A vesekő kialakulásának okai

A vesekövek a vizelet bizonyos alkotóelemeiből alakulnak ki. Képződhetnek vesekövek a vesemedencékbe vezető csatornácskákban, a vesemedencében vagy az elvezető húgyutakban.

A vesekövek kialakulásáért elsődlegesen felelős a csekély mennyiségű folyadékfogyasztás, és ritkán a hibás táplálkozás.

A veseköveket leggyakrabban kalcium-oxalát (70-80%-ban) építi föl, a kövek 15-20%-ának fő alkotóeleme a húgysav, 10%-uk pedig magnézium-foszfátból áll, a cisztinkő nagyon ritkán fordul elő, csupán az esetek 1%-ában.

A vesekövek mérete lehet gombostűfejnyi, de akár olyan nagy is, hogy az egész vesemedencét is kitöltheti. Amíg a vesekövek a vesékben úgy helyezkednek el, hogy nem zárják el az elvezető húgyutakat, addig nem okoznak panaszt. Ha viszont bekerülnek a húgyutakba, az nagy fájdalommal jár.

Férfiaknál körülbelül kétszer olyan gyakori a betegség, mint nőknél.

Mi okozza a vesekövek kialakulását?

Túl kevés folyadék fogyasztása. Ez az egyik leggyakoribb ok. Kisebb kristályok a legtöbb ember veséjében képződnek, ám elegendő folyadékfogyasztás esetén a legtöbbször ezek még azelőtt távoznak a húgyhólyagon és a húgyutakon keresztül, hogy kővé állnának össze vagy panaszokat okoznának. Elégtelen folyadékfogyasztás esetén azonban hetek vagy hónapok alatt a kristályok nagyobb kövekké állnak össze, kialakul a vesekő.

Talán nem is gondolnánk, de a hőség és a vele járó fokozott izzadás is kedvez a vesekövek kialakulásának. A vízvesztés következtében ugyanis megnő a vizelet kalciumkoncentrációja, és kalciumkiválás következik be.

Nem mindegy azonban, milyen italokkal pótoljuk a folyadékot. Az üdítőitalok növelik a vesekőképződés kockázatát, a folyadékpótlásnak a vízfogyasztások kell alapulnia.

Egyéb betegségek. A kalciumkövek fokozott képződésének hátterében állhat öröklődő anyagcserezavar, mellékpajzsmirigy-túlműködés.

Gyógyszerszedés. Egyes gyógyszerek elősegítik a kőképződéshez szükséges vegyületek keletkezését, így a vesekőképződést. Ilyen a furosemid, a különböző szteroidok, és a savlekötők.

Vitaminszedés. Az A- és D-vitamin túlzott fogyasztása, a nagy mennyiségű C-vitamin-fogyasztás és az alacsony B-vitamin-szint fokozza a kőképződést, mivel megnövelik a köveket felépítő vegyületek koncentrációját.

Helytelen táplálkozás. A túlzott húsfogyasztás következtében megnő a húgysavszint (köszvény is kialakulhat), a húgysav pedig az egyik legfontosabb vesekőtípus fő alkotóeleme.

A vizelet pangása sebek, szűkület vagy születési rendellenesség következtében. A vizelet nem megfelelő ürülését nemcsak az elégtelen folyadékfogyasztás okozhatja, hanem a vese rendellenes felépítése is vezethet a vizelet pangásához.

Húgyúti fertőzések nyomán kialakuló gyulladások szintén kedveznek a vesekő kialakulásának. Sokan ráadásul húgyúti gyulladás esetén a fájdalmas és gyakori vizelés elkerülése érdekében a szokottnál kevesebbet isznak, ám ezzel csak elősegítik a vesekövek kialakulását.

Elhízás, anyagcserezavar. A túlsúlyos személyeknél gyakoribb a vesekövesség, az elhízással összefüggő anyagcserezavar sok más betegség mellett a vesekövek képződését is elősegíti. Bár közvetlen összefüggés nincs a két betegség, mégis az epeköves betegek körében nagyobb a vesekő kialakulásának kockázata is. Kutatások szerint a hirtelen fogyás is összefüggésben áll a kőképződéssel az anyagcsere megváltozásán keresztül.

A fenti okok nem magyarázzák meg a vesekövek kialakulását minden esetben. Sok ember azonban eddig tisztázatlan okból hajlamosabb a kőképződésre, mint mások.

Mikor okoznak panaszokat a vesekövek?

Panaszok akkor jelentkeznek, ha a vesekövek bekerülnek a húgyutakba és ott lassan vándorolnak. Ebben az esetben elsősorban kis kövekre gondolunk, mivel a nagyobbak nem férnének el a húgyutakban. Mivel a vesekövek nagyon lassan haladnak, igen erős fájdalmat képesek okozni, a pácienseket vesegörcs gyötri.

A vesekövek gyakran visszatérő problémát jelentenek (kb. a páciensek 30%-ánál). A megelőzéssel azonban ennek veszélye csökkenthető. A rövid távú szigorú diéta nem célravezető, az életmód hosszú távú változtatására van szükség, és elsősorban elegendő mennyiségű folyadékfogyasztásra (1,5-2 l/nap). Diétaként kiegyensúlyozott változatos táplálkozás ajánlott.

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.at
Lektorálta: Dr. Földi Ildikó