Dr. Bánfi Gergely: Az urológus is csak hozzánk hasonló ember, nincs ok félni tőle

A Movember mozgalom néhány éve jelent meg hazánkban, és november hónapban a férfiegészséghez szorosan kapcsolódó urológiai szűrésekre hívja fel a figyelmet. Dr. Bánfi Gergely urológussal, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának adjunktusával beszélgettünk.

Mennyire látja eredményesnek a Movember mozgalmat?

A Movember kampány a modern marketing módszereivel és a reklám eszközeivel hívja fel a figyelmet a férfiak szűrővizsgálatára. Tapasztalataink szerint ezen kampányidőszak alatt valóban többen jelentkeznek prosztatarák-szűrésre, mint máskor. Nálunk, az Urológiai Klinikán, a korábbi évekhez hasonlóan idén is szervezünk a mozgalomhoz kapcsolódó ingyenes szűrővizsgálatokat, ráadásul hétvégén is, hogy a hétközben elfoglaltabb férfiak is el tudjanak jönni. Tudnunk kell, hogy a prosztatarák a férfiak egyik leggyakrabban előforduló daganatos betegsége, amelyet akkor tudunk hatékonyan gyógyítani, ha időben felismerjük. Ezzel együtt Magyarországon még mindig kevés férfi jár prosztatarák-szűrésre, a Movember mozgalom viszont segíthet abban, hogy ez rendszeressé váljon az életükben, hiszen így az esetleges betegséget kezdeti stádiumban, időben felismerve, gyógyítani tudjuk.

Ingyenesek a szűrővizsgálatok?

Igen, ezek ingyenes vizsgálatok, mindössze előzetes regisztrációra van szükség, különös tekintettel a mostani koronavírus-helyzetre. Korábban is szerveztünk ingyenes urológiai szűréseket, és megfigyelhető, hogy évről évre egyre többen jelentkeznek ezekre. Sőt, akik már egyszer részt vettek, azok újra eljönnek, és nem feltétlenül csak a Movember kapcsán, hanem mintegy természetessé kezd válni az életükben, hogy bizonyos periodicitással szükséges ez a szűrés – ami egyébként minden férfi számára kívánatos lenne.

Milyen vizsgálatokat végeznek a Movember-kampány keretében?

A prosztatarák szűréséhez két alapvizsgálat tartozik: az egyik a PSA, azaz a prosztataspecifikus antigén (melynek emelkedése a prosztatarák kialakulását jelezheti) meghatározása vérvétellel. A másik alappillér pedig a férfiak „rettegett” vizsgálata, a prosztata végbélen keresztül történő megtapintása, ami a közhiedelem szerint rettenetes kínokkal járó vizsgálat, valójában azonban pár másodpercig tartó kellemetlenségnél nem jelent nagyobb terhet, viszont így közvetlenül vizsgálva, rendkívül hasznos információkat nyerhetünk a prosztatáról.

Tünetmentesség esetén is indokolt a manuális vizsgálat?

Nyilván, ha a szűrésre jelentkező ettől a vizsgálattól elzárkózik, akkor erőszakkal nem végezzük el rajta. Ugyanakkor 45-50 éves kor fölött évente célszerű elvégezni, mert ez a gyors és egyszerű vizsgálat lehetővé teszi a prosztatarák olyan korai stádiumban való felismerését, amikor még semmifajta vizelési panasz vagy egyéb más testi tünet nem kíséri a kezdeti stádiumú betegséget.

A különböző korosztályoknak milyen fajta szűrővizsgálatokon ajánlott részt venniük?

Véleményem szerint minden korosztályban célszerű általános szűrővizsgálatként évente egy mellkasröntgen, egy hasi ultrahang és egy általános laborvizsgálat elvégzése. Ha valaki még csak 20 éves, akkor ezt megteheti akár 2-3 évente is, ám az életkor előrehaladtával a vizsgálatoknak egyre inkább rendszeressé kellene válniuk. Urológiai szempontból a 20-30 éveseknél elsősorban a külső nemi szervek, elsősorban a herék vizsgálata a lényeges, a prosztatavizsgálat akár el is hagyható, mert erre pszichésen is érzékenyebb ez a korosztály, illetve prosztatadaganat csak extrém ritkán fordul elő ebben az életkorban. Később viszont egyre hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon a prosztata vizsgálata is.

Kötelező az urológiai szűrővizsgálat?

Nem kötelező, ez nem olyan, mint évtizedekkel ezelőtt a tüdőszűrés volt. Ugyanakkor bizonyos munkahelyek szükségesnek tartják, hogy a dolgozóik részt vegyenek szűréseken. Például a rendőrségnél vagy a tűzoltóságnál, honvédségnél az urológiai szűrővizsgálat is az éves munkaalkalmassági vizsgálat része. Illetve több olyan cég is van, amelyik a dolgozóinak rendszeres szűréseket biztosít, melyek sokszor az urológiai vizsgálatot ugyancsak tartalmazzák. 45 éves kor fölött mindenképpen javasolt, hogy az urológiai vizsgálat is része legyen az évi szűrésnek.

Urológusszemmel nézve, mi okozhatja a legtöbb egészségügyi problémát?

A mai rohanó hétköznapjainkba kevéssé fér bele, hogy az ember önmaga egészségével foglalkozzon. Sokkal inkább leköt minket a külsőnk ápolása, munkahelyi konfliktusaink feldolgozása, önös szórakozásaink űzése, de arra nem gondolunk, hogy megfelelő életminőségben kellene élnünk addig, hogy ezeknek a feladatoknak megfelelhessünk vagy élményeknek adózhassunk. Élünk a magunk sérthetetlenségének hitében, hajszoljuk örömeinket és nekigyürkőzünk feladatainknak, de mindeközben semmit sem teszünk azért, hogy tovább, megfelelő egészségben éljünk, vagy hogy a megszerzett javakat és az általuk elérhető élményeket a legtovább elvárhassuk a sorstól.

Bármennyire banálisan is hangzik, de a rendszeres testmozgás az egyik legfontosabb tényező szinte az összes betegség, így a daganatok megelőzésében is. Ezzel nem azt mondom, hogy csak az edzőterembe járjunk, mert nem az a legélettanibb mozgás, hogy az ember csak egyes izomcsoportjait igénybe véve, súlyokat emelgessen. A szív ritmusát bizonyos frekvencia fölé emelő rendszeres mozgás, amit hetente többször, és nem néhány percig, hanem legalább fél, egy órán át végzünk, az a daganatos betegségek előfordulását is több 10 százalékkal csökkenti, illetve a lefolyásukat is lassítja. Ugyanerre mai tudásunk szerint egyetlen onkológiai gyógyszer sem képes.

Hangsúlyosabban kellene tehát figyelnünk magunkra olyan szempontból is, hogy többet mozogjunk, és ennek nem feltétlenül egyedül zárt térben való, “statikus” súlyzózásban kell megnyilvánulnia. Inkább a szabad levegőn mozogjunk, haverokkal focizzunk, barátokkal teniszezzünk, vagy a családdal nagyokat túrázzunk, de akár csak dinamikus, “szívdobogtató” tempóban sétáljunk munkába menet két buszmegállónyit. Ha inkább ezekkel foglalkoznánk többet, az internet telefonunkon való böngészése helyett, és esetleg a gyermekeinket is be tudnánk ebbe vonni, akkor ennek komoly egészségmegőrző, betegeségmegelőző szerepe lehetne.

Végezetül mit tanácsol azoknak a férfiaknak, akik félnek elmenni urológiai vizsgálatra?

Sok urológust ismerek Magyarországon de félelmeteset egyet sem. Az urológiai vizsgálatok legyenek bármilyen kellemetlenek, legtöbbször nem tartanak néhány másodpercnél tovább. Ha az embernek fáj a foga, akkor előbb-utóbb elmegy a fogorvoshoz. Még jobb, ha a fájdalom kialakulását megelőzve, rendszeresen jelentkezik fogorvosánál. Ugyanúgy, ha a vizelés megváltozna, panaszossá válna, de még jobb lenne, ha évi rendszerességgel mennénk el az urológushoz, aki nem bántani fog minket, hanem éppen ellenkezőleg: igyekszik hozzásegíteni a panaszok megszűnéséhez. Ne féljünk tehát az urológustól, mert ő is ugyanolyan ember, mint mi, hasonló félelmekkel – és pont ezért meg is érti a hozzá forduló férfiember aggodalmát, így igyekszik a lehető legkevésbé kellemetlen módon elvégezni a betegségek felismeréséhez szükséges vizsgálatokat.

(Dr. Bánfi Gergely)