Vizeletvizsgálat - Mikor ajánlott, és mire érdemes figyelni mintaadásnál?
Már a középkorban felismerték, hogy a vizelet tulajdonságai összefüggenek bizonyos betegségekkel vagy tünetekkel. A vizeletet átlátszó üvegbe töltötték és úgy nézték, hogy tartalmaz-e valamilyen szemcsét, üledéket.
A kezdetekben az orvostudorok még meg is ízlelték a vizeletet, és ha édes ízű volt, abból arra következtettek, hogy cukrot tartalmaz. Azóta sokat fejlődött a tudomány, és napjainkban már rendelői körülmények között, gyorstesztcsíkkal is sok információhoz jut az orvos. A legpontosabb eredményt viszont a laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatból kapjuk.
Mikor ajánlott a vizsgálat elvégzése?
Magyarországon lakossági szűrővizsgálat céljából 20-45 év között kétévente, 40 éves kor felett évente ajánlott elvégezni az általános vizeletvizsgálatot. Természetesen vizeléssel, hasi fájdalommal összefüggő panaszok esetén is indokolt a vizsgálat, mely során közelebb kerülhet az orvos a diagnózis felállításához.
Leggyakrabban húgyúti betegségek (húgycső-húgyhólyaggyulladás), vesemedence-gyulladás, prosztatagyulladás és különböző vesebetegségek (nefrózis szindróma, nephritisek, tubulopathiák, veseelégtelenség) esetén végeznek vizeletvizsgálatot. Az úgynevezett vesefunkciós vizsgálatokkal (kreatinin, karbamid, GFR, kreatinin-clearence) kiválóan nyomon követhető a vesék állapota és a veseelégtelenség mértéke.
A vizelettel ürülő fehérje mennyiségéből és minőségéből is következtetéseket vonhat le az orvos a vesék épségére vonatkozóan, és bizonyos betegségek - mint a cukorbetegség, magas vérnyomás - esetén a veseszövődmények kialakulását jelzi. Kismamáknál a vizeletben megjelenő fehérje a későbbi terhességi toxikózis egyik előjele lehet.
Mintaadás és speciális esetek
Különleges jelentősége van a vizeletvizsgálatnak a veszélyes munkakörben dolgozók esetén. Ezeket a szűrővizsgálatokat a munkáltató által megbízott foglalkozás-egészségügyi szakorvos rendelheti el speciálisan a munkavállaló által használt különböző kémiai anyagok (nehézfémek, oldószerek) vesén való kiválasztásuk miatt.
Tájékozódó jellegű vizsgálat céljából általában az úgynevezett középsugaras vizeletminta-vételi eljárást szokták alkalmazni. Amennyiben a minta sterilnek bizonyul, úgy eredményesnek mondhatjuk ezt a módszert. Lehetőség szerint mintaadás előtt le kell tisztítani vízzel a húgycső körüli tájékot, utána a vizelet első részét kiengedni, majd a középső részét (körülbelül 0,5-1 dl) felfogni egy vizelettároló edénybe. Ügyelni kell arra, hogy ne érjen hozzá semmi az edényhez. Ha otthon végezzük el mindezt, a vizeletet tartó edényt le kell fertőtleníteni.
Bizonyos speciális esetekben (például fehérje mennyiségének és minőségének a meghatározása) 24 órás vizeletgyűjtést rendelnek el. Ilyen esetben a reggeli első vizeletet ki kell borítani, és az azt követővel kezdeni el az egy napig tartó vizeletgyűjtést, befejezve úgy, hogy a reggeli legyen az utolsó. A gyűjtött vizeletből elég egy kisebb mennyiségű minta, de minden esetben tudni kell a 24 óra alatt gyűjtött vizelet összmennyiségét is.
Menstruáció esetén célszerű a vizsgálatot elnapolni, mert vér jelenhet meg a vizeletben. Nőknél gyakran a hüvelyi folyás (fluor) is fals eredményt adhat.
Szerencsére a vizeletvizsgálat fájdalmatlan, az úgynevezett non-invazív eljárások közé tartozik, ezért igen elterjedt a mindennapi gyakorlatban, és a betegek együttműködése esetén kiválóan alkalmas bizonyos vesebetegségek korai kiszűrésére.
Tovább
- Mit takarnak az értékek? A vizeletminta laboreredményének kiértékelése
- Véres, vagy szokatlan mennyiségű vizelet - Mi okozhatja?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szakértőnk: Dr. Vajda Orsolya, háziorvos