Vizeletelakadás, vizeletrekedés

Ha vizeléskor a hólyag nem ürül ki teljesen vagy egyáltalán, akkor vizeletrekedésről, vizeletelakadásról (anuria) beszélünk.

Vizeletelakadás hirtelen alakul ki, és teljes vizelési képtelenséggel jár. A vizeletrekedés idült folyamat, mely inkomplett hólyagürüléssel jár. Ismert jelenség a korábban is elégtelenül ürülő hólyag hirtelen vizeletelakadása például alkoholfogyasztás hatására.

A vizeletelakadás, vizeletrekedés tünetei

A heveny vizeletelakadás riasztó tünetekkel jár, diszkomfortérzés, hirtelen kialakuló alhasi nyomásérzés, fájdalom; sürgető, kínzó vizelési ingerrel járó teljes vizelési képtelenség jellemzi.

A krónikus vizeletrekedés általában enyhébb, de tartósan fennálló tüneteket okoz: gyakori vizelési inger, nehezen meginduló vizelet, ha megindul vékony, erőtlen sugárban meginduló vizelet, vizelés közben megakadó vizeletsugár, a vizelés végén utócsepegés jelentkezhet, valamint hólyagteltségérzés. Általában prosztatamegnagyobbodásnál gyakori az éjszakai, akár óránkénti vizelés. Paradox módon a vizelés után hólyagban maradó vizelet a maximális hólyagkapacitás elérése után inkontinencia képében jelentkezhet.

Ez is érdekelheti A prosztatamegnagyobbodás tünetei és következményei

A hólyagürülési zavarok leggyakrabban előforduló okai

• Fiatal férfiakban lázas állapot és hirtelen vizeletelakadás szinte mindig a heveny prosztatagyulladás (acut prostatitis) következménye, ekkor a vizeletelakadást a duzzadt, vizelet útját elzáró prosztata okozza. A fertőzést általában szexuális együttlét során kapják el. Az oki antibiotikus kezelés mellett átmenetileg szükség lehet katéter behelyezésére is. Bővebben Mit kell tudni a prosztatagyulladásról?

• Férfiaknál idősebb korban a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (BPH) a vizeletelakadás leggyakoribb oka, a WEBBetegen több cikk is foglalkozik vele, így - bár az urológiai praxisban ezzel az okkal találkozunk a leggyakrabban - erre a témára itt nem térünk ki részletesen.

• A prosztatarák viszonylag ritka, de ismert szövődménye a vizeletelakadás, mivel a prosztatarák a prosztata külső, húgycsőtől távolabb eső részéből indul, a vizelet útjának akadályozása, a húgycső összenyomása, elzárása a betegségnek csak a későbbi –kezeletlen- stádiumában alakul ki.

• Mivel a vizelés, - mint oly’ sok más folyamat a szervezetben - egy komplex, összehangolt folyamat eredménye, melyet az idegrendszer szabályoz, az idegrendszer sérülése a normális vizelési funkció zavarával, például vizeletrekedéssel vagy komplett vizeletelakadással járhat.

• A porckorongsérv (gerincsérv) egyik rettegett szövődménye a vizeletrekedés. A gerincsérv jellemzően két úton okoz vizeletelakadást, az egyik a sérv által okozott idegi (gyöki) nyomás következtében kialakult vizeletürítési nehézség. A másik mechanizmus a nagyfokú fájdalommal áll kapcsolatban, a vizelés megindításához szükséges hasprés az amúgy is szinte elviselhetetlen fájdalmat fokozza, ezért szinte lehetetlenné teszi a vizelést.

Az első esetben sürgős műtét, míg második esetben a hatékony fájdalomcsillapítás oldhatja meg a problémát. Más hasi fájdalommal járó kórképek, állapotok is hasonló módon okozhatnak vizeletelakadást extrém esetben például a heves menstruációs fájdalom is.

• Stroke után akár a betegek felénél is jelentkezhet inkomplett hólyagürülés.

