Tüdőrák: a leggyakoribb daganatos megbetegedés
Hazánkban az elmúlt két-három évtizedben robbanásszerűen nőtt meg a tüdőrákos megbetegedések száma. 1945-höz képest mintegy tízszeres a növekedés, s ez jelenleg évente mintegy tízezer újonnan felfedezett beteget jelent.
A téma cikkei - Tüdőrák |
8/1 Tüdőrák - A leggyakoribb daganatos megbetegedés 8/2 Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására? 8/3 A tüdőrák tünetei 8/4 A tüdőrák diagnózisa 8/5 A tüdőrák típusai 8/6 A tüdőrák kezelési lehetőségei 8/7 Életmódtanácsok tüdőrákkal küzdőknek 8/8 Hogyan előzzük meg a tüdőrák kialakulását? |
Az Egészségügyi Világszervezet halálozási statisztikáiban 2012 óta a tüdődaganat vezeti a listát. A 2012-es statisztikára támaszkodva világszerte 14 millió embernél diagnosztizálnak rákos megbetegedést, amelyből évente 8,2 millió ember hal bele a betegségbe. A 8,2 millió elhalálozásból 1,6 millió tüdőrák miatt következik be. Magyarországon évente mintegy 10.000 új tüdőrákos megbetegedést regisztrálnak, amelyből minden évben körülbelül 8.000 tüdőrákos beteg hal meg.
A férfiak között a betegség előfordulása az utóbbi években stagnál, illetve enyhén csökken, a nőknél azonban töretlen a növekedés üteme.
A tüdőrák nem egységes fogalom, többféle daganattípus tartozik ebbe a csoportba, a különbség a szerkezeti felépítésükben van. A daganat elhelyezkedhet a nagyobb légutak területén, illetve a kisebb légutak közelében, azaz a tüdő széli részeihez közel.
A tüdőrák
Tüdőrák röntgenfelvételen |
A tüdőrákok alapvetően két nagy csoportra – az úgynevezett kissejtes és a nem kissejtes tüdőrákok csoportjára - oszthatóak, amelyek különböznek egymástól:
- a betegség klinikai lefolyásában,
- a kialakulásukat, kezelési lehetőségeiket és prognózisukat tekintve
- valamint a daganatok szövettani és molekuláris biológiai sajátosságaik alapján.
A kissejtes tüdőrák képezi az összes tüdőrák 15-20 százalékát. Az úgynevezett nem kissejtes csoportba tartozó daganatok 25-30 százaléka laphámrák, 35-40 százaléka a mirigysejtekből kiinduló úgynevezett adenocarcinoma, 1-5 százaléka pedig nagysejtes, rosszul differenciált rák.
Nagyjából 10-13 százalékban találkozunk úgynevezett kevert sejtes carcinomával (a carcinoma elnevezés hámeredetet takar), amely onnan kapta nevét, hogy mikroszkóppal megtekintve szerkezete nem egységes, hanem többféle szöveti típus keveredését láthatjuk.
Szintén 10-15 százalék a szövettanilag nem besorolható esetek száma. Ritkán kiindulhat a tüdőben található festéktartalmú sejtekből (melanoma malignum), amelynek leggyakoribb kiindulási helye egyébként a bőr; egyes esetekben pedig találkozhatunk a tüdő nyirokszövetéből kiinduló rosszindulatú daganattal (lymphoma).
Ez is érdekelheti A tüdőrák röntgenképe
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu