A koraszülésnek számos oka lehet, melyek többségét meg lehetne előzni
frissítve:
A kismamák egyik legnagyobb félelme, hogy babájukat idő előtt hozzák a világra, miközben jól tudják: kilenc hónapon át a számára legkellemesebb helyen, azaz az anya méhében kellene fejlődnie a magzatnak.
A hazai statisztikai adatok szerint Magyarországon a terhességek mintegy 8-10 százaléka fejeződik be korábban a kelleténél, vagyis a baba koraszülöttként látja meg a napvilágot a 8. terhességi hónap előtt, a terhesség 24. és a 37. hete között. Ahhoz, hogy a szervezet összehangoltan és megfelelően működjön, s a mama a babával együtt egészséges legyen, legalább a 34. hetet el kell érnie a magzatnak édesanyja óvó-védő méhében.
| A koraszülésről |
| Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint akkor beszélünk koraszülésről, ha a világra jött baba életjelenségeket mutat, születési súlya pedig meghaladja az 500 grammot, de nem éri el a 2500 grammot. Elmondható a tapasztalatok alapján, hogy a 35. hétre született, 2000 grammos koraszülött legtöbb esetben hasonló életkilátásokkal rendelkezik, és kezdi meg az édesanyja méhén kívüli életét, mint egy megfelelő időre született érett, életerős újszülött társa. Az orvosi, a kórházi, majd otthoni ellátásuk azonban mindaddig más ellátást kíván, amíg a koraszülött baba fejlődése, testsúlya, mozgásfunkciói, beszédkészsége és egyéb funkcionális, értelmi és érzelmi viselkedése, megnyilvánulása fel nem zárkózik vagy nem követi azt kiegyensúlyozott ütemben a korosztályának megfelelő, hasonló életkorú gyermekek szintjén. Noha, összehasonlítgatni felesleges és frusztráló is a szülők számára. Az egyes életszakaszokhoz kapcsolódó, alapvető fejlődést érdemes az újszülött, majd a csecsemő, a kisgyermek saját értékeihez viszonyítani. Ikerterhesség esetében gyakoribb a koraszülés aránya, a kiírtnál hamarabb történő szülés. Az ikerterhességet viselő kismamákat, akárcsak a veszélyeztetett társaikat, különösen kiemelt orvosi kontroll kíséri a vajúdásig, majd a szülés folyamatáig s azt követően a babák szakszerű ellátása, gondozása során. A kismama testi és mentális egészsége ezekben az időszakokban sem hagyható kontroll nélkül. A családtagoknak hatalmas a felelősségük az esetleges megváltozott állapotok felismerésében, amiről a gyermekágyas anyukák nem szívesen beszélnek maguktól. |
Ha a kisded ezt megelőzően születik meg, akkor az egészséges életre való esélye sajnos azzal arányosan csökken, mint amekkora a tényleges és az ideális születési időpont közötti különbség. Szerencsére, mára hatalmas a fejlődés a hazai orvostudományban is. Így az 1500 grammos testsúlyt meghaladó koraszülöttek túlélési esélyei többnyire igen jók, ami a kismama és az őt gondozó egészségügyi személyzet s a családtagok egymást segítő, empatikus, kitartó hozzáállásán nagyban múlik. Mindennél meghatározóbb azonban az, hogy a koraszülött pontosan hányadik héten jött a világra, mennyire fejlettek a létfontosságú szervei, s a koraszülés miatti fejlődésbeli elmaradása, hátránya mennyire hozható be, hiányosságai, rendellenességei miként gyógyíthatóak, kezelhetőek.
| Koraszülött babák ellátása |
| A koraszülött babák számára mindenképpen az az ideális állapot, ha olyan egészségügyi intézményben születnek meg, ahol létezik intenzív koraszülött osztály a hozzá tartozó speciális felszerelésekkel, készülékekkel, szakemberekkel. Sajnos ez az ideális felszereltség nem minden megyeszékhely kórházában van jelen, így vannak olyan városok, települések, ahol egyes koraszülöttek életesélyei épp ezért szerényebbek. Ráadásul hazánkban még jelenleg sincs megfelelő számú újszülöttekkel foglalkozó szakorvos, -gyógyász, -ápoló személyzet. S ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a veszélyeztetett kismamák ellátásában és gondozásában rendelkezésre állnak-e olyan szakorvosi rendelők és egészségügyi intézmények, ahol az anya és a babája is a legnagyobb biztonságban, speciális orvosi ellátás mellett kerül ellátásra. A kórházból kikerülve pedig elengedhetetlen a kiegyensúlyozott védőnői és gyermekorvosi szakmai segítség elérhetősége a mama és a baba számára is elérhető távolságon belül. |
A koraszülés, mint megannyi más egészségi probléma, többnyire megelőzhető. A prevenció része: már a fogantatás előtt ajánlatos a kismamajelöltnek alapos szűrővizsgálatokon részt vennie, s minden esetben elemezni, megbeszélni a kézhez kapott diagnózist a kezelőorvossal. Nem érdemes önkényes kezelésekbe, kuruzslásokba kezdeni, ha például magasabb a vérnyomás vagy a koleszterinszint. El kell felejteni azt az ostobaságot, hogy ami a szomszédasszonynak vagy a barátnőnek áldásos segítség volt, az nekünk is segíteni fog. Sőt! Senkit nem sarkallva a kemikáliákat tartalmazó gyógyszerek fogyasztására, mégis minden felelős szakorvos azt javasolja, óvatosan kell bánni a gyógynövényekkel, mert egy babavárásra készülő pár, nem biztos, hogy kontroll nélkül támaszkodhat e készítményekre. Ugyanez vonatkozik a táplálékkiegészítő vitaminokra is.
Sokan sajnos nincsenek tisztában ezek mértékletes és aktuális fogyasztásának szabályaival, vagy esetleges mellékhatásaikkal. Ékes példa erre a kalciumkészítmények szedése, melyekről kevesen tudják, hogy noha a csontozat, a fogazat erősítésében szerepet játszanak, túlzott bevitelük káros következménye lehet például a vesékben való kalciumlerakódás, azok terhelése, és olykor a vesekő esetleges kialakulása – tudtuk meg dr. Török Klára, szülész-nőgyógyász szakorvostól. – Fontos, hogy a szűrővizsgálatokat pontosan egyeztesse a babát tervező pár a háziorvossal és a nőgyógyásszal – tette hozzá dr. Török Klára, s ekként folytatta: – A nőknek olyan rutin ellenőrzéseket érdemes elvégeztetniük a babavállalás előtt, ami bizonyossá teszi, hogy nincs sem szervi elváltozásuk, sem gyulladásos gócpont nem alakult ki a szervezetükben. Ha minden lelet negatív, a kismamajelöltek számára ez nagyon megnyugtatató érzés, ami pszichésen is jól hat rájuk. De ne feledjük, hogy a kispapák, azaz a férfiak sem maradhatnak ki a rutinellenőrzésből! Pánikra semmi ok, mert ha a feleségük, párjuk kibírta a csöppet sem fájdalmas vizsgálatokat, a bátor férfi miért ne tenné ugyanezt.
| A mentésrőll |
| Jó hír azonban, hogy az utóbbi években már hazánkban is egyre sikeresebb a koraszülöttek megmentésének aránya, ami nemzetközi viszonylatban is elismerést érdemel. (Ezzel együtt még mindig vannak hátrányosabb helyzetű térségek, ahol a kismamák és a koraszülöttek életben tartása, illetve speciális gondozása figyelemért kiált.)
|
- Mi a helyzet a nyugodt, egészséges fogantatással, a terhesség viselésével, ha az apa dohányzik vagy nem tud lemondani az alkoholról, a cigiről vagy épp a mértéktelen kávézásról?
