CTG és NST a magzat méhen belüli állapotának vizsgálatára

A CTG és az NST teljesen veszélytelen, fájdalommentes és tetszőlegesen ismételhető vizsgálati módszerek. Szükség esetén (például koraszülés vagy magzati veszélyállapot gyanúja esetén) már a 24. terhességi héttől el lehet végezni őket, ellenben nem annyira informatívak ezek a vizsgálatok, ilyenkor apróbb különbségeket még nem lehet értékelni.

Mi a CTG és az NST vizsgálat?

A CTG (kardiotokográf) olyan műszer, melynek segítségével a magzati szívműködés és a méhizomzat aktivitása (keményedés, jósló és valódi fájások) együttesen, folyamatosan vizsgálhatóak, monitorozhatóak, és egymáshoz viszonyítva értékelhetőek.

A vizsgálati idő alatt a gép egy papírcsíkra rögzíti az eredményt, két görbe/vonal formájában. Ez alapján a vizsgálóorvos értékelni tudja a szívfrekvencia olyan változásait, melyek a magzat mozgásával és a méhtevékenységgel függenek össze, és ezek alapján következtet a baba állapotára, oxigén-ellátottságára. A felső vonal a magzat szívfrekvenciáját, az alsó görbe pedig a méhtevékenység erősségét ábrázolja.

Az NST (nonstressz-test) vizsgálatot ugyanazzal a géppel végzik, mint a CTG-vizsgálatot, a különbség csupán annyi, hogy NST során csak a magzat szívműködését monitorozzák, azaz csak egy vizsgálófejet helyeznek a kismama hasára, míg CTG során kettőt, a másodikat a méhtevékenység észlelésére. Ez azért fontos, mert így az orvos szülés közben a méhtevékenységet is nyomon követheti.

Hogyan történik a vizsgálat?

Az NST és a CTG teljesen veszélytelen, fájdalommentes és tetszőlegesen ismételhető vizsgálati módszerek. Szükség esetén (például koraszülés vagy magzati veszélyállapot gyanúja esetén) már a 24. terhességi héttől el lehet végezni őket, ellenben nem annyira informatívak ezek a vizsgálatok, ilyenkor apróbb különbségeket még nem lehet értékelni.

Panaszmentes terhesség esetén, a terhesgondozás során rutinszerűen csupán NST-vizsgálatot végeznek, a betöltött 36. héttől, hetente egy alkalommal. Ha a kismama túllépte a terminust, akkor 1-2 naponta javasolt NST végzése, vajúdás, szülés alatt pedig körülbelül 2 óránként történik egy-egy 20 perces regisztrálás, amennyiben az eredmények rendben van, szükség esetén akár folyamatosan is hallgatni lehet a babát.

A vizsgálat 20-40 percig tart, ülő helyzetben, nyugalmi állapotban, vagy vajúdás alatt fekvő helyzetben. NST végzésekor tehát egy, CTG-vizsgálatkor pedig két "érzékelőt" helyeznek a hasra, mely(ek)et vagy egy puha gumipánt rögzít, vagy a kismamának kell a pocakján tartania, azon a ponton, ahol a magzat szívműködése a legjobban észlelhető.

Mi látható a görbéken? Mire lehet belőlük következtetni?

Mivel a magzat szívműködése sok kóros esetben tükrözi a baba állapotát, ezért nagyon informatívak és hasznosak ezek a vizsgálatok. Az NST-görbe több jellemzőjét is értékeli az orvos úgy, mint az alapvonal-frekvenciát, az oszcillációt, az akcelerációt, és a decelerációt.

Normális terhesség során a magzat pulzusszáma - így az alapvonal, azaz görbe frekvenciája - nyugalmi állapotban 120-160/perc között van. Az alapfrekvencia tartós, több mint 10 percig tartó megemelkedésének (tachycardia) több oka is lehet, például az anya lázas állapota, magas vérnyomása, pajzsmirigy-túlműködése, méhen belüli fertőzés, a baba vérszegénysége, illetve különböző gyógyszerek hatása. Ha a magzati szívfrekvencia tartósan 120/perc alatti (bradycardia), az az oxigénhiány egyik legfontosabb jele, gyors beavatkozásra van szükség.

A pulzusszám a magzat mozgása következtében egészséges esetben megemelkedik, de csupán fél-egy percre. Ez a rövid ideig tartó, átmeneti frekvenciaemelkedés az akceleráció, azaz gyorsulás. Az NST-vizsgálat 20-40 perce alatt legalább 2-5 ilyen, magzatmozgáshoz társuló gyorsulásnak kell megjelennie ahhoz, hogy a görbe reaktív legyen. Az eredmény nem megfelelő, azaz nem reaktív, ha egyáltalán nincs akceleráció.

Ha csak 1-2 gyorsulás van jelen a görbe enyhén reaktív, ha 5-nél több, akkor hiperreaktív. Nem reaktív görbe esetén lehet, hogy a baba csak inaktív, vagy alszik, azonban utalhat oxigénhiányra is. Ilyen esetben meg kell próbálni felébreszteni a magzatot a has mozgatásával, evéssel. Ha nem sikerült, akkor 1-2 óra múlva megismételhetik a vizsgálatot, vagy szükség esetén egyéb vizsgálati módszereket alkalmazhatnak.

Ha a görbén rövid ideig, néhány másodpercig tartó frekvenciacsökkenés, lassulás/deceleráció látható, mely nem függ össze méhösszehúzódással, és nem ismétlődik, az nem jelent feltétlenül kórosat. Viszont ha rendszeresen, a fájásokat követően, vagy a fájástól függetlenül lép fel és percekig tart, akkor az a magzati veszélyeztetettség jele lehet, kivéve a kitolási szakban a fájásokkal pontosan egy időben jelentkező lassulás, ami reflexes változás, és nem kell megijedni a jelentkezése esetén.

A magzat szívlüktetése nem olyan egyenletes, mint felnőttek esetén, hanem pillanatról pillanatra változik. Ennek az az oka, hogy a magzat keringése, és annak szabályozása még éretlen. Ezért a görbe, ami megjelenik a papíron, nem egyenletes, hanem fűrészfogszerű, azaz egy adott érték (például 130) körül ingadozik.

Ezt a változékonyságot oszcillációnak/variábilitásnak nevezzük, mely az NST-görbén az egyik fontos információt nyújtja a magzat állapotáról. A megfelelő oszcilláció a baba jó oxigénellátottságát tükrözi. Oxigénhiány, rossz méhlepény-keringés esetén ez a variábilitás lecsökken, vagy ritkán meg is szűnik, a görbe nem fűrészfogszerű, hanem kiegyenesedik. Ez súlyos állapotra utalhat.

Terheléses CTG vizsgálat

Napjainkban kissé ritkábban végzik, akkor válhat szükségessé, ha a görbe nem reaktív, és a variabilitás csökkent, ami arra utalhat, hogy a magzat alszik. A megfelelő regisztrátumhoz a magzatot szeretnénk felébreszteni, mert az NST eredménye ilyenkor nem egyértelmű. Ilyenkor a kismamának nem túl megerőltető gyakorlatot kell rövid ideig végezni (guggolás, lépcsőzés, szobabiciklizés), majd ezt követően megismétlik a vizsgálatot, ezt hívjuk FTT-nek (fizikális terheléses teszt). Így, ha a magzat csak aludt, vagy inaktív állapotban volt, de az oxigénellátása megfelelő, várhatóan felébred, és aktívvá válik, a görbe pedig reaktívvá.

Ha az eredmény nem mutat megfelelő javulást, egyéb vizsgálatot is végezni kell, erre az áramlásos ultrahang-vizsgálat (flowmetria) terjedt el, amit egyéb ok miatt is gyakran végeznek. A terhelést gyógyszerrel, oxitocinnal is el lehet végezni, ez az oxitocin terheléses teszt (OTT); az elvégzéséhez több feltételnek is teljesülnie kell.

Amennyiben rossz a méhlepény keringése, akkor a terhelés következtében tovább romló vérellátás következtében a magzat oxigénellátása zavart szenvedhet, és ez a szívfrekvenciában is változást (csökkenést) eredményez, mely a görbén is megjelenik. Ekkor a terhesség befejezése indokolt. Az OTT-vel ezen kívül láthatjuk az méhtevékenység esetleges kialakulását is a méhösszehúzódást elősegítő oxitocin hatására, ami a természetes vajúdás alatt is felszabadul a szervezetben.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos