Precíziós onkológia a tüdőrák kezelésében

Az onkológia területén az elmúlt évtizedben megjelent új diagnosztikus és kezelési lehetőségek hatására a daganatok kezelésében szemléletváltás következett be: elkezdődött a személyre szabott daganatterápia kora, melyet precíziós onkológiának is nevezünk.

A klasszikus tumorterápia alapját a daganat elhelyezkedése, annak kiterjedtsége, valamint a tumor szövettani összetétele képezte, azonban az elmúlt évek felfedezései gyökeresen megváltoztatták ezt a szemléletet. Kiderült ugyanis, hogy az azonos helyen kialakuló, akár azonos szövettani képet mutató ráktípusok számos további alcsoportra oszthatók fel molekuláris összetételük alapján.

Számos tumortípus mellett így van ez a tüdőrákok esetén is

A korrekt diagnózis felállításához, valamint a terápiás terv kialakításához számos vizsgálatra van szükség: elsősorban képalkotó vizsgálatokra a tumor kiterjedtségének megállapításához, szövettani vizsgálatokra a tumor szövettani besorolásához, valamint mindezek mellett napjainkban elsősorban az úgynevezett nem kissejtes tüdőrák esetén a molekuláris diagnosztika is fontos részét képezi a kivizsgálásnak.

A multidiszciplináris daganatterápia a sebészi eltávolítást, sugárterápiát, valamint a kemoterápiát foglalja magában, melyek mellett ma már a molekuláris sajátosságokon alapuló célzott és/vagy immunterápia (a szervezet saját immunrendszerét aktiváló gyógyszerek) is rendelkezésre állnak. A célzott terápiás szereket egyes esetekben önmagukban, vagy más terápiás módszerek kiegészítéseként is alkalmazhatják a tumor fajtájának, stádiumbeosztásának és a beteg klinikai állapotának függvényében. Mind a célzott, mind az immunterápiás szerek alkalmazhatók önmagukban, vagy kombinációs terápia részeként hagyományos kemoterápiás szerekkel együtt.

Milyen személyre szabott terápiás lehetőségek vannak tüdőrák esetén?

A rosszindulatú tüdőtumorokat szövettani felépítésük alapján alapvetően két csoportra osztjuk: kissejtes, és nem kissejtes tüdődaganatokat különböztetünk meg, melyek közül a nem kissejtes típus további szövettani alcsoportokra bontható.

Míg a kissejtes tüdőrák elsődleges kezelése napjainkban is a sebészi eltávolítás, elsődleges ellátása alapvetően a citotoxikus kemoterápia, ritka, kivételesen korai stádiumban felismert esetekben a műtét, a nem-kissejtes esetekben elsődlegesen a lokoregionális ellátás (műtét és sugárterápia) nyújt gyógyulási lehetőséget, ma már lehetőség van a molekuláris genetikai diagnosztikán alapuló célzott terápiás szerek alkalmazására, akár elsőként választandó szerként is előrehaladott vagy áttétes esetekben.

A különböző típusú tüdőtumorok vizsgálata során rájöttek, hogy a daganatok jelentős részében azonosíthatóak úgynevezett ’driver’ (irányító) mutációk, melyek a daganat kialakulásáért felelősek, és ezeket megcélozva különböző terápiás szerekkel hatékonyabbá lehet tenni a daganatok elleni küzdelmet – ez képezi a személyre szabott terápia alapját.

A tüdőrákok esetén az EGFR-mutációk állnak leggyakrabban a daganat kialakulásának hátterében, melyek azonosítása esetén hazánkban kétféle törzskönyvezett célzott terápiás szer, úgynevezett EGFR-gátló is rendelkezésre áll. Jelenleg első, második és harmadik generációs EGFR-gátlók állank rendelkezésre, melyek alkalmazását a molekuláris profil és a gátlómutációk jelenléte - melyek akár a kezelés során is kialakulhatnak - határozza meg, illetve első, második és harmadik vonalban is adhatók.

Az EGFR mutációk mellett több olyan gén is ismert, melyek tüdőrák esetén a tumor kialakulásáért felelhetnek, ilyenek a HER2, BRAF, KRAS, MET, KIT, ROS1, RET, FGFR1, NRG1, és az EML4/ALK. Ezen mutációk esetében az Európában törzskönyvezett szerek hazánkban is elérhetők, többnyire egyedi méltányossági finanszírozás keretében, illetve a törzskönyvi indikációtól eltérő esetekben javallaton túli alkalmazás előzetes engedélyezés alapján.

Az egyes mutációk vizsgálata nem csak a terápia megválasztása, de a betegség prognózisának, valamint a várható terápiás hatás megjóslása érdekében is fontos lehet. Nem kissejtes tüdőrák molekuláris diagnosztikájának például a KRAS mutációk vizsgálata is részét képezi, mert a KRAS génben azonosított mutáció esetén az EGFR-gátló szerek várhatóan hatástalanok lesznek.

Napjainkban tehát a klasszikus onkológiai terápia helyét elkezdte átvenni az úgynevezett precíziós onkológia, mely a daganatok molekuláris felépítésének vizsgálatán keresztül lehetővé teszi a célzott, személyre és a daganat sajátosságaira szabott tumorterápia megválasztását, ezzel lehetőséget teremtve a daganatos betegek számára a hosszabb túlélés, vagy akár a gyógyulás biztosabb elérésére.

Hazánkban precíziós onkológiai vizsgálatokat csak bizonyos feltételek mellett finanszírozza az egészségbiztosító. A célzott és immunterápiás lehetőségek egy csoportja befogadott és a mindennapi klinikai gyakorlatban elérhető, míg más esetekben, főleg javallaton túli alkalmazás esetén egyedi méltányossági finanszírozási konstrukcióban állnak rendelkezésre. Minden beteg esetében hangsúlyozni kell a klinikai gyógyszer vizsgálatokban történő részvétel lehetőségét, miáltal újabb, olyan korszerű készítmények vagy kombinációs kezelési lehetőségekhez juthatnak, melyek majd esetleg évek múltán lesznek a mindennapi gyakorlat részei.

Tovább Hogyan érhetőek el a személyre szabott rákterápiák?

Ez a cikk is érdekelheti Új szert hagytak jóvá a nem kissejtes tüdőrák gyógyítására

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pukoli Dániel

Felhasznált irodalom:

• Shim HS, Choi YL, Kim L, et al. Molecular Testing of Lung Cancers. J Pathol Transl Med. 2017;51(3):242–254. doi:10.4132/jptm.2017.04.10
• Terápiás jelentőségű mutáció vizsgálatok/