A tüdőrákkal kapcsolatos tévhitek

Világszerte a tüdőrák okozza a legtöbb rákos megbetegedést. 2020-ban a világon 2,21 millió esetet diagnosztizáltak és 1,8 millióan haltak bele a betegségbe.

Magyarországon évente kb. 6000 új tüdőrákos megbetegedést fedeznek fel, az 50-70 év közöttieknél a leggyakoribb. A férfiak esetében ez a vezető halálok a daganatos megbetegedések között, míg nőknél a harmadik helyen áll az emlő- és a vastagbél daganatai után.

Annak ellenére, hogy ennyire gyakori, a tüdőrákkal kapcsolatban számos hamis mítosz, téves elképzelés kering. Nézzük ezeket sorjában!

1. Csak a dohányosoknál alakul ki a tüdőrák

Nem igaz. Az Egyesült Államokban pl. a tüdőrákos embereknek körülbelül a 10-20%-a soha nem dohányzott, vagy 100-nál kevesebb cigarettát szívott el egész addigi életében.

Ez még akkor is így van, ha a tüdőrák legismertebb kockázati tényezője valóban a dohányzás, de természetesen nem az egyetlen. További kockázati tényezők közé tartozik a családi anamnézisben előforduló tüdőrák, a légszennyezettség, a radonexpozíció, az azbesztexpozíció, a mellkast érő korábbi sugárzások és a krónikus tüdőbetegség.

A CDC (az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ) jelentései szerint évente körülbelül 7300 tüdőrákos haláleset következik be a nemdohányzók körében a passzív dohányzás miatt, további 2900 pedig a radonexpozíció miatt.

Sok esetben pedig nem tudnak semmilyen háttérokot igazolni, fitt, egészségesen élő emberek esetében is kialakulhat tüdőrák (felmerülhet a genetika, illetve nem ismert környezeti ártalmak szerepe is).

Ez is érdekelheti A tüdőrák genomikai eredete azoknál, akik soha nem dohányoztak

2. Nincs mód a kockázat csökkentésére

Ez sem igaz. Számos módja van a tüdőrák kockázata csökkentésének. Az első és legfontosabb a dohányzás mellőzése, illetve a dohányzás abbahagyása.

A CDC szerint: „Azoknál a nemdohányzóknál, akik otthon vagy munkahelyükön passzív dohányzásnak vannak kitéve, 20-30%-kal növekszik a tüdőrák kialakulásának kockázata.”

Más, dohányzással kapcsolatos termékek szintén potenciális kockázatot jelenthetnek a tüdőrák kialakulásában.

A marihuána használata szintén fokozza a tüdőrák kockázatát.

Ellenben a talkum nem igazolt rizikótényező.

Az egyéb kockázati tényezők közé tartozik a radonexpozíció. Ezért fontos lenne a radon mérése otthon. Emellett bizonyos életmódbeli magatartásformák, mint a mozgásszegény életmód vagy az elhízás is potenciális kockázati tényezőknek számítanak.

3. Csak idősebb felnőtteknél alakul ki a tüdőrák

Ez sem igaz. Bár a tüdőrákkal diagnosztizált emberek több mint fele 65 évnél idősebb, egyre több fiatal, 50 év alatti egyénnél alakul ki a betegség, különösen a nők körében.

4. Szennyezett városban élni rosszabb, mint a dohányzás

Több bizonyíték szerint a közlekedés által okozott szennyezés növeli a tüdőrák kockázatát. Egy metaanalízis szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy: „A nitrogén-dioxidnak, nitrogén-oxidnak, kén-dioxidnak és finomszemcsés anyagoknak való kitettség összefügg a tüdőrák kockázatával. Például a hivatásos járművezetők munkahelyi légszennyezettsége jelentősen megnövelte a tüdőrák előfordulását és halálozási arányát.”

A környezetszennyezést és a dohányzást azonban nehéz összehasonlítani. Szennyezett városokban élni kockázati tényező, de senki sem tudja biztosan, hogy rosszabb-e, mint a dohánytermékek használata, és a kettő kombinációja még rosszabb is lehet.

5. „Évek óta dohányzom, most már nincs értelme abbahagyni.”

Hamis következtetés. A dohányzás abbahagyása jelentősen csökkenti a tüdőrák kockázatát. A tüdőrákén kívül a dohányzás abbahagyása számos egyéb betegség kialakulásának kockázatát is csökkenti, beleértve a szívbetegségét, a csontritkulásét és a cukorbetegségét.

6. Ha valakinek tüdőrákja van, akkor is folytathatja a dohányzást

Ez sem igaz. A dohányzás abbahagyásának számtalan előnye mellett a dohányzásról leszokó tüdőrákos betegek életkilátásai jobbak, mint azokéi, akik nem hagyják abba a dohányzást betegségük mellett sem.

7. A tüdőrák műtéti eltávolítása a rák terjedését okozza

Nem, ez sem igaz. Korai stádiumú tüdőrák esetén javasolt a tüdőrák műtétje, mert az ebben a szakaszban képes meggyógyítani a beteget.

Ha a daganat nagy, vagy loko-regionálisan terjed, a neoadjuváns terápia, például a kemoterápia vagy az immunterápia a műtét előtt tovább csökkenti a rákos sejtek előfordulásának kockázatát a vérben.

Bővebben A tüdőrák kezelési lehetőségei

8. Ha tüdőrákom lenne, tüneteim lennének

Ez nem mindig van így. A tüdőrák eleinte lehet teljesen tünetmentes, vagy előfordul, hogy csupán enyhe légúti tüneteket okoz.

Ez az egyik oka annak, hogy a tüdőrák szűrése olyan fontos a magas kockázatú embereknél. Még a nemdohányzóknál is előnyt jelenthet a szűrés.

Bővebben A tüdőrák tünetei - Milyen panaszokra figyeljünk?

9. A tüdőrák mindig végzetes

Szerencsére ez is hamis állítás. Még a legelőrehaladottabb rákban diagnosztizált tüdőrákosoknak is lehetnek jók a hosszú távú túlélési lehetőségeik bizonyos helyzetekben. Az elmúlt évtizedben óriásit fejlődött az előrehaladott tüdőrákban szenvedő betegek terápiája még azokban az esetekben is, amelyekben a rák specifikus genetikai mutációkkal rendelkezett.

10. Az antioxidáns kiegészítők megvédenek a tüdőrák ellen

Mivel az antioxidánsok fontos szerepet játszanak sejtjeink védelmében a DNS-károsodásokkal (amely rákot okozó mutációkat vagy más genomiális rendellenességeket is magában foglalhat) szemben, számos klinikai vizsgálatot végeztek el, de sajnos a legtöbb esetben az antioxidánsoknek nem sikerült meggyőzően megakadályozniuk a tüdőrák burjánzását.

Néhány tanulmány szerint számos étrendi antioxidáns, például karotinoidok és vitaminok, mint például a C-vitamin, védelmet jelenthet a tüdőrák ellen, de az eredmények nem elég meggyőzőek. E területen konkrétabb vizsgálatokra van szükség pontosan meghatározott dohányzópopulációkon, beleértve az antioxidánsok dózisának vizsgálatát is.

Szerző: WEBBeteg - Szegő Miklós, fordító
Forrás: Medical Myths: All about lung cancer (Medical News Today)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus