D-mannóz - Csodaszer húgyúti fertőzések ellen?
megjelent:
Napjainkban gyakran halljuk, hogy D-mannózt javasolnak húgyúti fertőzések ellen. De vajon tényleg hatásos? Ha igen, milyen esetben? Hogyan szedjük, és mennyit? Van-e valami mellékhatása, ellenjavallata? Milyen esetben nem elég ezt szedni? Mikor kell orvoshoz fordulni?
A gyakran „felfázásnak” is nevezett húgyúti fertőzések nagyon gyakoriak. Természetesen bárkinél előfordulhatnak, de a nők kb. 60%-a élete során legalább egyszer érintett. A húgyúti fertőzések gyakran ismétlődővé, visszatérővé is válhatnak, ami az arra hajlamos egyének mindennapjait nagyon kellemetlenné teheti.
A kezelés elsősorban antibiotikumokkal történik, azonban ezek túlzott használata az évek során antibiotikumrezisztenciához vezetett, vagyis egyes kórokozó baktériumok már nem, vagy csak sokkal gyengébben reagálnak az ilyen típusú hatóanyagokra. Így az antibiotikumhasználat visszafogásának érdekében érdemes más típusú készítmények alkalmazását is fontolóra venni.
Az egyik ilyen vegyület a D-mannóz, ami gyakorlatilag egy, a glükózhoz nagyon hasonló szerkezetű cukorvegyület. A természetben számos gyümölcsben és zöldségben is megtalálható, ilyen például az áfonya, vörösáfonya, egyes gombák, de találkozhatunk vele a burgonyában, édesburgonyában és a kukoricában is, sőt, a szintén felfázásra használt tőzegáfonya fontos alkotóeleme is. A D-mannóz hamar, még az emésztőrendszer felső részén felszívódik, így elkerüli a vastagbélben természetes módon megtalálható baktériumokat, ezáltal – az antibiotikumokkal ellentétben – nincs negatív hatással a bélflórára. A vérből a vegyület nagy része a vesén keresztül választódik ki, és a vizelettel távozik a szervezetből.
Hogyan hat a D-mannóz?
A húgyúti fertőzések kb. 80-90%-át az Escherichia coli nevű baktérium okozza. Az E. coli a vastagbélben természetes módon is megtalálható baktérium, azonban gyakran előfordul, hogy nem megfelelő higiéné miatt vagy egyéb okokból a húgyutakba kerül, ahol fertőzést vált ki. Az E. coli ugyanis a rajta lévő speciális molekulákkal, az úgynevezett lektinekkel könnyen meg tud kapaszkodni a húgyutak és a hólyag falában, olyan erősen, hogy a baktérium önmagában a vizelettel sem tud távozni. A D-mannóz azonban képes kötődni az E. coli baktériumhoz, meggátolva ezzel a nyálkahártyához való tapadását, és így a baktérium a vizeletben a D-mannózzal együtt távozik a szervezetből.
A mechanizmus roppant egyszerű, és számos előnye van. Az egyik, hogy az antibiotikumokkal ellentétben a D-mannóz semmilyen hatással nincs a bélflórára. Másik előnye, hogy mivel egy természetes formában, az étrendben is gyakran megtalálható cukorról van szó, melynek nagy része a vizelettel távozik, gyakorlatilag nincsenek mellékhatásai, és nem vált ki allergiás reakciókat sem.
Milyen kórokozók ellen lehet hatásos?
A D-mannóz a Klebsiella-családhoz tartozó baktériumok és az E. coli kötődését gátolja, mivel ezek olyan molekulát használnak a nyálkahártyához való tapadásra, melyhez a D-mannóz is kötődni tud. Ezáltal a húgyúti fertőzések nagy százalékában hatásosnak bizonyulhat.
És melyek ellen nem?
