogatást sem. A baba és a mama egészsége minden óhajnál, elvárásnál, vágynál fontosabb. A vírus nem válogat.

A négy fal fogsága vagy az időkorláthoz igazított séták, vásárlások, a babavárásra való készülés öröme, az orvosi vizsgálatok, most mind egy sajátos rendben és módon történnek. Sajnos sokan maradnak szeretett szülész-nőgyógyász orvosuk, szülésznőjük, védőnőjük tanácsai nélkül. A technikai vívmányok, az online beszélgetések, nem mindenki számára adottak hazánk városaiban, kisebb településein. Senki nem tudja, hogy a járvány jelentette ismeretlen és kiszolgáltatott időszak meddig tart, s mikor élhetünk újra annak viszonylagos nyugalmában, hogy nem leselkedik ránk a koronavírus-járvány.

Dr. Lampé Rudolfot, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika habilitált egyetemi adjunktusát, megbízott igazgatóját kérdeztük a kismamákat, az apákat és a hozzátartozókat is foglalkoztató tennivalókról, feladatokról, lehetőségekről a várandósság időszakában, illetve a szülés után a koronavírus-világjárvány idején.

- Mi a véleménye a szakembernek a Magyar Orvosi Kamara fentebb felsorolt álláspontjáról, s vajon mit igazolnak a tapasztalatok az elmúlt közel másfél hónap alatt hazánkban, s a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján a várandós anyák helyzetét illetően?

- Világszerte kevés a tapasztalat a koronavírussal fertőzött várandósok tekintetében. Egy teljesen új helyzettel állunk szemben, és minden területen, így az egészségügyben is folyamatosan tanulmányozzák, azaz most tanuljuk, hogy milyen károkat is tud okozni a koronavírus.

A terhesség önmagában nem jelent fokozottabb rizikót sem a megfertőződésre, sem fertőzés esetén a súlyosabb tünetekre. A koronavírussal történő fertőződés során a várandós legtöbbször enyhe vagy közepes súlyosságú megfázásra jellemző tüneteket mutathat. Jelenleg semmilyen információ nincs arról, hogy ha egy terhes nő megfertőződik koronavírussal, az súlyosabb tünetekkel járna, mint egy egészséges, nem terhes ember esetében. A rendelkezésre álló adatok szerint a vírussal az újszülött megfertőződhet, de jelen tudásunk szerint a koronavírus nincs hatással az újszülött fejlődésére.

- Mire számíthatnak a kismamák a SARS-CoV-2 vírus okozta világjárvány megjelenése óta a terhesgondozásban, a szülész-nőgyógyászokkal való kapcsolattartásban, a kötelező terhességi vizsgálatok és szűrővizsgálatok során? A labor-, a vérvétel, a genetikai, a manuális vizsgálatok elvégzésére várva kihez fordulhatnak bármilyen szokatlan panasz esetén, s végeznek-e ultrahangos vizsgálatokat?

- A magyarországi terhesgondozási protokoll egy jól felépített, racionális vizsgálatokat tartalmazó útmutató. A koronavírus okozta helyzetben azonban ez módosulhat. Törekszünk arra, hogy megvalósuljanak a terhesgondozás egyes elemei, azonban előfordulhat, hogy bizonyos vizsgálatok nem történnek meg. Ennek nagyon sok oka lehet a laborvizsgálati kapacitástól az ellátó személyzet hiányáig. A szülészeti ellátókkal kidolgoztunk egy egyirányú rendszert Debrecenben, és ezzel biztosítjuk, hogy a protokoll minden eleme megvalósuljon. Sőt, a régióból más várandósgondozási területről is ellátunk terheseket, mert az eredetileg ott rendelő orvos életkora miatt ezt nem tudták biztosítani. Sajnos nincs mindenhol mindenki ilyen szerencsés helyzetben Magyarországon.

A koronavírus okozta veszélyhelyzet olyan állapotokat idézett elő, mint egy háborús helyzet. Ezt nagyon fontos megérteni a kismamáknak, és elfogadni azt, hogy előfordulhat, hogy egyes vizsgálatok elmaradnak, de nem a baba és a várandós egészségének rovására. Nekünk kell komplexebb módszerekkel a kontrollokat megszervezni és elvégezni.

A terhesgondozás egyik alapvető feladata a rizikóbecslés. Egy magas rizikójú terhesség esetében a kezelőorvos mindent meg fog tenni, hogy a szükséges vizsgálatok megfelelő időben és módon megtörténjenek.

Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi világjárvány miatt, épp a védelem és az óvatosság okán, a terhesség során kötelező megjelenéseken kívül csak sürgős vizsgálatokat végzünk el. A kismamáknak most le kell mondani az olyan vizsgálatokról, melyek korábban jellemzően előfordultak, természetesek volta: „Nézzünk rá a magzatra ultrahanggal, hogy minden rendben van-e?” Ebben a döntésben nekik is partnernek kell lenniük. Amikor egy várandós bizonytalan a tüneteit tekintve, akkor érdemes telefonhoz, videótelefonhoz, egyéb telekommunikációs eszközökhöz nyúlni és konzultálni a kezelőorvossal. Számos felesleges orvos-beteg találkozást el tudunk ennek segítségével kerülni, ami most ugyancsak az egészség óvását szolgálja. Debrecenben is elkezdtük kidolgozni annak a menetét, hogy miként tudunk olyan rendelést tartani, ahol a fenti módon érintkezünk a terhesekkel. Bár ennek beindítása több időt vesz igénybe a különböző szabályoknak való megfelelés miatt, azonban a kezelőorvos is biztosíthatja ezt a lehetőséget a rendelésen kívül.

- Mit javasolnak a vitaminok szedését, illetve természetes formában történő fogyasztását illetően? Szükséges-e a korábbi, bevált módszereken változtatni a koronavírus-járvány miatt, az immunrendszer erősítése érdekében?

- A terhességre való felkészülés vagy a terhesség során nem szükséges máshogy eljárni a vitaminok tekintetében, mint normális esetben, vagyis a „békeidőben”. Nem igazolta egyetlen tanulmány sem, hogy a fokozottabb vitamin- vagy ásványianyag-bevitellel csökkenne a fertőzés kockázata, így a magzatvédő vitamin szedése elegendő, és a kismama igényének, szervezetének megfelelő helyes, friss, vitamindús táplálkozás. Elengedhetetlen a higiénés szabályok fokozott betartása, az alapos, rendszeres kézmosás. A zöldséggel, gyümölccsel s bármilyen más tárggyal történő érintkezés után, étkezés előtt és után alapos, szappannal és folyó vízzel való kézmosás szükséges, a kismama használjon papírtörlőt, és legyen figyelemmel arra, hogy ha a szájához ér vagy az ételt, a már megmosott gyümölcsöt, zöldséget eszi, azt csakis teljesen tiszta kézzel tegye. Tudjuk, hogy a vírus bármely felületen jelen lehet, s inkább erre összpontosítsunk – de ne kényszeresen, ne félelemmel –, a tiszta kéz alapkövetelménye mindenképpen elsődleges szempont, amiről nem feledkezhetünk meg.

- Kell-e a kismamáknak, illetve a velük egy családban élőknek az áldott állapot idején maszkot, védőkesztyűt viselniük, használhatnak-e kézfertőtlenítőt, s mikor mehetnek utcára, vagy a legbiztonságosabb otthon tartózkodniuk?

- Az egy háztatásban élőknek nem kell külön óvintézkedéseket tenniük otthonaikban egymás miatt. Ha egyikük megfertőződik, akkor nagy az esélye, hogy a többiek is elkapják, ez a legtöbb helyzetben nem megelőzhető. Erről azonban azonnal tájékoztatni kell telefonon a háziorvost.

Amit tenni tudnak a megelőzés érdekében, ami csupán óvintézkedés, elővigyázatosság, hogy hazaérkezés után alaposan mossanak mindannyian kezet, cseréljék le az utcai ruhájukat, és ha lehetőségük van rá, nyugodtan használjanak a várandósok is kézfertőtlenítőt. A kismamák bátran kimehetnek az udvarra egészségügyi séta céljából. Fontos, hogy ilyen estben viseljenek védőmaszkot és tartsák a legalább két méteres távolságot másoktól. A sebészeti maszk vagy pamutmaszk között nincs különbség azon kívül, hogy a sebészeti maszk egyszer használatos, míg a pamutmaszkot kimosva és kivasalva többször is használhatják. Ha élelmiszerboltba vagy patikába mennek, akkor érdemes kesztyűt is viselniük. Persze a napjuk nagy részét töltsék otthon, s ha lehet, a gyógyszertárba se a kismama állja ki a sort, mint ahogyan más helyeken sem.

A megelőzés módszereihez tartozik, hogy köhögés vagy tüsszentés esetén eldobható papírzsebkendőt használjanak mindannyian a családban. Kerüljék a tömegközlekedést, és ha lehetőségük van rá, csakis otthonról dolgozzanak.

- Mi történik akkor, ha a kismama belázasodik, és úgy érzi, nem tudja eldönteni, hogy a panaszai influenzára emlékeztetnek-e, vagy erős náthára, esetleg új COVID-19-gyanús tüneteket észlel, és döntésképtelen, hogy hová, kihez forduljon segítségért? Mi a teendő ilyenkor, mi a leghelyesebb a bizonytalanságot, szorongást elkerülve?

- Az emberek – terhesek és nem terhesek – döntő többsége nem veszi észre vagy csak nagyon enyhe tüneteket tapasztal a koronavírussal való fertőződés esetén. Kórházi kezelés jellemzően akkor indokolt, ha a tünetek súlyosak, mint a légzési nehézség, vagy a magas, otthon nem csillapítható láz. Minden egyéb esetben akár egy vizsgálat is felesleges rizikót rejt magában, ha otthonát elhagyja a kismama. Ami a lázas állapot esetén nagyon fontos, hogy a lázat a szokásos módon csillapítsuk, és ennek is a terhesség 14. hetéig van kiemelkedő jelentősége, mivel ebben a terhességi korban fellépő tartós láz akár fejlődési rendellenességet is okozhat. Ha a várandós a fertőzés gyanúját keltő tüneteket észleli magán, úgy maradjon otthon, az orvosával – telefonon – megbeszélt módon csillapítsa a lázát, és a lehető legkevesebb emberrel találkozzon. Bizonytalan esetben hívja fel háziorvosát vagy kezelőorvosát és csak a fentebb említett súlyos tünetek esetén menjen be a kórházba, amit olyan módon tegyen meg, ahogyan az orvosa a telefonbeszélgetésben elmond. Ezekben az esetekben többnyire – az óvintézkedés miatt – speciális öltözékben és orvosi felszereltséggel mentősök érkeznek a helyszínre. Érdemes előtte a kórházat értesíteni, hogy a fogadására megfelelően fel tudjanak készülni. Ekkor sem kell rémületbe esnie a kismamának, kövesse azt, amit az orvosai vagy orvosa kér tőle, s a legkényelmesebb testhelyzetben, pihenve, ő csupán navigálja a párját vagy a vele élő személyt, hogy mit készítsen össze a kórházi vizsgálathoz a kézi poggyászba. Gondolni kell az esetleges ott tartózkodásra, ami lehet tartós vagy átmeneti, megfigyelés és vizsgálat céljából.

Fontos, hogy a hozzátartozó ne nyugtalanítsa a kismamát, és ne keltsen felesleges pánikot körülötte, hiszen az a mamára és a magzatra is rossz hatással van.

- Jellemző-e a kismamák lelki, mentális labilitása a kialakult járvány idején, s melyek a legjellemzőbb aggályaik, kétségeik, s hogyan lehet megnyugtatni őket az áldott állapotra és a születendő baba egészségére vonatkozóan?

- Mindenkinek meg kell értenie, hogy ebben a helyzetben teljesen megváltozott a mindennapi életünk, úgy a civileknek, a betegeknek, a kismamáknak, de az orvosoknak és minden egészségügyi dolgozónak is. Vannak, akik nem veszik komolyan a kontaktusok számának csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket, a „Maradj otthon!” igen fontos felhívást, aminek az az oka, hogy Magyarországon nem alakult ki olyan katasztrófahelyzet, mint más országokban. Az emberek nem érzik magukat érintettnek, mert kevesen vannak, akiknek közvetlen környezetükben súlyos állapotú, koronavírusos beteg van. A szabálykövetéshez, az egészség fenntartása érdekében ezeknek a rendeleteknek az időben történő meghozatala szükséges volt. A kedvezőbb helyzetnek azonban az lesz az ára, hogy a vírushelyzet tovább fog tartani itthon, a lemondás mindenki részéről szintén tovább tart majd, de így az egészségügy tudja biztosítani a betegek folyamatos ellátását. Ennek a felkészülésnek a folyamatát bizonyára a kismama vagy a családtagok figyelemmel kísérik, ami nagyon helyes.

Tehát a mentális és lelkiállapot egyensúlyban tartásához ezeket át kell gondolni, el kell fogadni, hogy a korlátozó intézkedések mindannyiunk egészségének megóvásáért vannak, és azokat maradéktalanul be kell tartani. Hazánk élen jár a fertőzés kezelésében, és ahhoz, hogy ez így is maradjon, mindenkinek ki kell lépni a komfortzónájából, és ehhez mindenki aktív részvételére szükség van. Ha sikerül a tömeges tragédiákat elkerülni, az mindannyiunk sikere lesz.

Ha a kismamák ezt higgadtan átgondolják, jól értelmezik, nem hallgatnak ostoba rémhíreket – javaslom azokat kerülni, tudomást sem venni róluk a nyugalom és az egészség megóvása érdekében –, akkor a lelki egészség nem sérül. Illetve nem lesz nagyobb a félelem az áldott állapotban lévő nők tudatában, mint bennünk, akik a realitásokat elfogadjuk és szabálykövetően, a szomorú és nem kívánt helyzetet elfogadva megtaláljuk, megkeressük a kiegyensúlyozott hétköznapok megéléséhez szükséges, számunkra kellemes, fontos, aktív vagy kreatív teendőket. Tegyék ezt a kismamák is kedvükre, egészségüket óvva, kíméletesen.

- Ha kórházba kell mennie a kismamának, vagy a veszélyeztetett terhessége miatt már a járvány kirobbanása előtt is ott volt, miként küzdhető le az elszigetelődés lelki traumát okozó érzése, ha látogatókat nem fogadhatnak, ráadásul már korábban életbe lépett a látogatási tilalom. Mi ennek a menete a hétköznapokban?

- A járványhelyzetben csak mindenképpen indokolt esetben tartjuk bent a kismamákat az egészségügyi intézményben. Azoknak a várandósoknak, akik intézeti ápolásban részesülnek, segíteniük kell a látogatási tilalom betartásában. Amit lehet, mi is megteszünk. A debreceni Szülészeti Klinikán biztosítjuk a vajúdás és a szülés során egy hozzátartozó jelenlétét, akit mi látunk el a szükséges védőfelszereléssel. Emellett a csecsemőgyógyászokkal kidolgoztuk azt a rendszert, hogy 48 óra múlva a spontán szülőket és lehetőség szerint a császármetszéssel szülőket is hazaengedjük. Ez egy új helyzet, de a bevezetés óta, azaz az elmúlt 5-6 hétben nem volt olyan gyermekágyas, aki a korai hazabocsájtás miatt jött volna vissza, tehát ez a most kialakított rendszer működik. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, a mindennapi gyakorlatunkat is meg kellett változtatni.

