A fájdalomcsillapítók által okozott vesebetegség

Egy szem gyógyszer a fejfájásra, egy pirula a görcsökre, egy a folyamatos térdpanaszokra? Ha Ön is így él, és azt gondolja, hogy a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal jót tesz, de legalábbis nem árt a szervezetének, nagyon téved! Ezek az orvosi rendelvény nélkül kapható szerek ugyanis veseelégtelenséget okozhatnak.

Sőt, nem csak a recept nélkül kaphatóak, hanem a folyamatosan szedett fájdalomcsillapítók mindegyike alkalmas mind heveny, mind idült veseelégtelenség kiváltására. A fájdalomcsillapítók ugyanis mérgezőek a vese sejtjeire, valamint szűkítik a vese ereit, így rontják a vese vérkeringését, és oxigénhiányt idéznek elő. Ezen kívül allergiás alapon is okozhatnak gyulladást a vesében. - A fájdalomcsillapítók emelik a vérnyomást, folyadékvisszatartást, vizenyőképződést, kálium szint emelkedést eredményezhetnek - mondta dr. Deák György, az Uzsoki Utcai Kórház belgyógyász-nephrológus szakorvosa.

Azonnali problémát is okozhat

Heveny veseelégtelenség akkor alakulhat ki, ha valaki lázas betegség, vagy heves fájdalom miatt a betegtájékoztatón feltüntetett maximális adagnál több tablettát vesz be rövid idő (1-2 nap) alatt. A veseelégtelenség kialakulását a kiszáradás (pl. hasmenés, hányás, láz, izzadás) nagymértékben elősegíti. - A fájdalomcsillapító-allergia esetén létrejövő veseszöveti gyulladás is heveny veseelégtelenséget okoz - folytatta a szakértő, hozzátéve: heveny veseelégtelenség esetén csökkenhet a vizeletmennyiség, változhat a vizelet színe, gyorsan emelkedhet a vérnyomás, ami fejfájást okoz, fulladás léphet fel, zsibbadás, izomgyengeség, szívritmuszavar alakulhatnak ki, és jellemző az általános rossz közérzet is.

- A fájdalomcsillapító szedés abbahagyását, a folyadékháztartás, és a vérnyomás rendezését követően jó az esély arra, hogy helyreáll a veseműködés. Súlyos veseelégtelenség esetén azonban szükség lehet átmeneti művesekezelésre. Az esetek egy részében előfordulhat, hogy nem áll teljesen helyre a veseműködés, és idült veseelégtelenség marad vissza - figyelmeztetett Deák György.

- A vese szakrendelésen gyakran találkozunk olyan beteggel, aki izületi panaszok, gerinc fájdalom, fejfájás miatt napi rendszerességgel vagy heti több alkalommal szed fájdalomcsillapítót. A fájdalomcsillapítók nagy része recept nélkül is kapható, és talán ezért sem merül fel sokakban, hogy súlyos problémát is okozhat a szedésük. Pedig a fájdalomcsillapítók hónapokon, éveken keresztül történő rendszeres szedése idült veseelégtelenséget okoz! Amennyiben valaki élete során már több, mint 500 tabletta fájdalomcsillapítót beszedett, akkor 2-3-szor nagyobb az esélye, hogy veseelégtelen lesz, mint annak, aki nem szed - mondta a nephrológus.

Különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból a cukorbetegek, a magasvérnyomásban szenvedők, a szívbetegek és az idősek. - A vese védelme, és a további károsodás megelőzése érdekében nagyon fontos a fájdalomcsillapító elhagyása, melyet követően azt látjuk, hogy javul a veseműködés, de a normális vesefunkció sajnos nem áll vissza - tanácsolta az orvos.

Tartós károsodással is számolni kell

A tartós, rendszeres fájdalomcsillapító szedés következtében végállapotú veseelégtelenség is létrejöhet, ami művese kezelést tesz szükségessé. A rendszeres fájdalomcsillapító szedés is az érszűkület, oxigénhiány előidézése útján károsítja a vesét. A vesében a hajszálerek elzáródnak, a vizeletet a vesemedence felé továbbító csövecskék tönkremennek, az ép sejtek helyett kötőszövet szaporodik fel, és a veseszövetben mész rakódik le.

- Ezen kívül a tartós, rendszeres fájdalomcsillapító szedés rákot is okozhat a vesemedencében vagy a húgyhólyagban - mondta Deák György, hozzátéve: az idült veseelégtelenség sokáig tünetmentes, így sokan gondolják: „ha nem fáj a vesém, akkor nem is vagyok vesebeteg”. Pedig a vese ritkán fáj (például vesekő, heveny vesemedence gyulladás esetén), az idült veseelégtelenségre pedig egyáltalán nem jellemző a vesefájdalom. Az emberek deréktáji panaszai, amit vesefájdalomnak gondolnak, legtöbbször gerinc-mozgásszervi eredetűek.

Laboratóriumi-, és ultrahang vizsgálattal azonban a vesebetegség felismerhető. Emelkedik a creatinin- és karbamid szint, a vizelet üledékben gyakori a fehérvérsejtek jelenléte, a vese töményítőképessége romlik, a hasi ultrahang képen a vese méretei csökkentek, a kéreg elkeskenyedett, a vesék felszínén behúzódások lehetnek, esetleg mész lerakódása is megfigyelhető. Gyakori a magas vérnyomás, a vérszegénység, a veseelégtelenség súlyosbodása során vizenyők jelenhetnek meg, fáradékonyság, gyengeség, étvágytalanság, fulladás, bőrviszketés alakulhat ki.

(WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)