A tüdőrák új kezelési lehetőségei - az immunfék oldása

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

A tüdőrák gyakori tumor - veszélyes, agresszív betegségnek számít, ami évente csaknem 8 ezer halálesetért felel. Holott, korábban felismerve a betegek több mint felének esélye lehetne a túlélésre. Ugyanis az utóbbi másfél évtizedben különösen felgyorsult e daganattípus terápiájának fejlődése. A modern eljárásokkal (mint amilyen például az immunterápia, a célzott daganatterápiás módszerek) már az előrehaladott stádiumban lévők életét is egyre többször sikerül megmenteniük vagy legalábbis meghosszabbítaniuk a szakembereknek.

A jelen helyzet azonban az, hogy sokszor túl későn, már csak előrehaladott stádiumban fedezik fel a tüdőrákot (is), amikor már nem vagy csak nagyon nehezen gyógyítható. Különösen azok élnek nagy kockázattal, akik több évtizede cigarettáznak. A tüdőrákosok 80%-a ugyanis erős dohányos. Nekik különösen fontos volna rendszeresen részt venni tüdőszűrésen, hiszen a szűrés során sok betegnél diagnosztizálható a rák korai stádiumban, amikor a daganat még nem szór, nem ad áttétet. Épp ezért nagyon örömteli, ha valóban elindul a tervezett országos (népegészségügyi) tüdőrákszűrési program, kis dózisú CT-vel, bevonva az 50 feletti dohányzókat is, mondja dr. Losonczy György (SE Pulmonológiai Klinika).

Ezt olvasta már? Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására?

A tüdőrák korai stádiumban műtéttel vagy sugárterápiával (úgynevezett irradiációval) még – olykor teljesen – gyógyítható. De az esetek kétharmadát kitevő előrehaladott, áttétes daganatok terápiájában is jelentős előrelépés történt az elmúlt években. A nem műthető betegek kezelésében a 2000-es évek elejéig nem maradt más választás, mint a kemoterápia. Ám különösen az elmúlt 15 évben, szinte egyik félévről a másikra érzékelhetően, felgyorsult a szakterület fejlődése. Rohamosan nő azon betegek aránya, akik célzott vagy immunológiai támadáspontú kezelésben részesülhetnek. Így a rákstatisztika azt mutatja, hosszabb lett a progressziómentes és a teljes túlélés, illetve kevesebb a nemkívánatos mellékhatás.

A molekuláris patológiai információk, adatok alapján induló célzott és immunellenőrzőpont-gátló terápiák napjainkban klinikailag nagyon hatásosak – szögezi le a tüdőgyógyász professzor. A hörgő belsejébe, bronchoszkóppal bevezetett hajlékony cső segítségével ki lehet emelni szövetmintát, amit elemezve a patológusok már korai esetben azonosítani tudják a tumor jellemzőit, és ha nincs távoli áttét, műtéttel vagy besugárzással ennek alapján megindul a gyógyítás. A késői esetben, ha van áttét, lassítható a folyamat. A PET-CT segítségével az egész szervezetet átvizsgálva megtalálhatók a metasztázisok – így tudni lehet, ha van például csontáttét, akkor már nem érdemes műtétet indítani.

A legeredményesebb terápiák egyike az úgynevezett célzott daganatterápiás módszer. Ennek a 2005. óta ismert molekuláris célzott kezelésnek a lényege, hogy a patológus a tüdődaganatból vett szövettani minta alapján meg tudja mondani, hogy adott személy tumorában van-e olyan molekuláris hiba vagy mutáns molekula, amely felelőssé tehető a daganat növekedéséért, osztódásáért. Az esetek 15%-ában ez azonosítható, így lehetőség nyílik arra, hogy a beteg kemoterápia helyett olyan tablettát kapjon, ami célzottan csak erre az egy kórosan működő, sejburjánzást közvetítő fehérjére hat, gátolja a sejtosztódást, még akár a csontrákban is. Ha van célmolekula, azaz igazoltan mutáns fehérjemolekula, akkor a targetra (célra) célzottan ható szer működik – napi 1-2 tabletta ugyanazt a hatást el tudja érni, vagy olykor nagyobbat, mint amit a korábban alkalmazott „kemo” (a kemoterápiás hatóanyagok néha súlyos vérszegénységet, vérlemezkeszám-csökkenést okozhatnak) – mondja Losonczy professzor. „Az esetek 31%-a olyan, hogy nem tudjuk megállapítani, hogy a tumornak milyen molekuláris mechanizmusa van. Az abnormális működésért felelős fehérjemolekulák ellen már tudunk tenni. Ha a tüdőrákos beteg kaphat ilyen célzott terápiát is (az összes egyéb kezelés mellé), akkor jóval hosszabb lehet a túlélése.”

A 2017. óta ismert immunológiai kezelés pedig az utóbbi évek átütő újdonsága. A tüdő rákos sejtjei általában védekezni tudnak az ellen, hogy a szervezet saját immunrendszere kilökje őket. „Azaz a tumorsejtek ellenállnak az immunrendszer tumorellenes hatásának. Az immunterápia tehát valójában az ’immunfék’ oldása” – fogalmaz a professzor. A molekuláris patológusok immunhisztokémia módszerekkel kimutatják, hogy a rákban van-e célozható, a rák növekedését okozó driver mutáció. A vizsgálati adatok alapján ezután az onkológus választhat a napjainkban már elérhető olyan gyógyszerek közül, amelyek ezeket a speciális tumorsejteket felismerhetővé teszik az immunrendszer számára, majd a szervezet saját védekező rendszerét ezzel arra serkentik, hogy leállítsa a daganat növekedését. E gyógyító eljárásokkal az előrehaladott tüdőrák lényegében egy halálos betegségből krónikus betegséggé ’szelídíthető’. Az újfajta gyógyszerekkel tehát napjainkban akár áttétes tüdőrákból is vissza lehet hozni a betegeket.

Tovább

WEBBeteg logóWEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: Semmelweis Egészség Napok, 2020. november 26.

Cikkajánló

Hazánkban az elmúlt két-három évtizedben robbanásszerűen nőtt meg a tüdőrákos megbetegedések száma. 1945-höz képest mintegy tízszeres a növekedés, s ez jelenleg évente mintegy tízezer újonnan felfedezett beteget jelent.

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tárnok Ildikó

Dr. Tárnok Ildikó

Allergológus, Pulmonológus, Immunológus

Budapest