Így a szüléseket megpróbáljuk gátvédelemben vezetni, ahol mégis gátmetszést kell alkalmazni a szülés során, vagy császármetszés esetén, a sebet felszívódó öltéssel zárjuk, hogy varratszedés miatt ne kelljen visszajönni. Ezzel is óvjuk a mama és a baba egészségét. Megjegyzem, hogy ezek a változtatások sok más területet érintő változtatásokkal együtt régóta időszerűek voltak, azonban a jelen helyzet miatt egyik napról a másikra be tudtuk vezetni. A magyar egészségügyben vannak „túlmedikalizált” területek, azaz ahol az indokoltnál több az orvos-beteg találkozás. Reményeim szerint a bevezetett változtatások ennek a csökkentését is elősegítik a vírushelyzet elmúltával is.

- Milyen egészségügyi és járványügyi előírásokat tartanak be naponta a szülészeteken, melyek a fertőtlenítésre, takarításra, ágyneműk cseréjére, szájmaszkhasználatra vonatkoznak mind a páciens, mind a személyzet részéről a kórtermekben, a mellékhelyiségekben, közös terekben, orvosi szobákban, szülőszobákban?

- A klinikán eddig is tartottuk, sőt a vírushelyzet előtt fokoztuk is a higiénés szabályokat. Ez a vírushelyzetben sincs másképp, a takarítás, fertőtlenítés részletesen szabályozott és a hatályos szabályoknak megfelelően történik. Plusz elemként lépett be azoknak a helyiségeknek a fertőtlenítése, ahol fertőzött vagy arra gyanús személy lép be, amit azonnal elvégzünk. Emellett jelentős a szájmaszk- és kézfertőtlenítő-használatunk is, amit az orvosok és betegek számára is biztosítunk. A klinika folyosóin több helyen szereltünk fel fertőtlenítőtartókat, és ezekben, valamint a kórtermekben, vizsgáló helyiségekben, műtőkben rendszeresen ellenőrizzük a megfelelő mennyiséget.

A személyzet és a szülőnők sebészi maszkot kapnak és használnak. Amennyiben indokolt vagy kérik, úgy a gyermekágyas időszak alatt is biztosítunk maszkot. Ez természetesen a fertőzésre nem gyanús esetekre vonatkozik. Fertőzés gyanúja esetén a személyzet speciális maszkban és egyéb védőfelszerelésben látja el a terhes nőt. Védőfelszerelésből és maszkból a Klinikai Központ biztosítja a megfelelő mennyiséget, valamint önzetlen felajánlásokat is kaptunk. A debreceni Szülészeti Klinikán már a vírushelyzet elején külön szintet különítettünk el a fertőzésgyanús vagy igazoltan fertőzött beteg terhesek részére, így ők nem találkoznak egészséges gyermekágyasokkal. Külön műtőhelyiséget és szülőszobát alakítottunk ki, amit negatív nyomást biztosító rendszerrel szereltünk fel, valamint egy speciális légszűrőt is telepítettünk. Ugyanígy izolált kórtermeink is vannak. Arra is figyeltünk, hogy a légtechnika se legyen közös a klinika többi részével.

- Valóban 72 órát kell a kórházban tartózkodniuk a kismamáknak hüvelyi szülés után ahhoz, hogy az intézmény megkapja a szükséges egészségbiztosítási támogatást? Mi vonatkozik a császármetszés esetére, s melyik a kevésbé veszélyes ebben a helyzetben a mamára, illetve az újszülöttre tekintve?

