Tüdőáttétek tünetei és felismerésük

Tüdőáttét (tüdőmetasztázis (metastasis)) kifejezésen azokat a rosszindulatú daganatokat értjük, amiknek a keletkezési helye nem a tüdőben van, hanem más szervből-szövetből indulnak ki, de a daganat nyirokutakon vagy véráramban történő terjedésével másodlagos daganatgócokat (áttéteket) alakítanak ki a tüdőben.

Milyen daganatok adhatnak áttétet a tüdőbe?

Nem ritka, hogy maga egy elsődleges tüdőrák szóródik szét az azonos oldali vagy akár az ellenoldali tüdőben, így a tüdőrák is képes a tüdőben áttéteket létrehozni.

A tüdőben - a vérkeringésben betöltött központi szerepe miatt is - kifejezetten gyakran keletkeznek más szervek daganatáttétei. Gyakorlatilag szinte bármely rosszindulatú daganat képes erre. Leggyakrabban nemektől függő daganatok közül a nőknél az emlő és a petefészek daganatai, férfiaknál a here és a prosztata daganatai. Mindkét nemben előforduló daganatok közül jellemzően a pigmentált bőr rosszindulatú daganata, az úgynevezett melanoma malignum, mely sokszor anyajegyek elfajulásából alakul ki, valamint úgynevezett haematológiai rosszindulatú betegségek, mint a lymphomák, a nyirokszövet daganatai, a vastagbél és a végbél daganatai adhatnak áttétet a tüdőbe. Rikábban előforduló betegségek közül a csontrendszer egyes daganatai, különösen az úgynevezett sarcomák és az agy elsődleges rosszindulatú daganatai is képesek tüdőáttétet képezni.

Milyen típusai lehetnek a tüdőáttéteknek?

Az áttétek szövettani-mikroszkópos szerkezete mindig a primer daganatéval egyezik meg, hiszen az elsődleges daganat szóródásáról, a daganatsejtek egyéb szervekben történő megtapadásáról van szó, ahol további burjánzást mutatnak. Tehát például egy emésztőszervi daganat bármely más szervbe ad áttétet, a szövettani típusa az elsődleges daganaténak megfelelő lesz, hasonló alakú sejtekkel, hasonló genetikai hibákkal, DNS-mutációkkal. Ezért lehetséges az, hogy a szakképzett patológusok modern mikroszkópos és sejtgenetikai módszerekkel az áttétből vett szövetmintáról legtöbbször meg tudják mondan, hogy mi az eredeti daganat, melyik szervből jön, milyen viselkedésű.

Milyen tüneteket okozhatnak a tüdőben kialakuló áttétek?

A tüdőáttétek – ahogy maga a tüdőrák is – tünetszegény szokott lenni. Esetenként köhögést vagy véres köpetet, kiterjedt folyamatnál pedig nehézlégzést okozhat, de sokáig teljesen tünetmentes lehet. Kifejezetten ritka, hogy daganatos betegeknél először a tüdőáttétek okoznak tünetet és emiatt fordul orvoshoz a paciens, azonban elvétve előfordul, hogy makacs száraz köhögés, terhelésre jelentkező nehézlégzés okozza az első tüneteket, amivel orvoshoz fordul a beteg. Véres köpetürítés gyakoribb elsődleges tüdődaganatok esetében, mint áttéteknél. A tüdőáttétes beteg tüneteit alapvetően a daganatos betegséggel járó gyengeség, fogyás dominálja.

Daganatos betegeknél milyen gyakorisággal kell ellenőrizni a tüdőt?

Az előzőekben leírtak miatt ismert daganatos betegeknél a kontrollvizsgálatok szerves részét képezi a mellkasröntgen vagy -CT az esetlegesen megjelenő tüdőáttétek korai felismerése céljából. Daganatos betegek utánkövetése nemzetközi protokoll szerint zajlik, mely rögzíti, hogy melyik betegség melyik szakaszában milyen gyakran szükséges a tüdők ellenőrzése. Az onkológus kezelőorvosok ennek megfelelően rendelik el a vizsgálatokat.

Hogyan ábrázolódnak a tüdőáttétek a képalkotó diagnosztikai felvételeken?

Alakjuk, számuk és méretük szerint nagyon különfélék lehetnek a tüdőáttétek röntgen- és CT-felvételen, de leggyakarabban mindkét tüdőben jelennek meg és 2-4 cm átmérőjű, éles szélű kerekárnyékok. Az áttétek viselkedése alapvetően az elsődleges daganat viselkedéséhez hasonló.

Előfordulhat-e, hogy először a tüdőáttétet fedezik fel, és csak utána az elsődleges daganatot?

Tekintettel arra, hogy mellkasröntgent szűrővizsgálat jelleggel is gyakran végeznek egészséges pacienseknél is pl. rutin műtétek előtt vagy lakossági-munkaalkalmassági szűrések esetén, nem ritka, hogy először a tünetmentes tüdőáttéteket ismerik fel és az elsődleges daganatra ezen keresztül derül fény.

Mennyire hatékony a mellkasröntgen a tüdődaganatok felismerésében? Mikor van szükség CT-vizsgálatra?

A tüdődaganatok felismerésében a mellkasröntgen jó-közepes specificitású, azaz negatív mellkasröntgen eredmény mellett igen kicsi a valószínűsége, hogy rosszindulatú folyamat van a tüdőben, kivéve azt a kevés esetet, amikor például a szívárnyék mögött van az elváltozás, ami a röntgenen „kitakarja”, így biztonsággal nem látható. Azonban egyre több tudományos cikk arra az eredményre jut, hogy olyan betegeknél, akiknél bármilyen ok miatt fokozott rizikó áll fenn a tüdőben megjelenő akár áttéti, akár elsődleges daganatokra vonatkozóan, náluk mellkasröntgen helyett úgynevezett alacsony sugárdózisú CT-t használnak szűrésre a biztosabb és koraibb felismerés céljából. A CT pontossága jobb a röntgennél, azonban a szervezet sugárterhelése miatt azoknál az embereknél, akiknél nem magas a tüdőbetegség rizikója, nem érdemes rutinszerűen CT-t végeztetni.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szakértőnk: Dr. Gyulai Nóra, tüdőgyógyász szakorvos