- Ez kulcsfontosságú kérdés, mert ezek a dopping- vagy élvezeti szerek, ha tartósan és nagy mennyiségben a férfi vagy a nő szervezetébe kerülnek épp a fogantatás körüli időben, s azt követően, jelentősen nő a vetélés, a koraszülés veszélye és a baba egészségének a veszélyeztetettsége. Egyes kismamák képesek „bemagyarázni maguknak”, hogy pár szál cigi és egy reggeli koffeines kávé, netán néha egy cseppnyi alkohol nem árt a magzatnak. Sajnos, nagyon is árt, és végtelen felelőtlennek tartom azt, aki nem képes meghozni a lemondás áldozatát születendő gyermekéért. Hasonlóképpen vélekedek az apajelöltekről, akiknek a szervezetét, így az ondósejtjeit nem teszi egészségesebbé sem a nikotin, sem az alkohol, de a kávé bögreszámra való fogyasztása sem. Igenis, az élet legcsodálatosabb „vállalkozása” előtt és alatt a humánus, felelős viselkedés, magatartás, az egészséges életmódra való áttérés, a változtatás a korábbi rossz szokásokon életet menthet.
Ez is befolyásolhatja, hogy miként fejlődik a magzat édesanyja méhében, és elegendő időt tölt-e ott, s nem lesz-e koraszülött baba. Mindez javarészt a szülők felelőssége, eltekintve attól az esettől, ha a mama önhibáján kívül válik veszélyeztetett terhessé, és emiatt esetleg hamarabb hozza világra az újszülöttet.
- Mely babákat tekintik tehát koraszülöttnek, amikor gondos orvosi kezelésre, ellátásra szorulnak, és intézményi megfigyelésre?
- A várandósság 37. hete előtt világra jött babák számítanak koraszülöttnek. További csoportosítást is alapul kell venni. Az éretlenségi mérték alapján a 22-27. héten született magzatokat tekintjük extrém koraszülötteknek, míg a 28-31. héten világra jött babák alacsony gesztációs korúaknak tekinthetők, a 32-36. héten születettek az enyhe koraszülött babák csoportjába tartoznak orvosi szempontból, s a fejlettségüket, ellátási és kezelési követelményeiket illetően. Csodálatos példákat lehetne sorolni arra, amikor maguk a mentős kollégák mentik meg a megfelelően és speciális életmentési eszközökkel is felszerelt mentőautójukban a koraszülött babákat. Az inkubátorba helyezés ilyenkor alapvető lépés a tökéletes ellátás után. Ha így érkezik a baba a kórházba, máris nagyobb az életesélye, mint azoknak a csöppségeknek, akik például otthon születnek meg idő előtt. Nem mindennapi eset, de egyre gyakoribb, hogy a 24-26. hetes, koraszülött kicsinyeket a mentősök több alkalommal szakszerűen elláttak, és életben tartottak – akárcsak a kismamát, az édesanyát –, így kórházba szállításuk után, stabilizált életfunkciójukat már egyszerűbben, de nem küzdelem nélkül, tovább javították az egészségügyi intézményekben a kollégák, a megfelelő orvosi eljárásokkal, módszerekkel, köszönhetően a jó kórházi felszereléseknek is.
