A veseciszta

Az egyszerű veseciszta (ciszta renis) általában ártalmatlan jelenség, a legtöbb esetben tünetet sem okoz, ám a tüneteket is okozó cisztákat kezelni kell, szükség esetén műtéti beavatkozással.

A vese kéreg-, illetve velőállományában is kialakulhatnak folyadékkal telt tömlők, azaz ciszták. Méretük és számuk igen változatos lehet: a néhány milliméterestől az akár tíz centimétert is meghaladó óriáscisztákig, az egyedülálló (soliter) elváltozásoktól az egész vese állományt elfoglaló cisztózus képletekig bezárólag szinte bármivel találkozhatunk. Lehet önálló, de előfordulhat többszörös ciszta is, akár mindkét vesében.

A veseciszták lehetnek öröklöttek (pl. policisztás vesebetegség), illetve nem öröklődő elváltozások (pl. egyszerű veseciszta vagy multicisztás vese). A nem öröklődő formájú veseciszták kialakulásának oka nem ismert.

A veseciszta által okozott panaszok

Az egyszerű veseciszta (ciszta renis) a legtöbb esetben nem jelent veszélyt a betegre. A kor előrehaladtával gyakrabban figyelhetők meg, az 50 év feletti népességben kb. 25%-os gyakoriságú, férfiakban valamivel gyakoribb az előfordulásuk.

A veseciszta tünetet általában nem okoz, leggyakrabban más okból elvégzett vagy szűrő jellegű hasi ultrahang vizsgálat során derül ki. Ritkán előfordulhat véres vizelés, a cisztában lévő folyadék hatására gyulladás, ami húgyúti ferőzésre utaló tüneteket produkálhat (pl. gyakori vizelési inger, láz, laboreltérések).

A nagyméretű ciszta okozhat vesetok feszülést, ami egy dekértájékra kisugárzó hasi fájdalomként jelenik meg. A ciszta falának repedésekor a tartalma a hasüregbe jutva hashártya izgalmat, hasi fájdalmat okozhat. A nagyméretű ciszták a vesemedencére gyakorolt nyomással vizeletpangást, fertőzést okozhatnak.

Írták már le a soliter veseciszta és magasvérnyomás betegség közti összefüggést, különösen, ha olyan az elhelyezkedése, ami veseartériára gyakorol nyomást (renovascularis magas vérnyomás). Ezekben az esetekben jellemző, hogy a vérnyomás kombinált gyógyszerekkel is csak nagyon nehezen uralható.

A veseciszta kivizsgálása és kezelése

Panaszmentesség esetén néhány évente javasolt a ciszták kontrollja; hasi UH vizsgálattal a ciszták diagnosztizálhatók, nyomon követhetők. Kezelni csak a tünetet okozó vesecisztákat kell. A ciszta tartalma ebben az esetben bőrön keresztül történő szúrással leszívható.

A cisztában lévő folyadék gyakran újratermelődik. Ilyenkor végleges megoldást a cisztafal műtéti eltávolítása jelenthet. Ha felmerül a ciszta fertőződése, azt antibiotikummal kell kezelni.

Igen ritkán (mindössze egy százalékban) rosszindulatú elfajulás alakulhat ki. Ha tartósan véres vizeletet észlel valaki, mindig gondolni kell a vese daganatos betegségre, ezért alaposabb kivizsgálás javasolt. Alaposabb megítélés céljából hasi CT vizsgálat javasolható.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász