A tüdőrák diagnózisa - Milyen vizsgálatokra számíthat?
frissítve:
A tüdőrák gyanújának felvetődése után igazolni kell a daganat jelenlétét, meg kell határozni annak kiterjedését és szövettani típusát, áttéteket kell keresni - a kivizsgálás a tüdőrák esetében összetett folyamat.
| A téma cikkei - Tüdőrák |
| 8/1 Tüdőrák - A leggyakoribb daganatos megbetegedés 8/2 Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására? 8/3 A tüdőrák tünetei 8/4 A tüdőrák diagnózisa 8/5 A tüdőrák típusai 8/6 A tüdőrák kezelési lehetőségei 8/7 Életmódtanácsok tüdőrákkal küzdőknek 8/8 Hogyan előzzük meg a tüdőrák kialakulását? |
Mikor van szükség a kivizsgálásra? A tüdőrák gyanúja
A tüdőrák az esetek többségében tünetszegény, a korai stádiumban a betegek többségének nincsenek markáns tünetei. A kórtörténet alapos felvétele során utólagosan azonban kideríthető, hogy a szűréssel kiemelt betegek felében voltak olyan tünetek, amelyek alapján, ha a beteg orvoshoz fordult volna, a diagnózis korábban felállítható lett volna. A tüneteket a daganat helyi hatása, az áttétek, valamint a paraneoplasiás jelenségek váltják ki.
Tüdőrák esetén jellemző lehet a köhögés jelentkezése, felerősödése, jellegének (hangjának) megváltozása. Vérköpés a tüdőrákosok 20-30%-ában fordul elő. A mellkasi fájdalom a tüdőrákosok egynegyedénél-felénél fordul elő. Az egyik típusa időszakosan jelentkezik, másik típusa állandóan jelen lévő súlyos fájdalom. Az ismétlődő tüdőgyulladás is tüdőrák gyanúját kelti. Perifériás daganatok esetén légzési nehezítettség nem szokott jellemző lenni, ritkán rekedtség utalhat a tüdőrákra. A mellkasi folyadék leggyakrabban adenocarcinomához társul. A pancoast tumor tüdőcsúcsi tumort jelent, mely esetében a daganat a kar idegfonatát, a nyaki és háti ideggyököket is eléri és nyomja. Ez vállfájdalommal jár, melyhez társul pupillaszűkület, a szemhéj lógása.
Ha a tüdőrák májáttétet okoz, a májenzimek emelkedettek lehetnek. Egyes esetekben a tumor szisztémás hatásokat okozhat, melyek a daganat eltávolítása után vagy kemoterápiát követően visszafejlődnek. Ilyen tünetek lehetnek például a vándorló visszérgyulladás, az izomgyulladások bizonyos típusai, dobverőujjak, viszketés, vérszegénység, magas vérlemezkeszám, a vörösvértestek képződésének zavara, hyperpigmentáció, stb.
Mivel a fentieket más tüdőbetegségek is okozhatják, a tüdőrák diagnózisa csak kivizsgálás után állapítható meg.
Fizikális vizsgálat és kórelőzmények
Az orvossal való első találkozás már felvetheti a gyanút a beszélgetés alapján: fontos megbeszélni a panaszokat (a látszólag tüdőtől független panaszokat is), illetve a korábbi betegségeket. Orvosa megkérdezheti, hogy volt-e már egyéb daganatos betegsége, más tüdőbetegsége, különös tekintettel a tbc-re. Nagyon lényeges, hogy az orvosnak őszintén elmondjuk dohányzási szokásainkat! Nem megrovó tekintettel fogunk találkozni, hanem egy partnerrel, aki segít a leszokásban. Fontos a családban esetlegesen előfordult daganatos betegségek ismerete is.
Az ezután következő fizikális vizsgálat az orvost lényeges információkhoz juttathatja: a tüdő meghallgatása során felfedezhetők eltérések, ezen kívül számos más adattal szolgálhat a vizsgálat, többek között fény derülhet a tapintással észlelhető megnagyobbodott nyirokcsomók jelenlétére is.
A légzésfunkciós vizsgálat során az orvos a tüdőkapacitást méri. A dohányosok gyakran nem azért nem operálhatók, mert a daganat stádiuma rossz, hanem azért, mert a daganat (és azzal együtt a tüdő egy részének) műtéti eltávolítását a tüdő rossz állapota nem teszi lehetővé.
