Herevízsérv - Okok, tünetek és kezelés

A herevízsérv (hydrocele) a herét körülvevő burkok között jelen lévő folyadék kóros felhalmozódása. Keletkezése után többnyire lassan, folyamatosan növekszik, és zavaró méreteivel okoz panaszokat. Cikkünkben a herevízsérv okairól, tüneteiről és kezelési lehetőségeiről olvashat.

A herevízsérv a fiúcsecsemők 10 százalékánál fordul elő születéskor, a legtöbb esetben az első életévben spontán felszívódik. Felnőtteknél is bármely életkorban kialakulhat a mellékherék (esetlegesen nemi úton terjedő betegségek által kialakult) gyulladása, vagy a herezacskó sérülése következtében.

A herevízsérrve a herezacskó általában fájdalmatlan, ám diszkomforttal járó fokozatos növekedése hívja fel a figyelmet. Nem minden esetben szükséges kezelni, ennek ellenére fontos, hogy bármiféle hereduzzanat észlelésekor azonnal forduljon urológus szakorvoshoz, csak így lehet az esetleges rákos megbetegedést kizárni.

A herék anatómiája és a herevízsérv kialakulása

A herék (páros szerv) a herezacskóban találhatók. Eredetileg a hátsó hasüregben (retroperitoneum) fejlődnek ki, ahonnan a magzati élet alatt szállnak le, mely folyamat során a here a későbbi burkainak nagy részét a hasfal különböző rétegeiből (izmok, kötőszövetes lemezek) nyeri.

A here külső rétegei így a születés után ideális esetben az alábbi módon épülnek fel:

• Kívül a herezacskót (scrotum) bőr borítja. Ez alatt egy felületes, illetve egy mélyebb kötőszövetes réteg helyezkedik el, melyek között a herezacskó izomrétege helyezkedik el (musculus dartos).
• A hereszövet cérnaszerű csatornácskákból áll, melyet egy erős, tartós kötőszövetes lemez (tunica albuginea) fog össze.
• A hereszövetet összefogó lemez, illetve a herezacskó mélyebb kötőszövetes lemeze között található egy kettős réteg (tunica vaginalis), melynek egyik rétege a here felszínére, a másik az izomréteg alatti kötőszövethez tapad. Ezen rétegek között a here mozgását biztosító folyadék van. A tunica vaginalis egymással összefekvő felszíne hártyával borított, hogy megelőzze az összetapadást. Ezek a hártyák termelik, illetve szívják fel a herét körülvevő folyadékot.

Ha herék és a herezacskó közötti folyadéknak a háztartása felborul – például gyulladást, sérülést, vagy akár egy herevisszér-tágulat-műtétet követően – akkor a mennyisége felhalmozódhat. Ez az állapot a vízsérv.

Bővebben A férfi nemi szervek anatómiája

A herevízsérv tünetei

A fenti folyamat eredményeként néhány decilitertől akár több liternyi mennyiségig is összegyűlhet a "víz" a here körül. Ez általában lassan, akár évek alatt alakul ki. A beteg ezt a herék megnagyobbodásaként észleli, de valójában a here nem lesz nagyobb, csak a folyadékgyülem miatt nő meg a herezacskó mérete. A megnagyobbodás általában asszimetrikus, az egyik here körül jelentkezik.

Legtöbb esetben a herevízsérv közvetlen fájdalmat nem okoz, de a növekvő herezacskó kellemetlen lehet.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a rosszindulatú heredaganat is jelentkezhet fájdalmatlan herezacskó-növekedés formájában, tehát ilyen tünetek esetén minden esetben minél hamarabb andrológushoz vagy urológushoz kell fordulni.

A herevízsérv időnként okozhat szövődményeket, mely bevérzés, hegesedés, gyulladás vagy a here nyomásfokozódása kapcsán alakulhatnak ki. Ha a duzzanat fájdalmassá válik, kipirosodik, gyorsan növekszik, fertőzésre utaló tüneteket mutat, mielőbb keressen fel urológus szakorvost.

Hogyan diagnosztizálható a herevízsérv?

A kivizsgálása egyszerű, a fizikális vizsgálat mellett a here ultrahangos vizsgálata egyértelműen megmutatja a herevízsérvet, illetve segít elkülöníteni más duzzanatot okozó betegségektől (pl. heredaganat, vagy a herezacskót érintő lágyéksérv). További vizsgálatok csak néhány szövődményes esetben válnak szükségessé a diagnózis felállításához.

Hogyan kezelhető a herevízsérv?

A herevízsérv leszívása (punctio) jellemzően nem eredményez tartós megoldást a problémára, a folyadék egy idő után újratermelődik.

A megoldást legtöbb esetben a műtéti beavatkozás jelenti. Ilyenkor a folyadék mellett a folyadékot termelő burkot is részlegesen vagy teljesen el kell távolítani, mely megakadályozza a herevízsérv kiújulását. A herék az operáció után kissé kitapadhatnak a herezacskóhoz, mely tartós problémát jellemzően nem okoz.

Amennyiben a hezevízsérv tartósan fennáll, bevérzett, gyulladt, heges területeket tartalmaz, úgy a műtét is technikailag több felkészülést igényel a here megkímélésének érdekében, főleg fiatal, termékeny korú páciens esetén.

A műtétet követő első héten tartózkodni kell a fizikai megterheléstől, illetve ajánlatos herekötő viselése. Jeges borogatás segít a műtét utáni duzzanat és fájdalom csökkentésében. Az átlagos gyógyulási idő 3-4 hét.

Mielőbb forduljon orvoshoz!

Bárki, aki a herezacskó növekedését észleli, forduljon minél hamarabb szakemberhez, hiszen egy nem fájdalmas vizsgálattal pillanatok alatt kideríthető, hogy milyen probléma állhat a tünet hátterében.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Benyó Mátyás, urológus, andrológus