Szülés alatti beavatkozások: a burokrepesztés

Dr. Farkas Ágnes-
szerző: Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász - WEBBeteg
megjelent:

A burokrepesztés a magzatburok mesterséges megrepesztését jelenti. A magzatburok a méhen belül a magzatot körülvevő két rétegből álló hártya, ami elzárja őt a külvilágtól a fejlődése során, megvédi a külső hatásoktól, például a fertőzések jórészétől is.

A hártya magzat felőli, belső oldala az amnion réteg, az anya felől pedig a chorion réteg helyezkedik el. Már korai terhességben is látható az amnionűr, amiben kezdetben csak szerózus, tiszta folyadék van, amit az embriót, később a magzatot körülvevő sejtek termelnek. A későbbiekben, ahogy a kisbaba veséi kifejlődnek, és elindul a vizelet termelése, a magzatvíz jelentős részét a magzati vizelet fogja alkotni, emellett természetesen továbbra is ott lesz a környező sejtek által termelt folyadék, emellett magzati sejtek is kerülnek majd bele. A magzatvíz folyamatosan termelődik, de menet közben a magzat nyelni is fogja azt, ami segít egyensúlyt teremteni a magzatvíz mennyiségében.

A szülés alatti spontán burokrepedés

Ez a magzatot védő burok egészséges terhesség esetén egészen a terhesség végéig ép marad, és csak a szülés megindulásakor, vagy valamikor a vajúdás és szülés folyamán reped meg, és folyik el a magzatvíz. A szülés kezdődhet úgy is, hogy megreped a burok, és elfolyik a magzatvíz, és ezt követi a méhtevékenység, vagyis a fájások kialakulása, de gyakran először a fájások jelentkeznek, és csak később reped meg a magzatburok spontán, időnként csak közvetlenül a magzat világrajövetele előtt.

Mikor lehet burokrepesztést végezni, és mit érez ebből a kismama?

A burokrepesztés egyik feltétele az, hogy a magzati fej jól, és stabilan illeszkedjen a medence bemenetére. Ezt fizikális vizsgálattal lehet megállapítani, először külső vizsgálattal, majd belső, hüvelyi vizsgálattal.

A másik feltétel, hogy ne legyen semmi olyan körülmény, ami a hüvelyi szülésnek ellenjavallatát képezi, ilyen körülmény lehet például a magzat harántfekvése.

Amikor megállapította az orvos, hogy megfelelőek a körülmények a burokrepesztésre, akkor a kismama a hátán fekve felhúzza a lábait, és egy burokrepesztő műszer segítségével lehetőleg egy fájás alatt a burkot az orvos megrepeszti. Maga a burokrepesztés nem fájdalmas, hiszen a burokban nincsenek idegek. A burok repedésekor egy kis pukkanást viszont érezhetnek a kismamák, majd a meleg folyadék távozását a hüvelyből. Ami miatt a beavatkozás kellemetlen lehet, az maga a vizsgálat, hiszen alaposan körbe kell járni a méhszájat, meg kell vizsgálni, hogy a baba melyik része van elöl a burokrepesztés előtt. Ezután várni kell egy fájást is, ami önmagában se egy szuper érzés, és még a repesztés után ellenőrzésre van szükség a szövődmények kizárása érdekében. Ez a néhány perces esemény az éppen vajúdó kismamának valójában sokkal többnek tűnhet. A burokrepesztés után a méh erőteljesebb összehúzódásai miatt erősödnek a fájások, és a magzat feje közvetlenül a méhszájra nyomódva erőteljesebben tágíthatja azt.

A ritka, de mégis potenciálisan veszélyes szövődmények miatt a burokrepesztés alatt, és egy ideig azt követően is folyamatos magzati monitorizálás szükséges, hogy időben észrevegyük a magzatot veszélyeztető állapotot.

Mire jó a burokrepesztés?

A legtöbb burokrepesztés azért történik, mert a szülés folyamatát szeretnénk támogatni, a fájásokat erősíteni, vagy éppen a szülést szeretnénk beindítani ezzel a beavatkozással. Több tanulmány is született már, amiben azt vizsgálták, mennyire hatékony a burokrepesztés önmagában a szülés elősegítésére, és ezek között sok a kétes eredmény. Van olyan, ami azt mutatta ki, hogy nem befolyásolja a szülés folyamatát, ha megrepesztik a magzatburkot, és olyan eredmény is született, ami szerint segít lerövidíteni a vajúdást, mert a méhtevékenység hatékonyabb, és erősebb lesz, és a kisbaba feje közvetlenül a méhszájra illeszkedve azt hatékonyabban tudja tágítani.

Ezt a „vitát” könnyen félre lehet tenni, hiszen sok esetben, amikor a szülés folyamatát támogatva burokrepesztésre kerül a sor, nem sokkal később azt már egy fájáserősítő (oxytocin) infúzió is követi. A burokrepesztéssel kapcsolatos felmérések összegzése során azt találták, hogy amikor a szülés elősegítésére együtt alkalmazták a burokrepesztést az Oxytocinos infúzióval, akkor hatékonyabb volt a méhtevékenység, és minimálisan ugyan, de csökkent a császármetszések előfordulási gyakorisága.

A szülés elősegítése mellett egyéb esetekben is szükség lehet a burokrepesztésre. Ilyen az a helyzet, amikor a kisbaba szívműködésének a regisztrálása közben felmerül, hogy veszélyállapot van kialakulóban. Ilyenkor egyéb vizsgálatok, és beavatkozások lehetnek szükségesek, és ezek érdekében a burkot meg kell repeszteni.

A magzat állapotának pontosabb megítélése céljából megrepesztve a burkot egyrészt információt nyerhetünk a magzatvíz színéről, mennyiségéről. A véres, vagy sötétzöld, borsópürészerű magzatvíz utalhat magzati veszélyállapotra. Másrészt közvetlenül a magzathoz férhetünk, és egyéb vizsgálatokat is végezhetünk, szükség esetén a magzati szívműködést közvetlenül is vizsgálhatjuk (nemcsak az anya hasán keresztül), de akár vért is tudunk venni a magzati fejbőrből, ami nagyon pontosan segít megmondani, hogy milyen állapotban van méhen belül a kisbaba.

Szükség lehet a magzatburok megrepesztésére akkor, ha sürgős beavatkozással kell a magzatot hüvelyen keresztül világra segíteni, de a magzatburok még nem repedt meg. Ilyen beavatkozás lehet a vákuumos vagy a fogós szülés levezetése.

Mikor nem javasolt a burokrepesztés?

Tilos a burok megrepesztése akkor, amikor a hüvelyi szülésnek egyértelmű ellenjavallata ismert, ahogy korábban is írtuk, ilyen lehet például egy harántfekvés.

Ismert vasa previa nevű eltérés esetén is tilos a burok megrepesztése. Ilyenkor a burokban a méhlepény erei szabadon futnak, amelyek megsértése esetén rendkívül súlyos vérzés következhet be.

Nem javasolt továbbá a burokrepesztés akkor (vagy csak gondos előkészületek mellett), ha a magzati fej nem rögzült megfelelően. Vannak olyan esetek, amikor könnyen kibillen a koponya a medence bemenetéről a vizsgálat során, de a magzat külső megtartásával ezt az akadályt le lehet küzdeni. Ezt a vizsgáló orvos tudja a vizsgálat során megítélni, és a döntést ennek megfelelően lehet meghozni a burokrepesztés lehetőségéről.

A burokrepesztés és a spontán burokrepedés lehetséges szövődményei

Mint minden beavatkozásnak, a burokrepesztésnek is lehetnek szövődményei minden gondosság és a körültekintő vizsgálatok ellenére is, de szerencsére ezek csak nagyon ritkán jelentkeznek. Ezek a szövődmények időnként a spontán bekövetkezett burokrepedés esetén is ugyanúgy előfordulhatnak.

Túl korai burokrepesztés esetén, amikor a szülésig túl sok idő telik el, kialakulhat felszálló fertőzés a méhszáj, a hüvely, és a külvilág felől, hiszen az eddig fizikai akadályt képező réteget megszüntetjük. Ilyen előfordulhat akkor is, amikor a szülés burokrepedéssel indul, viszont nem alakul ki megfelelő méhtevékenység, és a szülés elhúzódik. Ezekben az esetekben az anyának adott antibiotikummal tudjuk a fertőzés lehetőségét csökkenteni. Azt, hogy egy burokrepesztés túl korai, sokszor csak utólag könnyű megállapítani, hiszen amikor teljesülnek a burokrepesztés feltételei, általában azt várjuk, hogy rendszeres méhtevékenység is kialakul majd. Így nem is mindig a burokrepesztés a probléma forrása, hanem a méhtevékenység gyengesége az, ami a szülés folyamatát hátráltatja, aminek viszont nagyon sok kiváltó oka lehet.

Szintén nagyon ritka komplikáció a magzati köldökzsinór előesése. Ez akkor következik be, ha a magzati fej nem rögzült kellőképpen a medence bemenetén, vagy a burokrepesztést követően magzatvíz nyerése céljából kibillentik. Ilyenkor a kiömlő magzatvíz a köldökzsinórt magával sodorhatja, majd a magzati fej azt rányomhatja a csontos medencére, így a működését károsítja. Ez a szövődmény azonnal látszik a magzati szívműködést regisztráló görbén, és azonnali beavatkozást, legtöbb esetben császármetszést igényel. Ezt a nagyon ritka szövődményt a gondos fizikális vizsgálat segít elkerülni, azonban azokban az esetekben, amikor a szülés még nem indult el, és valamilyen ok miatt spontán megreped a magzatburok, ugyanez a szövődmény kialakulhat, ezért javasolt azoknak a kismamáknak, akiknek az otthonukban megreped a magzatburok, de a fájások még nem jelentkeznek, oldalt fekve utazni a kórházig.

Láthatjuk, hogy gondos előkészületékkel, és vizsgálatokkal egy olyan beavatkozás történhet szülés közben, ami nagyon sokat segíthet a szülés folyamatában. Mindig érdemes megbeszélni a kezelőorvossal, hogy miért látják szükségesnek a magzatburok megrepesztését azért, hogy a kismama is tisztában legyen azzal, hogy sürgősségi beavatkozáshoz, vagy a kisbaba fokozottabb monitorizálása érdekében van-e szükség rá, vagy „csak" a szülés folyamatát szeretnék megkönnyíteni egy jól időzített burokrepesztéssel. Érdemes rákérdezni ilyenkor arra is, hogy a burokrepesztés után mire számíthat az édesanya, fog-e kapni fájást elősegítő infúziót, és -ha szükséges -, mikor kerülhet sor fájdalomcsillapításra.

Tovább

WEBBeteg.hu logóForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász

Cikkajánló

Karácsonyi ételeink
Karácsonyi ételeink

Újragondolva egészségesebb verzióban.

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

WEBBeteg - Lőrincz-Erdélyi Krisztina, pszichológus
WEBBeteg - Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász
WEBBeteg - Támogatott tartalom - Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Kiss György, szülész-nőgyógyász
WEBBeteg összeállítás - Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász és Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Kiss György

Dr. Kiss György

Szülész-nőgyógyász

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Fekete István

Dr. Fekete István

Szülész-nőgyógyász, Endokrinológus

Debrecen