Vesekövesség - Kezelés és megelőzés

A vesekövesség kezelése csak a meglévő kövek eltávolítását és az általuk okozott panaszok megszüntetését célozhatja. Amennyiben valakinek már volt veseköve, 1-2 éven belül újra jelentkezhet, ha az életmódján nem változtat.

A kivizsgálás célja, hogy meghatározzák a panaszokat okozó kövek méretét, típusát, a vese felépítését, esetleges anatómiai elváltozásait. A vizeletmintában lévő vesekövek laboratóriumi vizsgálatával megállapítható, hogy mi alkotja a köveket, ennek tudatában az orvos célzott kezelést javasol a páciensnek.

Vizsgálatok során az orvos - a betegség diagnózisához, a megfelelő kezelés kiválasztásához - kikérdezi a beteget korábbi betegségeivel, táplálkozási szokásaival kapcsolatban, majd az alábbi kivizsgálások következnek:

• Vér- és vizeletvizsgálat: segíthet eldönteni, hogy fertőzés vagy a kőalkotók túltelítődése okozza a kövesedést.

• Kőanalízis, amit a kő távozása esetén alkalmaznak. A kő felfogásához egy speciális poharat használnak, aminek az alján háló van.

• Képalkotó eljárások, amelyek segítenek a kő aktuális helyzetének felderítésében.

  • Ultrahangvizsgálat: már a néhány milliméteres kövek is kimutathatók összetételtől függetlenül. A röntgenfelvétel csak tájékoztató jellegű eredményt ad, a húgysavköveket nem mutatja ki.

  • Urográfia: a pontos diagnózist ez a vizsgálat teszi lehetővé. A vizsgálat során a beteg vénájába sugárfogó anyagot fecskendeznek, melyet a vese kiválaszt, és a meghatározott időnként készülő röntgenfelvételeken ábrázolódik a kő és annak a húgyutakhoz való viszonya.

A vesekövesség kezelése

Az ún. konzervatív eljárás lényege, hogy a kellő mennyiségű mindennapi folyadékfogyasztás mellett görcsoldó és a húgyutak tisztulását segítő gyógyszereket, illetve a kövek kiürülését célzó terápiát alkalmaznak.

Tiszta húgysavkövek esetén lehetőség van szájon keresztül szedett gyógyszerrel feloldani a követ (citrátkeverékekkel, allopurinollal). A cisztinkövek esetén is sikerrel járhat a gyógyszeres oldás. A struvitköveknél a fertőzést létrehozó baktériumok eltávolítása (antibiotikus kezeléssel) segít. A kalciumkövek esetén gyógyszeres oldásra nincs lehetőség, de a kövek újbóli kialakulását megelőzi a tiazid típusú húgyhajtók alkalmazása.

Akut vesegörcsök esetén gyógyszeres fájdalomcsillapítást, görcsoldást alkalmaznak. Az akut veseköves roham oldására újabban a nemszteroid gyulladáscsökkentőket javasolják első választásként, mert segítik a spontán távozásra alkalmas kövek kiürülését. A szájon át szedett gyógyszerek a hányinger miatt nem alkalmasak, de a vénásan adott metamizolhatóanyag-tartalmú gyógyszerek rövid időn belül csökkentik a fájdalmat.

További kezelési lehetőségek

Más kezelési módra akkor van szükség, ha - pl. a vesekő mérete miatt - nincs esély annak spontán távozására, vagy a vese károsodásának veszélye áll fenn.

• Lökéshullámos kőzúzás (ESWL): sebészeti beavatkozás nélkül a köveket (összetételtől függetlenül) egy testen kívül indított (ultrahang és/vagy röntgen) lökéshullámmal apró darabokra zúzzák, és így a vizelettel távozhatnak. A vesekőzúzás menetéről itt írtunk részletesen.

• Ureteroszkópia: A módszert a húgyvezetőben elakadó kövek eltávolítására használják, melynek során a húgycsövön, majd húgyhólyagon felvezetett eszközzel fogják meg és távolítják el a követ. A húgyvezető magasabb szakaszán elhelyezkedő kövek esetén a vesén keresztül vezetik be az eszközt.

• Sebészeti beavatkozásra is szükség lehet, ekkor a bőrön ejtett kis metszésen keresztül egy speciális fogóeszközzel a kis köveket kihúzzák, a nagyobbakat felaprítják és eltávolítják. Erre az eljárásra nagyon ritkán kerül sor.

Mit tegyen a vesekő kiújulása ellen?

Tekintet nélkül a kövek anyagára nagyon fontos a megfelelő mennyiségű folyadék (víz) fogyasztása (napi 2 liter). Erre nagy meleg és megerőltető testmozgás esetén még inkább oda kell figyelni. Ha sötét és sárga a vizelet, a szokásosnál többet kell inni. A vizelet normálisan halványsárga vagy vízszínű.

Ha már volt kővizsgálat, az orvos különböző ételek elkerülését javasolhatja. Ha az előző kő kalcium- vagy húgysavkő volt, akkor a húsok és a só fogyasztásának csökkentését, és több rostos étel fogyasztását írhatja elő.

A kalcium-oxalát kövek esetén a tej, tejtermékek, spenót, sóska, kakaó, csokoládé nem ajánlott, de a B_6-vitaminban gazdag ételek (rizs, burgonya, gomba, szárazbab) előnyösek.

Gyógyszeres kezelésre is szükség lehet egyes esetekben. A magnézium-citrát a kalciumot köti meg (így a kalciumkő képződését gátolja), az allopurinol a húgysav szintjét csökkenti, a penicillinamin a cisztinkövek képződését gátolja.

A cisztinkövek megelőzésében a hal, tej, marhahús, tojás és lencse fogyasztását kell csökkenteni. A struvitköveknél a fertőzés kezelése segít.

A kőtípusok szerinti étrendi megszorítást az újabb vizsgálatok idejétmúltnak tartják, főleg ami a kalciumbevitel csökkentését illeti. E szerint a napi egyenletesen elosztott (tehát még este lefekvés előtt is annyit inni, hogy egyszer fel kelljen kelni vizeletet üríteni) napi 2,5 liter folyadékbevitel, a rostokban és vitaminokban gazdag, de konyhasóban ugyanakkor szegény, ellenőrzött fehérjetartalmú (a túlzott fehérjebevitel és a vegetáriánus étrend sem kedvező) átlagos kalciumtartalmú étrend mellett bármely kőtípus esetén megelőzhető a kőképződés.

Tovább Így előzhető meg a vesekövesség kialakulása

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Jóna Angelika