A kivizsgálás menete tüdődaganat esetén |
| A daganatot felfedezhetik ráutaló tünetek alapján vagy tünetmentes betegnél szűrővizsgálat során mellkasröntgen segítségével. Az elváltozást jelző mellkasröntgent mellkasi CT követi, majd a daganat típusát és a környezetéhez való viszonyát igazolandó bronchoscopia, tűbiopszia, mediastinoscopia, VATS vagy köpet citológia történhet. A daganat stádiumának megítélése céljából CT, ultrahang, PET, szcintigraphia, MRI, thoracoscopia végezhetőek, melyek során a nyirokcsomókban kialakuló valamint a távoli áttéteket szükséges kizárni vagy megerősíteni. A diagnózis ezért ilyen összetett, mert a daganat tényének igazolásán túl fontos az elhelyezkedés és méret, a szövettani típus, az esetleges áttétek jelentkezésének, valamint a beteg általános állapotának ismerete is. |
Laboratóriumi vizsgálatok a tüdőrák kivizsgálásában
Vérvétel mindig történik a kivizsgálás folyamán. A tüdőrákra specifikus eltérések nem olvashatók ki belőle, ám sok olyan adatot tartalmaz az eredmény, amelyből az orvos következtetéseket tud levonni a beteg általános állapotáról, az esetleges áttétek jelenlétéről.
Gyakorlati jelentőséggel bír egy NSE (neuronspecifikus enoláz) nevű tumormarker, amely a vérből kimutatható. A kissejtes tüdőrák sejtjei az esetek többségében termeli azt az anyagot, így annak szintje a vérben megemelkedik. Nagyobb daganat többet termel, kisebb daganat kevesebbet. Ezáltal az NSE értékéből - bizonyos korlátozó tényezők figyelembevételével - következtetni lehet a kissejtes daganat jelenlétére és méretére, így a kezelés hatásának lemérésére felhasználható.
Képalkotó vizsgálatok tüdőrák esetén
A képalkotó vizsgálatok diagnosztikai értéke tüdődaganat gyanúja esetén kiemelkedő. Ezek a vizsgálatok könnyen elérhetők és nem fájdalmasak.
Mellkas röntgenfelvétel
A kétirányú mellkasröntgen az elsőként választandó alapvizsgálat szűrés után vagy diagnosztikus célból. A mellkas röntgenvizsgálata információt szolgáltat a tüdő állapotáról, megmutatja a jelenlévő daganatot, az esetleges szövődményként fellépő tüdőgyulladást.
Computertomográfia (CT)
- Mellkasi CT-vizsgálat - Amennyiben a mellkasröntgenen felmerül a tüdőrák gyanúja, vagy hörgőtükrözés (latinul bronchoscopia) a daganatot bizonyította, a diagnózis pontosítására és a pontos stádium megítélése céljából mellkasi CT-vizsgálat elvégzése indokolt.
- Hasi CT-vizsgálat - A mellkasi CT-vizsgálatot a pontos stádium meghatározásakor a felhasi szakaszra is szükséges terjeszteni, ugyanis a májban a mellékvesében, a vesékben, a hasnyálmirigyben, a lépben is lehet rosszindulatú góc.
- Agyi CT-vizsgálat - Idegrendszeri tünetek esetén vagy kissejtes és agresszív sejttípusú tüdődaganatoknál, agyi áttét gyanújakor a koponya CT-vizsgálatot is szükséges elvégezi.
- Csontfelvételek - A csontfájdalmak helyének megfelelően készítik a felvételeket a csontszerkezet megítélésére, illetve pozitív csontszcintigráfia esetén vizsgálják a megfelelő területet csontáttétek bizonyítása vagy kizárása céljából.
Lásd még A CT-vizsgálatok
Meg kell említeni a PET-CT-t, amely a leghasznosabb a daganat stádiumának meghatározásában, az áttétek kimutatásában. Bár érzékeny és több szervre kiterjedő vizsgálati módszer, ez sem tudja megkülönböztetni az áttétes és gyulladásos nyirokcsomókat, így PET-CT esetén is szükségesek további szövettani mintavételi eljárások.
Mellkasi MR-vizsgálat
Szükség lehet mellkasi MR-vizsgálatra, ha a mellkas CT alapján a gátorüreg a mellkasfali struktúra tumoros infiltrációja nem egyértelmű. Az idegrendszer MR-vizsgálata az agyi és gerincvelői áttétek megítélésében lehet fontos vizsgálat.
A hasi MR-vizsgálatra a máj kiegészítő vizsgálata esetében van szüksége, ha az ultrahang- és a CT-lelet ellentmondásos.
Mellkasi és hasi ultrahang (UH)
Mellkasi ultrahang vizsgálatra a mellüregi folyadék kimutatásában van szükség. A hasi ultrahang vizsgálat a hasi, elsősorban a májáttétek jelenlétéről ad képet.
Ha az ultarhangvizsgálat eredménye nem egyértelmű, kiegészítő CT/MR-vizsgálat vagy biopszia elvégzése indokolt.
Csontszcintigráfia
A csontokról készített felvétel (szcintigráfia) az esetleges csontáttétek jelenlétét mutathatja ki. A csontszcintigráfia a tüdőrákok csontokra való ráterjedését vagy a távoli csontáttéteket nagy érzékenységgel jeleníti meg.
Bronchoscopia (hörgőtükrözés) és mediastinoscopia
A hörgőtükrözés (bronchoscopia) vizsgálat célja a tumor gyanújának megerősítése vagy kizárása. Ha eltérés van a mellkas röntgenen, a röntgenelváltozás morfológiája, vagy pedig az alkalmazott kezelés mellett nem megfelelő a javulás, akkor ez indokolhatja a bronchoscopia elvégzését. Az eljárással a vizsgáló orvos számára láthatóvá válik a hörgőrendszer az esetleges elváltozásokkal, a látott kép alapján pedig esetleg meg tudja állapítani, hogy a daganat operálható-e vagy sem. A hajlékony fiberoscoppal a hörgőrendszerben látható elváltozásokat az esetek 80–90%-ában lehet szövettani, illetve citológiai módszerekkel igazolni. A vizsgálatot helyi érzéstelenítésben vagy altatásban végzik.
A daganat elhelyezkedése és mérete mellett a másik fontos információ a gátorüregi nyirokcsomók mérete. Megnagyobbodott nyirokcsomók esetén a szövettani mintavétel alapvetően befolyásolja a kezelési taktikát. Ilyenkor végzik az úgynevezett mediastinoscopiát, melynek célja a megnagyobbodott nyirokcsomóról eldönteni, hogy áttétes-e vagy gyulladás miatt lett nagyobb.
Szövettani mintavételi eljárások, biopszia
A szövettani mintavétel fontos a pontos diagnózis felállításához. A minta feldolgozás során megállapítható, hogy tartalmaz-e daganatos területeket, és ha igen, annak szövettani típusa is meghatározható. A vizsgált terület elhelyezkedésétől függően többféle mintavételi módszer lehetséges.
- Hörgőtükrözés során végzett tüdőbiopszia - A bronchoszkópos vizsgálat során egy kis, az eszközbe vezetett csipesz segítségével a daganatra gyanús területekből apró minták is nyerhetők, melyek laboratóriumba kerülnek.
- Transthoracalis tűbiopszia - A mellkasfalon keresztül végzett mintavételt jelenti a vizsgálat. A beavatkozás során a mellkasfalon keresztül egy tű segítségével - monitoron való folyamatos nyomonkövetés mellett - nyernek mintát szövettani vizsgálathoz. A tumor szövettani igazolásában napjainkban a transthoracalis biopszia a leggyakrabban alkalmazott eljárás.
- Thoracotomia - Szerepe van az operálhatóság megítélésében. Thoracotomia során lehetővé válik a mellkas szem ellenőrzése, tapintással és tetszőleges biopsziával végzett feltárása, melynek során a legpontosabb információt nyerhetik. A VATS (video-asszisztált thoracoscopia) során a mediastinoscopia során el nem érhető nyirokcsomókból lehet szövettani mintát venni, valamint bizonytalan esetekben a helyi kiterjedést lehet meghatározni, például mellhártya áttét gyanúja esetén.
- Mediastinoscopia során végzett nyirokcsomó-biopszia - Mediastinoscopia során a gátorüregi nyirokcsomókból - megtekintésük mellett - mintát is lehet venni szövettani vizsgálatra.
- Köpet citológia - Centrális elhelyezkedésű daganatok esetén lehet hatékony, azoknál a betegeknél, akiknél az invazív módszerek rizikója nagy, szinte a köpet citológia az egyetlen elvégezhető mintavételi technika.
Tovább A tüdőrák kezelési lehetőségei
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Kónya Judit; Dr. Csuth Ágnes