| A koraszülés veszélyei |
| A magzatok az anyaméhben meghatározott rend szerint fejlődnek, amiről a természet bölcsen gondoskodik. Jó esetben a 40. hétre alakul ki minden szervrendszerük, és áll készen arra, hogy az egészséges testi folyamatoknak köszönhetően, a szülés utáni életüket megkezdjék az újszülöttek. A tüdőnek, az idegrendszernek, az emésztőszerveknek, a veséknek, a májnak szükségük van a 40 hétre ahhoz, hogy az anyaméhben egészségesen kifejlődjenek. Ha idő előtt születik meg a baba, az immunrendszere még nem elég fejlett ahhoz, hogy a fertőzésekkel szemben védekezni tudjon. A koraszülés miatt az újszülött szervezete nem juthat el abba a fejlődési fázisba, amely során a különféle kórokozókkal szembeni ellenanyagot megkapná az édesanyjától a méhlepényen keresztül. Erre épp a magzati fejlődés utolsó heteiben kerül sor, így nem véletlenül tesznek meg mindent az orvosok azért, hogy pihentetéssel, kontrollvizsgálattal, kórházi bennfekvéssel lehetőség szerint minél tovább maradjon a magzat az anya méhében. Ha a mérőműszerek bajt jeleznek, például a szívhangban vagy más létfontosságú szervben, semmiképpen nem erőltethetik a szülés visszatartását. Az idegrendszer fejletlensége számos fejlődési folyamatot befolyásol. Így a még nem kialakult légzőközpont miatt légzésleállás következhet be. A nem megfelelő fejlettségű ajak- és garatmozgató agyi folyamatok elégtelen nyelő- és szopóreflexet, elégtelen mozgást okozhatnak. Ez pedig táplálkozási és emésztési gondok kialakulását okozhatja. |
- Milyen tényezők befolyásolják a koraszülöttek életesélyeit születésüket követően?
- A túlélési esélyüket szinte arányosan befolyásolja a születési súlyuk. Léteznek extrém esetek, amikor 1000 gramm alatti a kisded súlya, így ők a nagyon sérülékeny koraszülöttek sorába tartoznak. Az 500 gramm alatt világra jött magzatoknak sajnos a tíz százaléka sem marad életben, ami a szervezetük, életfunkcióik fejletlenségével magyarázható elsősorban.
A nagyon kicsiny súlyú, 500-1000 grammos újszülött babák között jó eséllyel 45-70 százalékuk marad életben, s elmondhatom, hogy igazi, erős harcosok ezek a koraszülött babák, s a mellettük érzelmileg és fizikailag helytálló édesanyák és az őket támogató apák, közvetlen szeretteik s a koraszülötteket segítő, gyógyító szakorvosok, nővérek, gondozók.
Az 1000-1500 grammos babák túlélési esélye mára 87-94 százalék, ők ugyancsak a legkörültekintőbb orvosi ellátást kívánják.
Feltétlenül figyelemmel kell lennünk arra, hogy azok az asszonyok, akiknek korábban egyszer vagy többször előfordult az életükben koraszülés vagy gyakori vetélés, sokkal nagyobb figyelmet kívánnak minden újabb áldott állapot során. Őket a veszélyeztetett kismamák közé soroljuk, és minden tekintetben a szokásosnál is alaposabb figyelmet kapnak az áldott állapotuk során a szülész és nőgyógyász kollégáktól, egészségügyi személyzettől. Természetesen az utógondozásuk is alapvető feladat.
- Milyen ismert okok idézhetik elő a koraszülésre való hajlamot?
- Ez minden esetben más okkal magyarázható, de léteznek tipikus kiváltó tényezők. Ezek sorába tartozik a magas vérnyomás, a vesebetegségek, a cukorbetegség, az epilepszia, gyakorta a méh rendellenes fejlődése, a többször végrehajtott abortusz, vagy a spontán vetélés, valamint egyes nemi betegségek, hüvelyi fertőzések, a tartós stressz, a rossz mentális, pszichés vagy szociális körülmény.
Nem szabad általánosítani, de a korábban említett kivizsgálásokat, a góckutatást mindezek is indokolják. S a már említett anyai dohányzás, alkoholfogyasztás, netán droghasználat, a kóros alultápláltság, egészségtelen életmód, mind a magzat életét veszélyezteti. Nem különben az anyáét egy idő előtt fellépő, komplikált szülés esetén.
Jó hír viszont, épp az elmondottak ismeretében, hogy a koraszülés nagymértékben megelőzhető az anya megfelelő, kontrollált, kiegyensúlyozott életmódjával. Betegség esetén pedig annak időben történő kezelésével.
| Egy történet |
| - Nem számítottam fiatal anyukának a magam akkori 38 évével, de minden orvosi vizsgálat, ami a terhesség idején történt, tökéletes volt, a fogadott orvosom is biztonságot jelentett. Amikor az utolsó soros vizsgálatra mentem a férjemmel a kórházba, már úgy készültünk, hogy bent is maradok. Nem éreztem jól magam az előző 2-3 napban. A vizsgálat során kiderült, hogy helyesen gondolkodtunk, mert a baba szívhangértékei kórházi megfigyelést kívánnak. Nem éreztem jól magam. Az orvosom, aki a szülés napján épp ügyeletes volt, kérlelésem ellenére, egyszerűen megtagadta a szülés beindítását, noha éreztem, hogy valami más, mint addig, de szülési fájások nem jöttek. Lefeküdtem a kórteremben, de gyakran kellett mosdóba mennem. Ez is megerőltető volt már. Majd a sokadik ilyen helyzet után melegséget éreztem a combomon végigfutni. Nagyon megijedtem, visszamentem a toalettre, és akkor láttam, hogy a betétem is véresvizelet-szerű folyadékkal telt meg. Szóltam az első takarítónőnek, hogy szerintem gond van. Azonnal riasztotta az ügyeletes nővért, akivel az orvosom is megérkezett. Nagy kapkodásra emlékszem, s arra, hogy feltettek egy betegszállító kocsira, s a lifttel a szülőszobába vittek. Nagyon féltem. Mondta az orvosom, hogy nyomjak. Kérdeztem, mit és hogyan? (Előtte 12 évvel már szültem, tudtam, hogy fájás nélkül nem tud nyomni a szülőnő.) Az orvos csak hajtogatta, hogy mély levegő, kifúj, nyom, nem emlékszem a sorrendre. Sírva kértem, ne mondja örökké, hogy nyomjak, mert nekem nincsenek fájásaim, csakhogy a magzatvíz már elfolyt a mosdóban. Mintha a főorvos nem hitte volna el, amit mondok. Kérte, ne idegeskedjek feleslegesen, hanem nyomjak. „Nem tudok nyomni! Nincs fájásom! – kiáltottam.” Ekkor megnézte a kezével, hogy mennyire vagyok kitágulva, s hol van a baba feje. Na, az pokoli fájdalom volt. Könyékig bennem. Akkor hirtelen, hatalmas felfordulás kerekedett, és a szülészorvos rákiáltott a személyzetre, hogy azonnal fordítsanak meg, azaz négykézláb helyzetbe kellett lennem, ő könyékig „bennem”, mint kiderült, a kisfiam nyakára tekeredett a köldökzsinór, és azt tartotta el, húzta félre, hogy meg ne fulladjon. Mindez bő fél óráig tartott a késő esti órákban, amíg végre előkerült egy altatóorvos. Életmentő műtét volt, mint másnap kiderült. Egyéb komplikációk is felléptek, sokáig voltunk altatásban. A kisfiammal aztán még két hetet kórházban kellett tölteni, ezerféle vizsgálattal, mert nem szopott, és ha igen, mindent kihányt, és nagyon aluszékony volt. Végül, semmilyen diagnózist nem kaptunk. Soha nem tudtuk meg, hogy miért történt mindaz, ami majdnem az életünkbe került. Úgy, hogy nem koraszülött volt a fiam, sőt, inkább túlhordtam véleményem szerint. Az orvosom csak annyit mondott, az ő számítása szerint két és fél héttel hamarabb szültem volna, ha rám hallgat. Ezt sem értettem, sok minden mással együtt. A terhesgondozási könyvemben egész más adatok szerepeltek, melyek engem igazoltak. |
Tovább
- Amit a magzatvédő vitaminokró tudni érdemes
- Megelőzhető a koraszülés?
- A vetélés okai, hajlamosító tényezői
Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Török Klára, szülész-nőgyógyász szakorvos
