Mit és mennyit igyanak a kismamák és a kisdedek?

A vizet nem hiába hívják éltető elemnek a Föld és az emberi szervezet számára is. A víz valamennyi élő szervezet fő alkotórésze, az emberi test legnagyobb mennyiségben előforduló összetevője.

Egy újszülött testtömegének akár 75%-a is lehet víz, ez az arány a születéstől az idős korig folyamatosan csökken. Egy felnőtt ember testtömegének 50-60%-át teszi ki. Egy átlagos, 70 kg-os ember szervezetében körülbelül 40 liter víz van. ⁽¹⁾ A folyadékszükségletet többek között a kor, a nem, a testösszetétel is befolyásolja, ezért a nők testének magasabb testzsírszázaléka miatt a férfiakhoz képest kisebb a folyadéktartalma. ⁽²⁾

Minden szervünk egészséges működéséhez nemcsak a kiegyensúlyozott táplálkozás, hanem a megfelelő folyadékbevitel is hozzájárul, amelynek szerepe van többek között a vérnyomás szabályozásában, a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában, a testhőmérséklet szabályozásában, de befolyásolja a koncentrációs és tanulási képességet is. ⁽¹⁾

Isszuk vagy esszük a vizet?

Mindkettő igaz. Sokszor a vízre csak a folyadék formájában elfogyasztott italként gondolunk, holott a vízfelvételre vonatkozó referenciaértékek magukban foglalják az vízből, különböző italokból, valamint az ételek nedvességtartalmából származó vízmennyiséget is. A vízfelvétel történhet italokkal (kb. 1500-2000 ml), ételek víztartalmából (kb. 500 ml), illetve a szervezet anyagcsere-folyamatai során a hidrogéntartalmú anyagokból (fehérjékből, zsírokból, szénhidrátokból) keletkező, ún. metabolikus víz formájában (kb. 200ml). ⁽²⁾ Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által a vízbevitellel kapcsolatban megfogalmazott legutolsó szakértői véleményt a 2010-ben kibocsátott “Scientific Opinion on Dietary Reference Values for water” című dokumentum tartalmazza. ⁽²⁾

A felnőtt ember napi folyadékbevitelének kb. 20% - 30%-át teszik ki a szilárd ételek. Ezek közül a legtöbb víz a zöldségekben és gyümölcsökben van (80-90%). Kevesen gondolnák, hogy a különböző kenyerek víztartalma 30-40% között mozog. A fehér kenyér 38%, a Graham kenyér 31%, 1 db zsemle 16,5% vizet tartalmaz, a négytojásos száraztészta 7,6%-ot. Húsoknál, húskészítményeknél a csirkehús átlagos víztartalma 72%, a sertéscombé 70%, a sertéscsülöknek 54%, a gépsonkának 66%, a téliszaláminak 23% a szárazkolbásznak 28%. A joghurtoknál ez az arány 75-85%, sajtoknál 40-60%. ^{(3, 4, 5)}

Az éhség mellett az ember másik nélkülözhetetlen ösztöne a szomjúság érzése. A szomjúságérzés kínját a mondavilág is őrzi. A görög istenek azzal büntették Tantalosz királyt, hogy állig hűsítő vízben kellett állnia, de amint ajkával a víz felszíne felé közeledett, az enyhítő ital eltűnt. Örök szomjúságra volt ítélve. Ezért nevezzük a legszörnyűbb szenvedéseket tantaloszi kínoknak.

Bővebben Szoptató anyák kiegyensúlyozott táplálkozása

A vízfelvételt egészséges szervezetben, azonos mennyiségű víz leadása követi. A test víz-, illetve folyadékegyensúlyára számos tényező hat:

• A környezet- és a testhőmérséklet.
• A testmozgás: a testhőmérséklet növekedésével a vízleadás is folyamatosan fokozódik a verejtékezés és kilégzés által.
• Érzelmi vagy fizikai stressz.
• Egyes betegségek.
• Trauma előidézte sérülés (pl. égés vagy zúzódás).
• Egyes gyógyszerek, pl. vízhajtók hatására fokozódik a veséken keresztüli folyadékkiválasztás.
• Abnormális folyadékvesztés: pl. hasmenés, hányás.
• Abnormális folyadék visszatartás: ödéma.
• Életkor, bizonyos állapotok, pl. várandósság, szoptatás időszaka.

Látható, hogy nagyon sok minden befolyásolja az egyén folyadékszükségletét. Az EFSA folyadékbeviteli ajánlása mérsékelt aktivitás esetén és mérsékelt külső hőmérsékletre vonatkozik az egészséges emberek számára, korosztályi bontásban. Ez a mennyiség magában foglalja az összes italból és ételből bevitt vízmennyiséget. Kánikulában számolnunk kell azzal, hogy az izzadsággal és párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő.

Folyadékbevitel szempontjából vannak állapotok, többek között a várandósság és a szoptatás időszaka, illetve érzékeny korosztályok, ilyen a csecsemő-, kisded-, gyermekkor, amikor még inkább oda kell figyelni a megfelelő hidratálásra.

A táplálkozás, a tápanyagok hatása a kismama és a magzat egészségére

A várandósság egy nő életének egyik legszebb időszaka. A leendő édesanya étrendje nemcsak saját egészségét befolyásolja, hanem a magzat fejlődését is. Az egészséges táplálkozás egyrészt csökkenti az anyai és magzati szövődmények (pl. terhességi cukorbetegség, terhességi magas vérnyomás és toxémia, spontán vetélés) kockázatát, másrészt pozitív hatással van a következő generáció életminőségére is. ⁽⁶⁾

A felnőttkori krónikus betegségek kialakulását igen jelentősen befolyásolja az élet fogantatástól számított első 1000 nap időszakában a táplálás módja, annak mennyisége és minősége. ⁽⁷⁾ A várandós anya napi energiaszükséglete az első trimeszterben mindössze 150 kcal-val növekszik, majd ez 300 kcal lesz. Tehát mennyiségileg nem kell kettő helyett ennie, azonban a fogantatás után több ásványi anyag és nyomelem szükséglete is megemelkedik. A teljesség igénye nélkül a kalcium 20-50%-kal, a magnézium 50%-kal, a vas a hatodik hónaptól 100%-kal növekszik. ⁽¹⁾

A gyermeket váró nők étrendje is az egészséges táplálkozási irányelveken nyugszik. A várandósság alatti hiányállapotok a nők több mint 38%-át érintik világszerte, különösen a vas, a folsav és az A-vitamin tekintetében. ⁽⁸⁾ Minden tápanyagnak fontos szerepe van a magzat fejlődése szempontjából.

A szakirodalomból származó bizonyítékok arra utalnak, hogy az optimális magnéziumszint elengedhetetlen a terhesség alatt az anya és a magzat, valamint a már megszületett gyermek egészsége szempontjából. Sajnos a magnéziumhiány mind a fejlődő, mind a fejlett országokban megfigyelhető a fogamzóképes korú nők körében. ⁽⁹⁾

A várandósság alatti magnéziumhiány zavarhatja a magzat növekedését és fejlődését, és elősegítheti a koraszülést. A koraszülés hátterében a krónikus anyai magnéziumhiány okozta méh-túlingerlékenység állhat, ami az anyai stresszhelyzetekben felerősödik. ⁽¹⁰⁾

A kalcium a szervezet számos funkciója szempontjából elengedhetetlen ásványi anyag, kiemelten fontos a csontanyagcserében, a sejthártyák fenntartásában.

Várandósság alatt a szükséglet nő, főleg a harmadik trimeszterben. ⁽¹¹⁾ Ezen időszak alatt a magnézium javasolt mennyisége 350-360 mg, a kalciumé 1000 mg. ⁽¹²⁾

Jó magnéziumforrásaink például: teljes értékű/teljes kiőrlésű gabonák, olajos magvak, hüvelyesek, zöldségek (pl. cékla, zöldborsó, paraj), magas magnéziumtartalmú ásványvizek.

És még sorolhatnánk a különböző vitaminok, ásványi anyagok jelentőségét, ám a terhesség alatt a folyadékfogyasztás fontosságáról kevesebb szó esik.

Hidratálás a várandósság és a szoptatás időszakában

A kismama testében számos változás megy végbe, többek között nő a szervezetben a folyadék mennyisége is, ami szükséges a plazmatérfogat növekedéséhez, a magzatvíz felépítéséhez és a méhlepényhez, elengedhetetlen a magzat fejlődéséhez. Terhesség alatt az anyai vértérfogat akár 40-50%-kal is megnő, elsősorban a plazmatérfogat-növekedés következtében. A magzatvíz térfogata 500-1200 ml között változik, a méhlepény kb. 500 ml vizet tartalmaz. ⁽¹⁴⁾ A terhesség korai szakaszában sokszor jelentkezik hányinger, hányás, amikor a folyadék- és ásványianyag-szükségletre még fokozottabban oda kell figyelni. Mindezekből is látszik, hogy milyen fontos ebben az időszakban a megnövekedett folyadékbevitel biztosítása. Az EFSA a terhesség ideje alatt naponta extra 300 ml-t, szoptatás esetén plusz 700 ml-t javasol. ₍₂₎

Egy hazai felmérésben a megkérdezett anyukák közül tízből mindössze négy (36%) változtatott a várandóssága alatt étrendjén. Többségük több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztott, és 16% jelezte, hogy jobban odafigyelt a folyadékbevitelére. ⁽¹⁵⁾

A felnőtteknek szóló OKOSTÁNYÉR^® ajánlásai alapján napi 8 pohár folyadék elfogyasztása javasolt. Amennyiben egy pohár 2,5 dl, akkor ez napi 2 l, ami várandósság esetén még 3 dl-rel kiegészül, így ez valamivel több, mint 9 pohárnyi. A folyadékból legalább 5-6 pohárnyi víz (csapvíz, ásványvíz) legyen, ez alkalmas leginkább a folyadék nagyobb mennyiségű pótlására, hiszen energiamentes, könnyen hozzáférhető és legjobban oltja a szomjat. Az ásványvizekből értékes tápanyagokhoz, például kalciumhoz, magnéziumhoz is hozzájut az anyai szervezet. Várandósság idején a lehetőleg hozzáadott cukormentes gyümölcs- és zöldséglevek, a tejes italok, turmixok nemcsak a folyadékpótláshoz, hanem összetételtől függően az ásványi anyag-, fehérje- és vitaminbevitelhez is hozzájárulnak.

A gyermek születése után új fejezet kezdődik a család életében. Azonban a terhesség és a szoptatás alatt végbemenő változások egyik közös vonása, hogy többlet folyadékbevitelre van szükség és a várandóság időszakához képest még többet kellene inni az újdonsült anyukának, amire általában ekkor kevés figyelem irányul. A korábban említett kutatásban a szoptató édesanyák 55%-a válaszolta, hogy változtatott az étrendjén, de ebből mindössze 13% jelölte, hogy több folyadékot iszik. ⁽¹⁵⁾

A csecsemő elsődleges tápláléka az anyatej. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 750 ml anyatej termelődik naponta a szervezetben, amelynek víztartalmát pluszban pótolni kell. A megfelelő folyadékpótlás a szoptatás ideje alatt biztosítja a tejelválasztást. Az enyhe kiszáradás ugyan az anyatej minőségét nem befolyásolja, de a kismamát fáradékonyabbá és stresszesebbé teszi. A nagyobb fokú kiszáradás pedig már az anyatej összetételén is ronthat. Öt-hat hónapos korig a kizárólagos és válaszkész (igény szerinti) szoptatás folytatása javasolt. A kizárólag szopó csecsemőnél az első hónaptól négy-öt hónapos korig az átlagos anyatejbevitel napi 750–950 ml körül mozog, de az egyéni eltérések nagyok lehetnek. ⁽¹⁶⁾

Mivel az anyatej az anyai testvízből képződik, a 750 ml/nap tejmennyiség, amelynek 87%-a víz, jelentős többlet vízveszteséget jelent az anyának a napi normál veszteséghez képest. Ezért a szoptatós édesanyáknak naponta legalább 7 deciliterrel több folyadékot kell inniuk a felnőtt nőknek ajánlott 2 literhez képest (EFSA ajánlás). A víz egyensúlyának fenntartása ezért kihívást jelenthet a szoptató nők számára. A megnövekedett folyadékigény pótlására a víz és az ásványvíz mellett hasonlóan a várandóság időszakához, az egyéb folyadékforrások is fontosak. Azonban a feketekávé, koffeintartalmú üdítőitalok, erősre főzött, vagy fekete teák aromaanyagai átjutnak az anyatejbe, majd a csecsemő szervezetébe. Ennek következménye lehet, hogy a csecsemő nyugtalanná, élénkké válik, akár alvászavar is kialakulhat.

Mivel a napi kb. 2,7 l folyadék bevitele nem egyszerű, érdemes különböző praktikákat alkalmazni, pl. minden étkezést kísérje folyadékfogyasztás, vagy a szoptatás alkalmával mindig igyunk egy pohár vizet. Van, akinek az segít, ha nagyobb részét az elfogyasztandó italnak palackba tölti és így tudja követni mennyit ivott már aznap.

Csecsemők, kisdedek folyadékfogyasztása

Kizárólag anyatejjel táplált csecsemőnek nincs szüksége kiegészítő italra. Ha már legalább 3 alkalommal fogyaszt szilárd táplálékot, akkor kell csak kiegészítő folyadékot, vizet (vagy cukrozatlan babateát) lehetőleg pohárból adni. 6 hónapos kortól csak kis - maximum 100 ml/nap - mennyiségben adható a tehéntej. ⁽¹⁶⁾ A legfrissebb nemzetközi ajánlásban is a kizárólagos szoptatás után a 6 hónapos gyermekek esetében folyadékfogyasztásra az ivóvizet ajánlja. ⁽¹⁷⁾

Ha a táplálás mellett a fél évesnél idősebb gyermeknek folyadékot adunk, a tiszta víz javasolható. Elsőként választandó folyadék a forralt víz, babavíz. Csecsemőknek a csapvíz 5 percen át tartó forralás után, szobahőmérsékletre való hűtést követően adható. Amennyiben nincs lehetőség forralásra például utazásnál, a babavíz felbontás után 24 óráig forralás nélkül is felhasználható. Mindezeken túlaz édesanyák egy része számára otthoni körülmények között is egy kényelmes és biztonságos megoldás.

Egy 2022-ben megjelent rendeletmódosítás meghatározta, hogy az ásványvizek csomagolásán, címkéjén és a reklámokban a csecsemőtápszer készítésére utaló szavak, jelzők és szimbólumok akkor alkalmazhatóak, ha a „Csecsemőtápszer készítésére alkalmas” – melynek kritériumai megtalálhatók a hivatkozott rendelet 5-ös számú mellékletében – megjelölés szerepel a palackozott természetes ásványvízen. Az új szabályozás lehetővé teszi a „babavíz” jelölés alkalmazását, amennyiben a forgalomba kerülő ásványvíz megfelel a módosító rendeletnek, amely meghatározza például az összes ásványi anyag, ezen belül a nátrium-, a nitrát-, a nitrittartalmat. Csecsemőtápszer készítésére alkalmas az az ásványvíz, babavíz, amelyben az alábbi összetevők mennyisége nem haladhatja meg a következő határértékeket, mg/liter értékben: összes ásványianyag 650, nátrium 30, nitrát 10, nitrit 0,02, fluorid 0,7, szulfát 150, mangán 0,05, arzén 0,005, klorid 100, jodid 0,45. Összes keménység minimum 50 mg CaO/liter. ^{(18, 19)}

A csecsemők és a kisgyermekek testének víztartalma jóval magasabb, mint a felnőtteké, egy darabig nem tudják közölni szükségleteiket, ezért is a szülőknek sokkal jobban oda kell figyelni a megfelelő folyadékbevitelükre.

Ezt a korosztályt a gyakran fellépő, pl. vírusos, illetve bakteriális fertőzésekhez társuló hasmenés vagy hányás miatti kiszáradás is veszélyeztetheti. A kisdedek és a gyerekek sokszor annyira belemelegednek a játékba, hogy elfelejtenek inni, nem figyelnek a szomjúságérzetre sem és ez különösen veszélyes lehet a meleg időszakban. ^{(20, 21)}

A csecsemőkor után is a tápanyagszükséglet biztosításán belül továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a folyadékigény kielégítése. Normál körülmények között a kisded teljes folyadékigénye (ételben, italokban, vízben) 1100-1300 ml/nap között van. Mivel minden gyermek egyedi, más-más periódusban van a testtömegnövekedése, ezért ez a folyadékigény testsúlyra számítva, a befolyásoló tényezőktől függően 100-120 ml/ttkg/nap legyen. ^{(2, 22)} Ebben a korszakaszban kezdenek kialakulni a táplálkozási minták, amelyek befolyásolhatják a későbbi étel- és italpreferenciákat, valamint az egészséget is. Ezért a folyadékbevitel mennyiségének biztosítása mellett a minőségre is oda kell figyelni minden korosztály tekintetében.

Ezek is érdekelhetik

A babák súlygyarapodása – Mikor aggódjunk és mikor ne?
Szoptatási nehézségek: az anyatej hiányától a mellgyulladásig

Felhasznált irodalom:

1. A táplálkozástudomány alapjai Szerk.: Prof.dr. Figler Mária
2. EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition, and Allergies (NDA). Scientific Opinion on Dietary Reference Values for water. 2010.
3. Holland B. et al (1991) McCance and Widdowson. The Composition of Foods 5th ed. The Royal Society of Chemistry Cambridge, UK.
4. Szűcs Zs: Folyadékszükséglet és kielégítése. A dietetikai gondozás szerepe az alapellátásban In: Prof. dr. Figler Mária, Kubányi Jolán, MSc (szerk) Dietetika a háziorvosi gyakorlatban SpringMed, 2015.
5. Rodler I, Új tápanyagtáblázat. 2005.
6. Ádám J, Shenker-Horváth K. Perinatális dietetika. In: Varga K, Andrek A, Molnár JE. A szülés és születés minősége a perinatális tudományok megközelítésében. Budapest: Medicina; 2019.
7. Kimokoti RW, Millen BE. Nutrition for the prevention of chronic diseases. Med Clin North Am. 2016; 100: 1185–1198).
8. World Health Organization. The global prevalence of anaemia in 2011. Geneva: World Health Organization; 2015.).
9. Magnesium in pregnancy Lynne M. Dalton, Deirdre M. Ní Fhloinn, Gergana T. Gaydadzhieva, Ola M. Mazurkiewicz, Heather Leeson, Ciara P. Wright Nutrition Reviews, Volume 74, Issue 9, September 2016, Pages 549–557, Published: 19 July 2016.
10. The Role of Magnesium in Pregnancy and in Fetal Programming of Adult Diseases Daniela Fanni, C. Gerosa, V. M. Nurchi, M. Manchia, L. Saba, F. Coghe, G. Crisponi, Y. Gibo, P. Van Eyken, V. Fanos & G. Faa. Biological Trace Element Research volume 199, p3647–3657
11. Buppasiri P, Lumbiganon P, Thinkhamrop J, Ngamjarus C et al. Calcium supplementation (other than for preventing or treating hypertension) for improving pregnancy and infant outcomes. Cochrane Database Syst. Rev. 2015; (2):CD007079.doi: 10.1002/14651858.CD007079.pub3).
12. Khayat S, Fanaei H, Ghanbarzehi A. Minerals in Pregnancy and Lactation: A Review Article. J Clin Diagn Res. 2017; 11(9):QE01–QE05. doi: 10.7860/JCDR/2017/ 28485.10626.
13. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: Ásványvizeink Táplálkozási Akadémiai Hírlevél 13.évfolyam 6.szám.
14. 0-3 éves csecsemők, kisdedek és a szoptatós anyukák táplálkozási felmérése, MDOSZ - TNS-Hoffmann - Nutricomp, 2015 (Forrás: Előadás: Egészséges táplálkozás a várandósság és a szoptatás idején Erdélyi-S Alíz Várandósság és szülés a XXI. században Tauffer Vilmos Továbbképző Tanfolyam 2017.).
15. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az egészséges csecsemő (0–12 hónapos) táplálásáról. hatályos: 2019.11.06.
16. Healthy Beverage Consumption in Early Childhood Recommendations from Key National Health and Nutrition Organizations (2019)
17. 10/2022. (III. 3.) AM rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól szóló 65/2004. (IV. 27.) FVM–ESzCsM–GKM együttes rendelet módosításáról.
18. European Hydration Institut: People with different needs
19. Vega, RM & Avva, U (2019) Pediatric Dehydration. StatPearls. Treasure Island, FL: StatPearls Publishing. Google Scholar
20. 1-3 év közötti kisgyermek táplálása – szakmai irányelvek, 2013. Emberi Erőforrások minisztérium, Egészségügyi Államtitkárság, Egészségügyi Szakmai Kollégium.

(Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége)