Uroszepszis: a húgyúti fertőzés talaján kialakult szepszis

Az uroszepszis olyan állapot, mikor a húgyúti fertőzést okozó baktérium vagy gomba a véráramba jutva szisztémás fertőzést okoz, mely a vérrel a testben kering. Ezt a fajta vérfertőzést szepszisnek (köznyelvben pedig gyakran vérmérgezésnek) hívják. A szepszist leginkább tüdő vagy hasi fertőzések okozzák, az érintettek csak kisebb hányadánál (kb. 5%) áll húgyúti fertőzés a betegség hátterében.

Mi az uroszepszis?

Az uroszepszis nagyon súlyos és gyorsan életveszélyessé váló állapot. Még gyors diagnózis és kezelés esetén is nehezen kontrollálható gyógyszerekkel. A legsúlyosabb esetben szeptikus sokk alakul ki, ez pedig több szervi elégtelenséghez vezethet.

Az uroszepszis megértéséhez fontos, hogy tisztában legyünk a húgyúti fertőzés veszélyeivel. A húgyúti fertőzés a vesék, húgyhólyag vagy a húgycső fertőzése, mely rendszerint fájdalommal, gyakori vizelési ingerrel és lázzal jár. A legtöbb húgyúti fertőzés a hólyagban és a húgycsőben jelentkezik, a vesék fertőzése kevésbé gyakori, ám jellemzően súlyosabb lefolyású. A húgyúti fertőzés korai azonosítása a megfelelő kezeléssel a legjobb mód ara, hogy megelőzzük az uroszepszist.

Az uroszepszis leggyakoribb hajlamosító tényezői

• legyengült immunrendszer
• szervátültetés (pl. vesetranszplantáció)
• krónikus betegség
• krónikus húgyúti fertőzés vagy húgyúti betegség
• korábbi uroszepszis
• idős kor
• cukorbetegség
• gyakori katéterezés, beültetett (hosszú távú) katéter
• vizeletürítési képtelenség

Az uroszepszist gyakori előidézője a húgyvezetékben elakadt vesekő, vesegyulladás, vesetályog, prosztatagyulladás, prosztata tályog vagy egy húgyúti idegentest.

Miért gyakoribb az uroszepszis műtét után?

Ennek több oka is van. Egyrészt a legtöbb betegnél katétert alkalmaznak a műtét során és utána, mely akár napokkal a műtét után is behelyezve maradhat. Bár a katéter behelyezése steril technikával történik, mivel idegen testről van szó, tartós alkalmazása növeli a fertőzés kockázatát. További rizikófaktort jelent, ha a műtét a húgyutak közelében történik (például prosztata- vagy húgyhólyagműtét).

Miről ismerhető fel az uroszepszis?

Általában lázas állapot előzi meg a szeptikus állapotot, de az is megeshet, hogy a betegnél a testhőmérséklet normális, esetleg csökkent. Uroszepszis esetén hasonló panaszok jelentkeznek, mint más típusú szepszis esetén: megnövekszik a pulzus és légzésszám, a beteg zavarttá, aluszékonnyá válik, miközben csökken a vérnyomás. Ezen tünetek fennállásakor már szeptikus sokkról beszélünk. A tünetekre nagyon fontos odafigyelni, mivel nagyon gyorsan, akár néhány óra alatt is kialakulnak és súlyosbodhatnak.

Az uroszepszis felismeréséhez gyorsan elvégzett diagnosztikai vizsgálatok szükségesek. Elsősorban laborvizsgálat (vér és vizelet), valamint tenyésztés, képalkotó vizsgálatok közül az ultrahang és a CT alkalmazására kerülhet sor, illetve a beteg paramétereinek szoros megfigyelése történik még (légzés, vérnyomás). Az uroszepszis esetén a diagnózis felállítása általában a sürgősségi osztályon megtörténik és a kezelés az urológiai osztályon folytatódik. Intenzív osztályos ellátás szeptikus sokk esetén szükséges.

Hogyan kezelhető?

Az uroszepszis kezelése nagymértékben függ a betegség súlyosságától. Minden esetben antibiotikumos terápia szükséges a fertőzés kezelésére. Súlyosabb esetben a szepszis szeptikus sokká fejlődhet, mely intenzív osztályos ellátást, infúziós antibiotikum kezelést, folyadék és ionpótlást, valamint a keringés és a légzés támogatását teszi szükségessé.

Olyan esetekben, amikor a szeptikus állapot kiváltó oka ismert és orvosolható, sor kerülhet műtéti beavatkozásra is. Például vizeletelakadás vagy igazolt góc (pl. tályog, húgyúti idegentest, vesekő) esetén műtéti eltávolítás jöhet szóba.

A megelőzés ennél a betegségnél igen fontos, mivel a szepszis minden formája, így az uroszepszis is gyorsan életet veszélyeztető állapottá válhat. A rizikótényezőkkel rendelkező betegeknél a szoros megfigyelés és a panaszok esetén azok gyors kezelése (antibiotikum, operáció), a hajlamosító tényezőkkel nem rendelkezőknél pedig szintén a tünetek gyors felismerése lehet életmentő.

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító, verywell.com
Lektorálta: Dr. Papos István, urológus