Egy kellemetlen, mégis hasznos gyógynövény: a csalán

Ki ne találkozott volna már azzal a kellemetlen érzéssel, amit a csalán érintése okoz, ha nem vesszük észre, hogy ott van és belelépünk vagy hozzányúlunk, akár a saját kertünkben is. A csaláncsípés után fellépő kiütések és viszkető érzés többek között a levél mirigyszőreiben jelen lévő hisztamin hatására alakul ki.

Az elmúlt két évezredben, mióta a csalánt ismerjük, számos gyógyászati alkalmazása volt: kezeltek a növény levével kígyó- és skorpiómarást, mérgezéseket. Ízületi panaszokra a csalánverés is elterjedt volt, ennek kellemesebb változata a csalánfürdő reumás panaszok csökkentésére.

Nemcsak gyógyításra alkalmazták, alkalmazzák a csalánt. Külsőlegesen hajmosásra, hajöblítésre, zsíros hajra ma is alkalmazott szer. A csalánszövetet már az ókorban is használták. Eleinknek ezt a tudását még az I. világháború idején is használták a hiányzó szövetek pótlására. Az ókorban is fogyasztották főzelékként, a II. világháborúban, majd az orosz hadifogságban életmentő volt a csalánleves. Ennek oka a növény magas vitamin- és ásványisó-tartalma. Takarmánynövényként is alkalmazták, alkalmazzák. A csalánkivonat megfigyelések alapján gátolja a gomba- és rovarfajok elszaporodását a növényeken. Így a növény alkalmas a vegyszermentes növényvédelemre. A csalánhajtások klorofilltartalma magas, gazdaságosan lehet felhasználni ipari célokra (élelmiszeripar).

Felhasználása a gyógyászatban

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a nagy csalán (Urtica dioica L.) és az apró csalán (Urtica urens L.) szerepel. A levele, friss hajtásvége és a gyökere, mely gyógyhatással bír.

Urticae folium/herba (levél/hajtásvég) alkalmazása

Reumás eredetű panaszok belsőleges és külsőleges adjuváns (kiegészítő) kezelésére. Mind a levél, mind a hajtásvég tartalmaz olyan vegyületeket, melyek gátolják a gyulladási faktorokat (kémiai anyagok) és enzimeket szervezetünkben. Így fejtik ki gyulladácsökkentő hatásukat, enyhül a reumás, köszvényes fájdalom.

Vizelethajtó hatásáért leginkább a növény magas káliumtartalma felelős. Ez a tulajdonsága húgyúti fertőzésekben használható ki, fontos mellette a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel is.

A levél/hajtásvég diuretikus (vízhajtó) hatása igazolt, ahogyan gyulladáscsökkentő hatása is.

Urticae radix (gyökér)

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztatahiperplázia) korai fázisaira jellemzõ tünetek (gyakori, éjszakai vizelési kényszer, vizelési nehézségek, vizeletretenció, gyulladás, fájdalom és fertőzési veszély) csökkentésére, kezelésére, amennyiben prosztatatumor lehetőségét előzetesen kizárták.

A csalángyökér-kivonat lektineket, lignánokat és poliszacharidokat tartalmaz. Ezek a vegyületek gátolják a prosztatasejtek növekedését, gyulladáscsökkentő és vizelethajtó hatásuk is van. Így lassítják a jóindulatú prosztatahiperplázia tüneteinek súlyosbodását.

Mellékhatás rendkívül ritkán lép fel és akkor is csak enyhék, és a betegek terápiahűsége is nagy.

Mindezek több évtizedes vizsgálati eredményekre alapozhatóak.

Ez is érdekelheti Növényi gyógyszerekkel a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (BPH) ellen

Milyen formában akalmazható?

A levéldrogból tea készíthető forrázatként napi 8-12 grammból. Csalángyökérből is készíthető tea. 1,5 g aprított csalángyökeret 150 ml forró vízzel leöntünk, gyakori kevergetés közben ¼ óráig állni hagyjuk. Leszűrés után fogyasztjuk. Naponta 3-4-szer. Utóbbi esetében egyszerűbb a gyógyszerkészítmények alkalmazása, melyek hatásossága bizonyított (általában metanolos és nem vizes kivonattal végezték a vizsgálatokat, és ezeknek vannak dokumentált eredményei).

Sokan szeretnék maguk begyűjteni a gyógynövényeket, amiket használnak. Erre a reggeli órák alkalmasak, olyan öltözékben, ami megvéd a csalán csípésétől. Még frissen távolítsuk el a szárról a virágos hajtásvéget és a levelet, mert ha megfonnyad a növény, már sokkal nehezebb a művelet. Száraz, nem túl meleg, szellős, tűző naptól védett helyen szárítsuk meg.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész