Milyen vizsgálatok segítik a hólyagrák felismerését?
megjelent:
A hólyagdaganatok előfordulása az utóbbi években világszerte növekvő tendenciát mutat. Hazánkban évente mintegy 3000 új eset fordul elő, melyek nagyobb része rosszindulatú. Kialakulásuk legfontosabb kockázati tényezője a dohányzás.
Az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) előrejelzése szerint 2023-ban több mint 80.000 embernél fognak hólyagrákot diagnosztizálni. Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen vizsgálatokat végeznek a szakemberek a betegség felismerésének érdekében, valamint útmutatást adunk, hogy mire lehet számítani a diagnózis után.
A betegek egy részének vannak tünetei, azonban a hólyagrák diagnózisára egy rutinvizsgálat során is fény derülhet. Abban az esetben, ha a beteg beszámolója alapján felmerül a hólyagrák gyanúja, a kezelőorvos az alábbi vizsgálatokat rendelheti el:
1. Vizeletvizsgálat
A vizelet középsugarából gyűjtött mintából az alábbi vizsgálatokat végzik a laborban:
- Citológia: a vizelet mikroszkópos vizsgálata során daganatos, illetve rákmegelőző állapotban levő sejteket keresnek. A negatív eredmény nem jelent 100%-os daganatmentességet!
- Tenyésztés: a vizeletmintában esetlegesen előforduló gombák és baktériumok kimutatására szolgál. A vizelet speciális táptalajra kerül, majd több nap várakozás után a megjelenő telepek alapján meghatározzák a mikroorganizmusok fajtáját és mennyiségét. A vizsgálat segít kizárni az egyéb, nem rákos eredetű folyamatokat (mint a húgyúti fertőzések).
- Tumormarker teszt: a daganatos sejtek által termelt specifikus anyagok (különböző fehérjék, hormonok) vizsgálatára szolgál. Többféle vizeletmarker teszt létezik, amelyekről orvosa bővebb felvilágosítással tud szolgálni.
2. Hólyagtükrözés (cisztoszkópia)
A hólyagrák kivizsgálásának egyik legfontosabb eszköze. A helyi érzéstelenítésben végzett vizsgálat során az urológus egy vékony, megvilágított csövet (cisztoszkópot) vezet a húgycsőbe, hogy belülről láthassa a húgyhólyag, valamint a húgycső falát. Előtte az orvos sóoldattal tölti fel a hólyagot, hogy teljesebb képet nyerhessen az esetleges rendellenes szövetekről, egyenlőtlenségekről, kitüremkedésekről, csomókról, illetve elzáródásokról. A cisztoszkópia általában fájdalommentes vizsgálat és nem igényel kórházi bentfekvést.
3. Biopszia
Amennyiben a hólyagtükrözés során az orvos elváltozást fedez fel, mintavétel (biopszia) válik szükségessé. A szövetminta patológiai laboratóriumba kerül, ahol azt mikroszkóp alatt megvizsgálják, hogy megerősítsék vagy kizárják a daganat jelenlétét. A biopszia egyaránt alkalmas a tumor előrehaladottságának megállapítására is, amely aztán meghatározza a jövőbeni terápiás lehetőségeket. A daganat eltávolítása a húgycsövön keresztül, endoszkópos módszerrel történik (ez az úgynevezett transzuretrális rezekció). Ennek során nem csupán maga a tumor kerül kimetszésre, hanem a környező szövet egy része is: így megállapítható, hogy a daganat átterjedt‑e a hólyagfal izomrétegébe. A hólyagdaganatot ezután a stádiuma, az altípusa, valamint a daganatsejtek agresszivitásának foka szerint osztályozzák.
Bővebben A húgyhólyagdaganatokról és szövettani típusaikról
4. Képalkotó eljárások
Ha a daganatot nem ismerik fel időben, a rákos sejtek testszerte szétszóródhatnak. Ezekben az esetekben képalkotó eljárások segítségével feltérképezhetők a megnagyobbodott nyirokcsomók, illetve a daganatos elváltozások a beteg szerveiben és szöveteiben. A képalkotó vizsgálatokra telt hólyaggal ajánlott menni.
- Kontrasztanyagos CT: a húgyvezetékről, a -hólyagról, a vesékről és a közeli nyirokcsomókról, továbbá a daganat elhelyezkedéséről, alakjáról, méretéről és terjedéséről is nyújt információt.
- Intravénás pyelogram (IVP): kontrasztanyag befecskendezése után röntgenfelvételek készülnek, melyen láthatóvá válnak a vizeletkiválasztó rendszerben levő elváltozások.
- Ultrahang: segítségével meghatározható a daganatok mérete és elhelyezkedése.
- MRI: a mágneses rezonancia vizsgálat részletes képet ad a test lágy szöveteiről: megmutatja, hogy a daganat milyen mélyen nyúlik be a hólyagba, és hogy adott-e áttétet a közeli szövetekben vagy nyirokcsomókban.
- Csontszcintigráfia (csont-izotópvizsgálat, csontscan): nagyon érzékeny módszer, hamarabb képes jelezni a csontfolyamatok kóros elváltozásait, mint a röntgensugár.
- Mellkasröntgen: annak megállapítására szolgál, hogy a daganat átterjedt-e a beteg tüdejére. Ennek pontos megállapításához elengedhetetlen a CT-vizsgálat is.
Amennyiben az orvos megerősíti a hólyagrák diagnózisát, egyéb vizsgálatok következnek a daganat kiterjedésének és előrehaladottságának megállapítása érdekében. A hólyagrák kezelhető és korai stádiumban gyakran – eltávolítással – gyógyítható. A kapott eredményeket kezelőorvosa elmagyarázza Önnek, megválaszolja a felmerülő kérdéseket, illetve átbeszélik a kezelési tervet is.
Mint egyéb daganattípusoknál is, itt is a korai felismerés a sikeres kezelés kulcsa, ugyanakkor hólyagrák esetében gyógyulás a későbbi stádiumokban is lehetséges. Legtöbb esetben az első és egyetlen tünet a vizeletben megjelenő vér, azonban egyéb húgyúti panaszok is célzott kivizsgálást igényelhetnek. Kerüljük az öndiagnózist, panasz esetén mihamarabb forduljunk szakorvoshoz!
Tovább
Szerző: WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
Forrás: How do doctors diagnose bladder cancer? (Medical News Today), Diagnostic Cystoscopy (YouTube)
