Bölcsőhalál: a dohányfüst veszélyezteti a baba életét
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos frissítve:
Azoknál a babáknál, akik a terhesség alatt dohányfüstártalomnak vannak kitéve, sérül a vérnyomás kontrollálásáért felelős rendszer, ami magyarázat lehet arra, miért magasabb náluk a bölcsőhalál kockázata.
Az anyai dohányzás az egyik legnagyobb kockázati tényező a bölcsőhalált illetően
A Svéd Karolinska Intézet kutatói úgy találták, hogy a magzati korban dohányfüstnek kitett csecsemőknél kórosan hullámzik a vérnyomás, még akkor is, mikor látszólag zavartalanul alszanak. Mindez túlzott megterhelést jelent a szívnek, ami így erősebben és gyorsabban pumpál – írja a Hypertension című folyóirat.
A tanulmány szerint a keringési rendszer károsodása lehet a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) egyik kiváltó tényezője. A kutatás főként a dohányzás csecsemőket érintő hatásait vizsgálta, a bölcsőhalál egyéb lehetséges okaira nem tért ki.
Dr. Gary Cohen és csapata 36 újszülöttet vizsgált, akik közül 17 édesanyja dohányzott a terhesség alatt.
Amikor megvizsgálták a csecsemőket, azt tapasztalták, hogy azoknál, akik cigarettafüstnek voltak kitéve, abnormálisan magas volt a pulzusszám és a vérnyomás értéke, ami az első életév során tovább romlott.
Az anyai dohányzás, illetve a magzati korban ért dohányfüstártalom és a bölcsőhalál összefüggése régóta ismert tény, ezt a Karolinska Intézeté mellett számos más vizsgálat, tudományos kutatás is megerősítette.
A Seattle Children’s Research Institute tanulmánya megállapította, hogy a terhesség alatt már napi 1 szál cigaretta elszívása is duplájára növeli a megszületendő újszülöttnél a hirtelen csecsemőhalál kockázatát. Továbbá kimutatták, hogy az is rizikófaktor, ha a kismama a terhessége előtt dohányzott, de ez a kockázat kisebb abban az esetben, ha a várandósság előtt leszokik, mintha nem tenné.
A magzatot ért dohányfüstártalom hosszú távú problémákhoz is vezet
A Karolinska Intézet kutatói által végzett vizsgáltból az is kiderült, hogy egyhetes korukban a dohányfüstnek kitett csecsemők túlzottan nagy vérnyomás-emelkedést mutattak, mikor felemelték őket a fekvő pozícióból. Egyéves korukra ugyanezek a babák látszólag alkalmazkodtak ehhez, és ekkor rendkívül alacsony vérnyomásválaszt adtak a testtartásváltozásra.
Általában, amikor egy személy áll, a pulzusszáma emelkedik, az erek összeszűkülnek, enyhén növelve a vérnyomást, hogy a szív és az agy közötti véráramlás zavartalan maradjon.
Dr. Cohen elmondta: "A dohányosok gyermekeinél bizonyított a vérnyomás-szabályozás tartós problémája, mely a születéskor kezdődik és az idő múlásával rosszabbodik. Ez a tanulmány az első, mely kimutatta, hogy a dohányzás hatása már a magzati korban jelentkezik, s tartósan károsítja a csecsemő vérnyomás-ellenőrző mechanizmusát."
Dr. Cohen szerint ez talán megmagyarázza, miért magasabb a dohányzó nők csecsemőinél, akik fokozottan vannak kitéve a dohányfüt ártalmainak, a bölcsőhalál kockázata. Egy ideje már ismert, hogy a hirtelen csecsemőhalálnak van egy szív-érrendszeri eleme. Ez nemcsak lélegzéssel, de a vérnyomás- és szívritmus-ellenőrző mechanizmussal is összefügg. A jelenlegi tanulmány eredménye közelebb hozott az okok megértéséhez.
A kutató azt tervezi, hogy a vizsgált gyermekek megfigyelését, ahogy nőnek, tovább folytatják, hogy megvizsgálják, hogy a károsodás mennyire tartós, és milyen problémákat okoz a későbbi életévekben.
Nemcsak a magzati dohányfüstártalom, hanem az újszülöttkorban és később elszenvedett passzív dohányzás is veszélyes!
A dohányfüstben lévő méreganyagokra nemcsak a magzat, hanem az újszülött és a nagyobb gyerekek szervezete is rendkívül érzékenyen reagál. A szerveik – beleértve a tüdejüket is – még fejlődésben vannak. A légzési frekvenciájuk (légzésszámuk) magasabb, a testtömegük alacsonyabb, a kiválasztó mechanizmusaik működése is még finomhangolódik, mindezek következtében a dohányfüstben lévő káros anyagok sokkal veszélyesebbek rájuk nézve, mint a felnőttekre.
A bölcsőhalálnak nemcsak a magzati korban elszenvedett ártalom, hanem a csecsemőkori passzív dohányzás is rizikófaktora, akár az anya, akár az apa dohányzik. Az Arizonai Egyetem kutatása valószínűsíti, hogy magzati és újszülöttkorban dohányfüstnek kitett babák légzőreflexét a nikotin és az egyéb káros anyagok blokkolják. Az e-cigaretta gőze ugyanúgy hordozza ezt a kockázatot.
Azoknál a gyerekeknél, akik olyan háztartásban nőnek fel, ahol valaki dohányzik, nagyobb a középfülgyulladás, valamint az akut és krónikus légúti megbetegedések kockázata, beleértve a gyakoribb náthás eseteket, a hörgő- és tüdőgyulladást és az asztmát. Ezeknek a gyerekeknek fokozott az allergiára való hajlamuk is.
A heidelbergi Német Rákkutató Központ tanulmánya szerint a passzív dohányzó gyerekek körében háromszoros a rizikója később orrüregi rák kialakulásának. Azon gyerekek körében pedig, akiknek az édesanyja a terhesség vagy a szoptatás időszakában dohányzott, a húgyhólyag- és a veserák kockázata emelkedett.
Óvjuk a magzatot és a gyermeket a dohányfüsttől!
A szakértők javasolják, hogy a terhesség ideje alatt ne csak a kismama, hanem az apuka se dohányozzon, és senki, aki a kismamával egy légtérben tartózkodik. Emellett a gyermek születése után se hagyjunk senkit dohányozni a baba jelenlétében! A kutatók úgy vélik, hogy a hirtelen csecsemőhalálok harmada megelőzhető lenne azzal, hogy az anya és az apa leszokik a dohányzásról. Ezzel nemcsak a gyermekük egészségét, hanem a sajátjukat is védenék.
Szerző: WEBBeteg összeállítás - Cs. K., fordító és Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: BBC, Passivrauchen – für Kinder ein hohes Risiko (Kindergesundheit-info.de), Maternal Smoking Before and During Pregnancy and the Risk of Sudden Unexpected Infant Death (Pediatrics), Nikotin lähmt Atemreflexe von Neugeborenen (MDR)
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