- A gyermekágyasokat a szülés módjától függetlenül 48 óra után el tudjuk engedni, mivel az egészségügyi kormányzati intézkedések egyike, hogy a minimum ápolási napot nem kell figyelembe vennünk. Részünkről az egynapos szülést is támogatjuk, de ez nem szülészeti, hanem gyermekgyógyászati kérdés. A szülés módját nem befolyásolja a koronavírus-fertőzés, azaz a császármetszés nem szükségszerű és nem nyújt nagyobb biztonságot sem az anyának, sem az újszülöttnek. Csak súlyos légzőszervi tünetek esetén jön szóba a koronavírus-fertőzés miatti császármetszés. Debrecenben még nem volt igazoltan koronavírussal fertőzött kismama vagy újszülött. Gyanús várandós volt már, akiknél ugyanazokat a biztonsági előírásokat tartottuk be, mintha fertőzött lett volna.

- Angliában egy egészségügyi dolgozó kismama nemrégiben koronavírussal fertőződött meg, gyermekét megszülte, ő viszont sajnos elhunyt. Milyen esélye van a babának arra, hogy ő is fertőzött lesz, s mi a teendő az adott intézményben, ha hasonló eset következik be?

- A rendelkezésre álló információk alapján ez a szomorú eset kivételnek számít, leginkább akkor fordulhat elő, ha egy amúgy is súlyos beteg terhes fertőződik meg, de ilyen eset Magyarországon még nem fordult elő. Mindenre igyekszünk felkészülni szakmailag, a speciális felszereléseket tekintve minden szakterületen az egészségügyben a koronavírus-világjárvány idején. Napról napra újabb ismereteket tanulunk, figyelünk, kutatunk, követjük a kutatási eredményeket, semmiről nem maradhatunk le, ami a pácienseink, betegeink egészsége érdekében történik.

- Vannak, akik itthon a kórházi szülés helyett, jelen világjárvány idején, az otthonszülést választják, hogy biztonságban legyenek az újszülöttel, s együtt a szűk családdal vagy az apával, nagyobb gyermekkel. Megengedhető-e, s ha igen, milyen feltételek mellett?

- Ha a várandós nem gyanús a fertőzésre, akkor szülhet otthon az eddig is betartandó szabályok mellett, fokozott körültekintéssel. Fertőzött vagy arra gyanús várandós mindenképp intézeti körülmények közt kell, hogy szüljön a váratlan és a vírusra jellemzően gyorsan kialakuló komplikációk lehetősége miatt.

- Nem épp az áldott állapothoz tartozó kérdés, de fontos lehet a nők számára a járvány idején is. Végeznek-e terhességmegszakítást, rákszűrést a koronavírus-járvány idején, és mi a nők teendője ilyen esetben? A nők számára évenként esedékes nőgyógyászati rákszűrésekre sor kerülhet-e ebben a kritikus időszakban, s gondozzák-e a nőgyógyászati onkológiai betegeket?

- Végzünk terhességmegszakítást, és ezekre az esetekre is ugyanazok vonatkoznak, mint bármilyen más műtéti beavatkozásra.

Az évenként esedékes méhnyakrákszűrés jelen esetben halasztható. Akik korábbi eltérés miatt jelentkeznek ismételt szűrésre, azok hívják fel kezelőorvosukat, ugyanis pontos nemzetközi szakmai szabályok vannak arra, hogy milyen eltérésnél mikor kell a vizsgálatot megismételni.

A nőgyógyászati onkológiai betegeket gondozzuk, alapszabályunk, hogy az onkológiai ellátás nem késhet. Igaz ez mind a kemoterápiás kezelésekre, mind a műtétekre, mind gyanú esetén a kivizsgálásra. Az, hogy esetleg melyik műtét, melyik beavatkozás meddig és milyen feltételek mellett halasztható, szintén szigorúan szabályozott a nemzetközi irányelvekben. Mindenkor telefonon kell előzetesen egyeztetni a szakorvosokkal vagy a háziorvosokkal.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Balogh Mária, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Lampé Rudolf, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika habilitált egyetemi adjunktusa, megbízott igazgatója