Az Enterococcus, Streptocossus, Proteus és Pseudomonas baktériumcsaládok ellen azonban sajnos nem tűnik hatásosnak, mivel ezek a kórokozók más mechanizmussal kötődnek a húgyutak és a hólyag falához.
Hogyan, mikor, mennyit?
A D-mannóz jelenleg étrend-kiegészítőként, por és kapszula formájában érhető el, ezért nagy előnye, hogy nem vényköteles. Ennek ellenére szedése megkezdése előtt érdemes megvitatni háziorvosunkkal, hogy a tünetek fényében javasolt-e az alkalmazása, ugyanis az eddigi klinikai vizsgálatok korlátozott mennyiségű információja alapján főként csak megelőzésre és akut, nem komplikált húgyúti fertőzésre alkalmazható. A D-mannóz tehát ilyenkor hasznos segítség lehet akár a kezelés kiegészítőjeként, de a címben feltett kérdést megválaszolva nem csodaszer és nem is alkalmazható minden esetben, nem hatásos mindig. Amennyiben tünetei nem akut E. coli-fertőzésre utalnak, vagy komplikált (pl. várandós nők fertőzése, katéter által okozott fertőzés, vesebetegség vagy más szervi ok miatt kialakuló fertőzés stb.), esetleg krónikus húgyúti fertőzéssel áll szemben, a D-mannóz helyett feltehetően más hatásmechanizmusú vagy erősebb készítményre lesz szükség. Ennek eldöntése azonban minden esetben a kezelőorvos feladata.
A D-mannózzal kapcsolatban eddig csak néhány klinikai vizsgálat történt, így alkalmazásának részleteire vonatkozóan csak kevés információ áll rendelkezésünkre. Az eddigi adatok és tapasztalatok alapján a készítmény biztonsággal alkalmazható akut húgyúti fertőzés rövid távú kezelésére, illetve a húgyúti fertőzések megelőzésére, utóbbi esetben akár hat hónapon keresztül is. Azonban még a visszatérő húgyúti fertőzésekre való hajlam esetén is érdemes időnként szünetet tartani a készítmény szedése közben, így nagy előnye, hogy biztonságosan abba is hagyható.
Az adagolásra vonatkozóan jelenleg nincsen egységes ajánlás. Egyes kutatások azonban azt mutatják, hogy hosszú távú alkalmazás esetén a 0,2 g/ttkg lehet a mannózbevitel felső határa, mivel ennél magasabb dózisok már gyomor-bélrendszeri panaszokat, például hasmenést és puffadást okozhatnak. Emellett volt olyan kutatás is, mely kimutatta, hogy napi összesen 2-3 g D-mannóz bevétele is biztonságos volt, nem okozott komolyabb mellékhatásokat.
Arról, hogy más készítményekkel kombinálva mennyire hatékony, jelenleg nem rendelkezünk elegendő információval. Az azonban ismeretes, hogy a D-mannóz a tőzegáfonyában is megtalálható, mely széles körben elterjedt a húgyúti fertőzések kezelésében, és előnye a tiszta D-mannózzal szemben az lehet, hogy a tőzegáfonya-kivonat számos egyéb hatóanyagot is tartalmaz, melyek a D-mannózzal közösen hatékonyan veszik fel a küzdelmet a kórokozó baktériumokkal szemben.
Az eddigi kutatások egyelőre csak felnőtt betegekre, főként nőkre irányultak, így a D-mannóz gyermekek körében való alkalmazásáról egyelőre csak tapasztalati információink vannak. Amennyiben gyermeke feltehetően húgyúti fertőzéstől szenved, mindenképpen keresse fel gyermekorvosát a hatékony és biztonságos kezelés, illetve a visszatérő fertőzés és egyéb későbbi szövődmények elkerülése érdekében.
Tovább
- Húgyhólyaggyulladás, hólyaghurut
- A visszatérő húgyúti fertőzés megelőzése
- Felfázás: mikor, kik és hogyan védjék húgyutaik egészségét?
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
Felhasznált irodalom:
