H1N1 és terhesség - Mennyire veszélyes?

A terhesség és a H1N1 vírus kombinációja komoly veszélyforrást jelent. Amennyiben terhes, és úgy gondolja elkaphatta aH1N1-et, mert közeli kapcsolatba került más, fertőzőtt beteggel, azonnal keresse fel az orvosát. Minden bizonnyal oseltamivir vagy zanamivir tartalmú antivirális szert fog kapni. Ajánlott a tünetek jelentkezését követő 48 órán belül megkezdeni a gyógyszeres kezelést.

Noha a H1N1 terhességre gyakorolt speciális hatása nem ismert, a gyermeket váró nőknél nagyobb a betegség komplikációinak kockázata.

A terhesség megterheli a szívet és a tüdőt, valamint az immunrendszert. Mindez nemcsak a betegség kockázatát növeli, hanem az azzal járó komplikációkét is, mint a tüdőgyulladás vagy egyéb légzőrendszeri rendellenességek kialakulását. Ráadásul súlyos esetekben a betegség vetélést, koraszülést vagy egyéb problémákat okozhat.

A H1N1 tünetei hasonlóak a szezonális influenzák tüneteihez: láz, köhögés, torok- és izomfájdalmak. Noha egyenlőre nem ismertek a fent említett gyógyszerek kismamákra gyakorolt mellékhatásai, az egyéb kockázati tényezőket figyelembe véve, azoknál mindenképpen kisebb, így szedésük a betegségben szenvedő kismamáknak különösen ajánlott. Mindemellett fontos a megfelelő folyadékbevitel és a pihenés.

Négyszer nagyobb a betegség kockázata

A terhes nők, még akkor is, ha egészségesek, négyszer nagyobb eséllyel betegedhetnek, vagy halhatnak meg a sertésinfluenzában, mint azok, akik nem várnak gyermeket. Ráadásul a sertésinfluenzában elhalálozott kismamák jelentős többségének nem volt semmilyen másfajta betegsége, mikor megkapta a vírust. Mindez persze nem jelenti azt, hogy minden várandós nő súlyos beteg lesz, ha elkapja a vírust.

Legtöbbjüknél valószínűleg a betegség enyhe lefolyásúnak fog mutatkozni, de figyelembe kell venni a legutóbbi statisztikai adatokat, mely szerint a halálesetek 6 százaléka érintette a terhes nőket, akik többsége a harmadik trimeszterben járt. Mindez azonban nem meglepő a pandémiás terhes halálesetek történetében.

• A szezonális influenza járványok során a harmadik harmadban járó kismamák sokkal nagyobb arányban kerültek kórházba különböző tüdő- és szívbántalmakkal, mint más nők.
• Az 1918-as influenzajárvány idején a nők fele kapott tüdőgyulladást, a halálozási ráta 27 százalékos volt, s különösen a terhesség utolsó harmadában lévő nőket érintette.
• Az 1957-es influenzajárvány idején a halálos áldozatok fele volt várandós nő.

A magzatra is veszélyes

A betegség kockázata a magzatot is érinti. Gyakori jelenség a koraszülés, a spontán abortusz, illetve a láz okozta agykárosodás. ám a terhes nőkre a legnagyobb veszélyt önmaguk jelentik. Miért?

• A terhesség előrehaladtával a rekeszizom felfelé nyomódik, így csökken a tüdőkapacitás. Ezáltal sokkal veszélyesebbek a betegre nézve a légzőszervi megbetegedések.
• A terhesség során az immunrendszer legyengül, kevésbé tud a vírusok támadásának ellenállni, így sokkal nagyobb eséllyel lesz influenzás a kismama.

A H1N1 vírustól elhalálozott kismamákban volt még egy közös dolog: ők vagy a kezelőorvosaik túl sokáig vártak a gyógyszeres kezelés megkezdésével. Természetes, hogy terhesség alatt bármilyen gyógyszeres kezelés megfontolandó, ám akár a Tamiflu, akár a Relenza mellett dönt az orvos, azok mellékhatása kevésbé káros a magzatra, mint maga a sertésinfluenza.

Mit tehet, ha terhes?

Mindamellett, hogy kerüli a zsúfolt, emberekkel teli helyeket, és gyakran mos kezet, a legtöbb, amit tehet a maga és leeendő gyermeke egészsége érdekében, az, hogy amint a betegség tüneteit érzékeli, azonnal megkezdi az antivirális gyógyszer szedését, illetve a védőoltás megjelenésekor beoltatja magát.

(WEBBeteg - Cs.K. fordító, lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos; Forrás: WebMD)