• A sclerosis multiplex általában a húszas- negyvenes éveikben járó betegekben jelentkezik először, kétszer annyi nő szenved benne, mint férfi. A betegek kb. 80 %-ánál már a diagnózis felállításakor is vannak vizeléssel kapcsolatos panaszok, mivel a vizelés kontrolljáért felelős idegek különösen sérülékenyek a sclerosis multiplexben, ám ezek jórészt a vizelettartást érintik. A betegek egy kisebb részénél előfordulhat azonban vizeletelakadás is.

• A hólyag beidegzési zavara (ún. neurogén hólyag) akaratlan vizeletvesztést vagy vizeletrekedést is okozhat. Ennek számos oka lehet a cukorbetegségtől az egész idegrendszert érintő betegségeken át, a kismedencei műtétekig.

• Műtétek után a korai szakaszban a spinalis érzéstelenítés egyik átmeneti mellékhatása lehet a vizelési képtelenség.

• Több gyógyszer, illetve gyógyszercsoport ismert mellékhatása lehet a hólyagürülési zavar. A teljesség igénye nélkül az alábbi gyógyszerek, gyógyszercsoportok szedése mellett fellépő vizeletrekedésnél kell a gyógyszerhatásra gondolni: szívritmus-szabályozók, antihisztaminok, vérnyomáscsökkentők, Parkinson-kórban használt gyógyszerek, antipszichotikumok, hormonpótló szerek, izomrelaxánsok, opioid fájdalomcsillapítók, antiepileptikumok.

• A húgyutakban lévő egyéb mechanikai okok is vezethetnek vizeletelakadáshoz. Például kocsányon ülő hólyagtumor, nagyfokú vérzés után kialakult véralvadék vagy a hólyagban lévő hólyagkő elzárhatják a vizelet útját így időszakos vagy visszatérő vizeletelakadást okozhatnak. A húgyhólyag utáni húgyutakban a prosztatán kívül a nagyfokú húgycsőszűkület illetve a fitymaszűkület akadályozhatja a vizeletürülést.

• Húgyutakon kívüli okok is vezethetnek a vizeletürítés zavarához általában külső összenyomás (kompresszió) útján így például a terhesség, előrehaladott nőgyógyászati (méhnyak, hüvely, szeméremtest) daganatok, vastagbél daganatok, húgyhólyagsérv, végbélsérv illetve krónikus, nagyfokú székrekedés.

• Traumát, balesetet követően is kialakulhat vizeletelakadás, így például a hímvessző törése, húgycsősérülése után gyakran vizelési képtelenség alakul ki.

A tartós hólyagürülési zavar következményei

Az inkomplett hólyagürülésnek hosszabbtávon súlyos következményei lehetnek. A pangó vizelet gyakran felülfertőződik állandó gyulladást fenntartva a hólyagban. A vizeletpangás a felső húgyutakat is károsíthatja, súlyosabb esetekben krónikus veseelégtelenséget eredményezhet.

Amennyiben a vizelet kiáramlási pályája szűkül be (BPH, húgycsőszűkület) a húgyhólyag minden vizeléskor erőlködik, így a hólyag izomrostjai között nyálkahártya kitüremkedések (divertikulumok) keletkezhetnek. Az idült vizeletrekedés hólyagkövek kialakulásának is kedvez.

Kezelési lehetőségek

A hólyagürülési zavarok kezelése két szinten zajlik. Az akut vizeletelakadás sürgősségi kórkép azonnali beavatkozást igényel, ilyenkor mielőbbi vizelet lebocsátás szükséges. Leggyakrabban a hólyagkatéterezést használjuk, amennyiben ez sikertelen szeméremcsont feletti katéter (epicisztosztóma) behelyezése válhat szükségessé.

Krónikus esetben legfontosabb az alapbetegség kezelése, de bizonyos esetekben önkatéterezés vagy állandó hólyagkatéter válhat szükségessé.

Tovább Diabéteszes neuropátia és hólyagproblémák

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Osváth Péter, általános orvos