A kismamák elhízása és a hirtelen csecsemőhalál kockázata

Bár az elhízás ismert kockázati tényezője számos kedvezőtlen kimenetelű terhességnek, jelenleg nem elismert kockázati tényezője a hirtelen bekövetkező, váratlan csecsemőhalálozásnak. Egy vizsgálat célja az volt, hogy meghatározza, vajon a kismamák elhízása kockázati tényezője-e a hirtelen csecsemőhalálnak.

Az amerikai kohorszvizsgálat a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) élveszületésekre, illetve csecsemőkori halálozásra vonatkozó, 2015-2019 közötti statisztikai adatait elemezte. A vizsgált évek alatt a terhesség 28. hetében vagy később bekövetkezett valamennyi élveszületést vették figyelembe az adatszolgáltatási területről. Hirtelen csecsemőhalálnak a születés utáni 7-364. napon belül bekövetkező haláleseteket tekintették, amelyeknél a halál oka a BNO-kódok rendszere alapján R95 (hirtelen csecsemőhalál szindróma), R99 (rosszul meghatározott és ismeretlen okok) vagy W75 (véletlen fulladás és stranguláció) volt.

A 18 857 694 dokumentált élveszületésből 16 ezer 545 esetben halt meg a csecsemő a fenti okok valamelyikében (0,88/1000 élveszületés). A befolyásoló tényezők korrekciója után a normál BMI-vel (BMI 18,5-24,9) rendelkező anyákhoz képest az elhízott kismamák által világra hozott csecsemők esetében magasabb volt a hirtelen csecsemőhalál kockázata, ami az elhízás mértékének növekedésével emelkedett.

• Az I. súlyossági fokú elhízással küzdő kismamák (BMI 30,0-34,9) csecsemőinek kockázata megnövekedett;
• a II. súlyossági fokú elhízással küzdő kismamák (BMI 35. 0-39,9) még magasabb kockázatot;
• a III. súlyossági fokú elhízással küzdő kismamák (BMI ≥40,0) pedig még ennél is magasabb kockázatot jelentettek.

Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az anyai BMI növekedése 25-30-as index fölött egyenes arányú kapcsolatot mutat a hirtelen csecsemőhalál kockázatának növekedésével. Az esetek 5,4%-a volt visszavezethető a kismamák elhízására.

Az eredmények arra utalnak, hogy az elhízott kismamák által világra hozott csecsemők esetében fokozott a hirtelen csecsemőhalál kockázata, az anyák testtömegindexének (BMI) növekedése pedig egyenes arányú összefüggést mutat a rizikóval, így a szerzők szerint a kismamák elhízását fel kell venni a hirtelen csecsemőhalál ismert kockázati tényezőinek listájára.

Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy a terhesség során a másik véglet, az alultápláltság is súlyos egészségügyi problémákat okozhat mind a babánál, mind az anyukánál. Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra kell törekedni, és hogy a terhesség során a természetes súlygyarapodás optimális mértékű legyen.

Forrás: JAMA Pediatrics/DRPortal