Húgycsőszűkület

A húgycső vezeti a húgyhólyagból a külvilágba a vizeletet. Ha a belső átmérője csökken, húgycsőszűkületről beszélünk. A szűkületet általában hegszövet okozza, ami több kórkép szövődményeként is kialakulhat. Mindkét nem érintett lehet ebben az állapotban, de férfiaknál magasabb arányban fordul elő.

A húgycsőszűkület okai

A szűkületet előidéző hegesedés kialakulhat:

• húgycsőgyulladás,
• húgycsősérülés, korábbi műtéti beavatkozás vagy hólyagkatéter tartós viselése,
• fejlődési rendellenesség,
• húgyúti vagy nemi fertőzés - kankó (gonorrea), tuberkulózis (tbc) - esetén.

Húgycsőszűkület bárhol kialakulhat a húgycső teljes hosszában, férfiak esetében előfordulhat, hogy több szakaszon is megjelenik.

A húgycsőszűkület tünetei

• egyre vékonyodó vizeletsugár
• a vizeletsugár ívének csökkenése
• súlyos esetben vizeletelakadás (anuria)
• vizeletpangás, ami krónikus húgyúti fertőzések kialakulásához vezethet
• gyakori, hirtelen jelentkező vizeletürítési inger, ennek ellenére a beteg azt érzi, vizelet maradt a hólyagban (vizeletretenció)

Lehetséges szövődmények

Hosszú időn keresztül fennálló szűkület esetén a hólyagizomzat kimerülhet, vizelet inkontinencia alakulhat ki, illetve a tartósan pangó vizelet, visszatérő húgyúti fertőzések, felszálló fertőzések miatt károsodhat a vese is (üregrendszeri tágulat, veseparenchyma sorvadás, vesefunkciós értékek beszűkülése).

A húgycsőszűkület diagnosztizálása

A beteg panaszai, tünetei alapján már felmerülhet a húgycsőszűkület. Hasi ultrahang vizsgálattal kimutatható a vizeletpangás a húgyhólyagban, a vizeletvizsgálat pedig fertőzés jelenlétét igazolhatja vagy zárhatja ki.

Vizeletretenció esetén katéter felhelyezését kísérelhetik meg, ekkor észlelhetik, hogy a katéter elakad, vagy csak nagy nehézségek árán vezethető fel. Ilyen eseteknél speciális képalkotó vizsgálatok végezhetők: a vizeletáramlás vizsgálata (uroflowmetria), húgycsőtükrözés, a húgycső kontrasztanyagos röntgenvizsgálata (urethrographia).

A húgycsőszűkület kezelése

A kisebb húgycsőszűkület kezelésének legegyszerűbb módja a húgycsőtágítás, ami ritkán jelent végleges megoldást, mert a szűkület kiújulhat. Ha a szűkület ilyen módszerrel nem tágítható, teljesen elzáródott, vagy rendszeresen visszaszűkül, akkor húgycsőmetszésre van szükség.

A húgycsőtágítás folyamata

A húgycsőtágítást urológus szakorvos végzi helyi érzéstelenítésben, speciális katéterekkel. Először vékony csövet vezet keresztül a szűkületen, majd fokozatosan tágítja, növeli a keresztmetszetét. A beavatkozás mintegy 5-10 percig tart. A beavatkozás az érzéstelenítés ellenére is kellemetlen beavatkozás, a vizsgálat után napokig kellemetlen lehet a vizelés is. A húgycsőtágítást követően sok folyadékot kell fogyasztani, és kerülni kell minden fertőzésveszélyes helyzetet (pl. fürdést, nemi életet), mert a kórokozók könnyebben bejuthatnak a húgyhólyagba. Gyakran megelőző célzattal antibiotikus kezelésre is szükség lehet.

Húgycsőtágítás nem végezhető akut prosztatagyulladás, illetve teljes elzáródás esetén, hiszen akkor nem tudják bevezetni az első katétert sem. Ilyen esetben jön szóba a húgycsőmetszés.

A húgycsőmetszés folyamata

A húgycsőmetszés (urethrotomia) a húgycső szűkületének kezelésére szolgáló sebészeti beavatkozás, egyes urológiai központokban lehetőség van lézeres beavatkozásra is. A műtét altatásban vagy gerincközeli érzéstelenítésben történik, és mintegy 20-30 percet vesz igénybe. Rövid szűkületek esetén a leghatékonyabb műtéti beavatkozás az egyszerű belső húgycsőmetszés (urethrotomia interna), ami egy endoszkópos, a húgycsövön keresztül elvégzett beavatkozás. A műtétet általában hólyagkatéter behelyezésével fejezik be. Hosszú húgycsőszakaszt érintő, súlyosan károsodott vagy többszörös szűkületek esetén nyílt rekonstrukciós húgycsőműtétre van szükség.

Mint minden orvosi beavatkozásnak, a húgycsőmetszésnek is lehetnek szövődményei: vérzés, húgycső záróizomzatának sérülése és inkontinencia kialakulása, hímvessző barlangos testének sérülése esetén merevedési zavarok, duzzadt pénisz, vizelési késztetéses panaszok, vizeletürítési nehézség, alsó húgyutak fertőzése, mellékhere-, illetve heregyulladás alakulhat ki.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász