Vesemedence-gyulladás (pyelonephritis) - Okok, tünetek, kezelés

szerző: Bak Marianna biológus szakfordító, Dr. Dobi Gyöngyi belgyógyász - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász frissítve:

A vesemedence-gyulladást leggyakrabban a húgyhólyagból és a húgyutakból felfelé terjedő baktériumok okozzák, a betegség a vesemedence nyálkahártyája és a vese kiválasztórendszerének (parenchyma) gyulladásával jár. Nem megfelelően kezelt esetben tartós vesekárosodással járhat.

Hogyan alakul ki a vesemedence-gyulladás?

Az esetek többségében a vesemedence-gyulladás az alsó húgyutakból (húgycső, húgyhólyag) felszálló módon alakul ki. Nevezik felső húgyúti fertőzésnek is, amely súlyosabb és nehezebben kezelhető, mint az alsó húgyúti fertőzések. A gyulladást okozó baktériumok (leggyakrabban enterális kórokozók, mint az E. coli) a húgyutakon keresztül eljuthatnak egészen a vesemedencébe, ahol megtelepednek és elszaporodnak. A baktériumok kezdetben a vese nyálkahártyájának gyulladását okozzák (pyelitis), majd a gyulladás átterjed a vese állományára is (pyelonephritis).

Tényezők, melyek kedveznek a húgyúti fertőzések kialakulásának:

  • A húgycső rövidsége és a végbélhez való relatív közelsége miatt nőknél mind a húgyúti fertőzés, mind a vesemedence-gyulladás sokkal gyakrabban fordul elő. A szexuális aktivitás váltakozó partnerekkel a húgyutak gyulladásának kockázatát is növeli.

  • Terhesség során fellépő változások (nyálkahártya-vérbőség, vesemednece-tágulat) kedvezhet a húgyúti fertőzések kialakulásának. Gyakori komplikáció a jobb oldali vesemedence gyulladása a terhesség második felében, amely akár vetéléshez is vezethet. Ennek oka a növekvő méh, amely a húgyvezető nyomásával vizeletpangást idéz elő.
  • A vizelet útjába akadály kerül: a vizelet bármilyen okból történő elakadásának következménye lehet vesicoureterális reflux, amelynél a vizelet a hólyagból visszafolyik a húgyvezetékekbe és onnan a vesékbe. Az elakadást okozhatja például:

    • a húgyvezetékbe jutott vesekő,

    • prosztatamegnagyobbodás húgycsőre kifejtett hatása miatt nem tud szabadon ürülni a vizelet,

    • a húgyutak közelében elhelyezkedő daganat,

    • hegesedéssel járó sérülés.

  • Idegi eredetű hólyagürítési zavarok (például szklerózis multiplex vagy porckorongsérv miatt).

  • Anyagcserezavarok, amilyen például a cukorbetegség vagy a köszvény.

  • Gyenge immunrendszer betegség (leukémia, immunszupresszív kezelés, AIDS) vagy stresszhatás miatt.

  • Fájdalomcsillapítók túladagolása

  • Hólyagkatéter tartós viselése

  • Helytelen, nem évszaknak megfelelő öltözködés, átnedvesedett ruhában tartózkodás.

  • Túl kevés folyadékbevitel

  • Ritkán a baktériumok a vérárammal is eljuthatnak a vesékbe (hematogén fertőzés), ami speciális kórokozók esetén fordul elő (pl. TBC).

Vesemedence-gyulladás

Kik a különösen veszélyeztetettek?

A betegség életkorok szerinti kialakulását ábrázoló képzeletbeli görbének három csúcsa van.

Az első csecsemő- és kisgyermekkorban, amiért többnyire a húgyutak veleszületett rendellenessége a felelős, aminek következtében a vizelet visszafolyik a hólyagból a vesékbe. A húgyúti fertőzések gyermekkorban is előfordulnak.

A második legveszélyeztetettebb csoport a nőké, főként terhesség alatt és a szülést követő időszakban.

A görbe harmadik csúcsát az idős emberek jelentik, ilyenkor már több férfit érinthet a probléma, a prosztata-megnagyobbodás következtében kialakult vizelési problémák miatt.

A vesemedence-gyulladás akut és krónikus formája

Két formája van, a magas lázzal és fájdalommal járó akut vesemedence-gyulladás, illetve a gyulladás tartós fennállásával és a kórokozók állandó jelenlétével járó krónikus vesemedence-gyulladás.

Az akut vesemedence-gyulladás hirtelen lép fel, magas lázzal és erős fájdalommal jár, ennek leggyakoribb oka az alsó húgyúti fertőzés továbbterjedése.

A krónikus vesemedence-gyulladás általában más immunrendszert gyengítő vagy a húgyutak szabad elfolyását akadályozó társbetegség jelenléte mellett alakul ki. Ilyen körülmények között a baktériumok gyorsan és könnyedén elszaporodhatnak, a vizelet nem tudja „elmosni” őket, és gyulladást okoznak. A panaszok változóak lehetnek mind megjelenési formában, mind intenzitás tekintetében, a krónikus forma enyhébb tünetekkel jár.

A vesemedence-gyulladás tünetei

Az akut vesemedence-gyulladás tünetei:

  • Magas láz, hidegrázás (a gyulladások általános jele)
  • Levertség, gyengeség
  • Lüktető, hasító deréktáji fájdalom (akut gyulladás)
  • Ritkábban atípusos hasi fájdalom
  • Fájdalmas, égő, csípő vizeletürítés, gyakori vizelési inger

A krónikus vesemedence-gyulladás tünetei:

  • Sokáig tünetmentes lehet
  • Tompa, hosszan tartó deréktáji fájdalom
  • Gyakori és fájdalmas vizelés
  • Fáradtság, rossz közérzet
  • Láz vagy alacsonyabb, vagy el is marad
  • Vér a vizeletben időnként jelentkezhet, de sokszor csak laboratoriumban kimutatható mennyiségben
  • Csökkent vesefunkció régóta tartó gyulladás esetén

Kapcsolódó Hogyan lehet megkülönböztetni a vesefájdalmat a hát- és derékfájástól?

Mit tehetünk, hogy elkerüljük a betegséget?

A legfontosabb a húgyúti fertőzések elkerülése, és az elegendő folyadék fogyasztása. Eredményesen csökkentheti a visszatérő húgyúti fertőzéseket az észak-amerikai nagytermésű áfonya (tőzegáfonya) kivonat készítmények fogyasztása, melynek a hatóanyaga a proanthocyanidin (PAC) A; napi ajánlott bevitel 36 mg. Kialakult húgyúti fertőzés esetén, különösen nőknél, kiemelten fontos a fertőzés kezelése.

Ha a húgycső vagy a húgyutak beszűkültek, esetleg a vizeletürítés befejezése után újra teli hólyag érzés lép fel, csak egy kis maradékvizelet távozik vagy a szabad vizeletürítésnek más akadálya van, keressen fel urológus szakorvost!

Milyen komplikációk léphetnek fel?

Az akut vesemedence-gyulladás lehetséges komplikációi kezeletlen esetekben:

  • Tályogképződés a vesékben vagy azok környékén
  • Vérmérgezés (szepszis)

Krónikus vesemedence-gyulladás:

Kivizsgálás, diagnózis

Többnyire már a tünetek elegendőek ahhoz, hogy az orvos gyanakodjon a vesemedence-gyulladásra. A deréktáji régió érzékenysége utalhat a vese érintettségére. A pontos diagnózis érdekében szükség lesz vizelet- és vérvizsgálatra, továbbá a vese és a húgyutak ultrahangos vizsgálatára.

Laborvizsgálatok - Fertőzés esetén vizeletvizsgálattal baktériumok és fehérvérsejtek mutathatók ki. A baktériumok azonosítására és az antibiotikumok hatékonyságának ellenőrzésére baktériumtenyészetet készítenek (vizelettenyésztés), melyet az antibiotikus kezelés megkezdése előtt kell elindítani. Vérvizsgálat eredményeként a gyulladásos paraméterek (CRP, procalcitonin) és a vérkép eltérései láthatók, kiemelt figyelmet érdemelnek a vesefunkciós paraméterek.

Képalkotó diagnosztika - A hasi ultrahangos vizsgálaton észlelt vese rendellenességek (tágulat, kövek, stb.) további vizsgálatokat tehetnek szükségessé, mint például a kiválasztásos urográfia, CT vagy CT-urográfia. Amennyiben a hólyagban eltérés merül fel, vagy a vesevezetés pontosabb leképezése válik szükségessé, húgyhólyagtükrözést (cisztoszkópia) vagy a húgyvezetékek kontrasztanyagos vizsgálatát (húgycsőfestés) is elvégezhetik.

Részletesen Vesemedence-gyulladásra utaló laboreredmények

Hogy kezelhető a vesemedence-gyulladás?

Akut vesemedence-gyulladás kezelése:

  • Ágynyugalom
  • Antibiotikum adása, lehetőleg vizelettenyésztést követően célzott antibiotikumkúra - Leggyakrabban széles spektrumú penicillineket, kefalosporinokat, fluorokinolonokat (ciprofloxacin, ofloxacin, norfloxacin) helyezik előtérbe.
  • Sok folyadék fogyasztása
  • Esetleg görcsoldó- és fájdalomcsillapító szer

Krónikus vesemedence-gyulladás kezelése:

  • Antibiotikus kezelés akár hat hónapig is szükséges lehet.
  • A fentieken kívül a kiváltó ok, illetve a társbetegség kezelése.
  • A szövődmények kezelése, amilyen a magas vérnyomás és a veseelégtelenség.
Az antibiotikumok használatáról

Az antibiotikumok széles körű elérhetősége miatt egyre nagyobb az indokolatlanul szedett gyógyszerek aránya. A helytelenül kiválasztott, nem megfelelő időtartamig szedett antibiotikumok nem csak hogy nem segítenek a páciensen, de a kórokozók ellenálló képességét javítják (antibiotikumrezisztencia). Tehát senki ne kezdjen orvosi utasítás nélkül antibiotikumot szedni, és panaszmentesség esetén is alkalmazza az antibiotikumot a kezelőorvos által előírt időtartamig. Érdemes az antibiotikumokat probiotikumokkal kiegészíteni, hogy a normál bélflóra helyreállítását biztosítsák.

Gyógyulási esélyek

Az akut vesemedence-gyulladás megfelelő kezelése mellett rendszerint szövődmények nélkül gyógyítható. A gyógyulás rendben zajlik, a betegség újabb jelentkezésekor sem kell számolni azzal, hogy krónikus folyamattá alakul át, amennyiben más súlyosbító tényező, illetve egyéb társbetegség nem áll fenn.

A krónikus vesemedence-gyulladás éveken át fennállhat, ezért rendszeres orvosi ellenőrzést igényel. A következetes antibiotikumos kezeléssel kordában tartható a gyulladás és elkerülhető a dialízist igénylő veseelégtelenség.

Kapcsolódó További vesegyulladások (nephritis)

WEBBeteg logó

WEBBeteg
Szerzők:
Bak Marianna biológus szakfordító, forrás: Netdoktor.at; Dr. Dobi Gyöngyi belgyógyász
Lektorálta, aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szanyi Andrea

Dr. Szanyi Andrea

Belgyógyász, háziorvos, geriáter

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Farkas Katalin

Dr. Farkas Katalin

Belgyógyász, Angiológus

Budapest