A vesepótlás (transzplantáció) helyzete Magyarországon
megjelent:
A veseátültetés a legjobb és a legkisebb költségű vesepótló kezelés. A transzplantációhoz a betegek várólistára kerülnek, amíg egy számukra alkalmas vese nincs.A beültetendő vese származhat agyhalott (cadaver) vagy a beteg családi, baráti köréből önként felajánlkozó donortól.
Donornehézségek
A beültetendő vese származhat agyhalott (cadaver) vagy a beteg családi, baráti köréből önként felajánlkozó donortól. Az agyhalottak jelentése, a keringés mesterséges fenntartása többletmunka a kórház számára, ezért, vagy más (vallási, etikai) okból, de igen sok kórház nem foglalkozik vele. Annak ellenére, hogy ez kötelességük lenne. S az egészségügy irányítói – bár tudják, hogy ez költségmegtakarítást is jelentene – nem képesek hatásosan lépni ebben az ügyben, erőfeszítéseink ellenére sem.
A donorok száma Magyarországon ma is kb. a lehetőségeinknek a fele, s nem látszik a változás. Korábban aggály merült fel a betegek várólistárólvaló kiválasztásának átláthatóságával kapcsolatban. A transzplantáltak szervezeteivel összefogva igyekeztünk változást elérni, sikertelenül. 25 év és a transzplantáló szakemberek új szemléletű generációja kellett, hogy 2013-ban Magyarország végre az Eurotransplant tagja lehessen.
Az eredmény: egymás után kerülnek átültetésre a gyerekek és a listán legrégebben várakozó betegek is. Jó hír, hogy az élődonoros átültetések száma jelentősen nőtt, ami az előbb említett új generáció és a transzplantáltak szervezetei aktivitásának eredménye. Új gond a várólistára kerülést megelőző vizsgálatok időigénye. A vizsgálatok egy körére a teljesítményvolumen-korlát bevezetése miatt olyan sokára kerül sor, hogy a már elkészült vizsgálatok érvényüket veszítik. Az elvesztett idő a beteg életkilátását rontja, az ellátás költségeit növeli.
A téma előző cikke: A veseműködés pótlása |
| Két vesénk van, amelyek hátul, a gerinc két oldalán, a legalsó bordák és a felső két ágyéki csigolya magasságában helyezkednek el. Mindkét vese egyforma nagyságú és szerkezetű. A veseműködés pótlása: a dialízis helyzete Magyarországon |
Transzplantált beteg a munkaerőpiacon
Jelenleg komoly gondot okoz a transzplantált betegek munkaképességének felülvizsgálata is. Az egyértelmű – a felülvizsgáló bizottságok is így értelmezik –, hogy a művesekezelt betegek munkaképtelenek, nem rehabilitálhatók. A transzplantált betegeket többnyire munkaképesnek nyilvánítják, ami elvileg érthető. De csak elvileg. A mai munkaerőpiacon, ha találnának is számukra alkalmas munkát, ha megtudják, hogy transzplantáltak, nem veszik fel őket.
A végstádium elkerülése
A krónikus vesebetegek harmadik csoportja a gondozott betegek, akiknél diagnosztizálták a betegséget, de még nem szorulnak művesekezelésre. Az ő életmódjuk, diétájuk döntő abban, hogy ne, vagy minél később kerüljenek a végállapotba.
Fontos lenne a családtagokra is kiterjedő oktatásuk. A kezelőorvos nem rendelkezik, nem is rendelkezhet annyi idővel, hogy egy ilyen komplex felvilágosítást meg tudjon valósítani. A családi oktatás kipróbált tevékenység, az eredmények meggyőzőek. Egy család oktatása lényegében nem kerül többe egy beteg éves kezelési költségénél. Ha csak egy évvel később kerül kezelésre, már behozta a költségeket, s akkor még nem foglalkoztunk a gyógyszerek, az életminőség kérdésével. S ami szomorú, hogy ezzel a programmal még az egészségügyben kiírt pályázatokon sem sikerült nyerni.
Transzplantáció után sem lehetetlen a dialízis |
| Sokan sokszor éveket várnak dialízisen, vagyis művesekezelésen egy új szervre. A transzplantáció során egy szervet ültetnek be a betegbe, amely általában képes ellátni a feladatát. Ám bizonyos esetekben a szervátültetés után is felmerülhet a dialízis szükségessége. Transzplantáció után sem lehetetlen a dialízis |
A hazai és az európai dialízisellátás
A VORSZ vezetőjeként alkalmam volt több európai dialízis centrum meglátogatására, a kezelések, a környezet, a szakszemélyzet munkájának összehasonlítására. A körülményekben (hotelszolgáltatás, étkezés, betegszállítás, kapcsolódó egészségügyi ellátás) kissé hátrányban vagyunk. A hazai személyes orvos-beteg kapcsolat, az orvosok és betegek szervezeteinek, a kormányzat és civilek szervezeteinek kapcsolata hozzájuk képest sehol nincs.
Ádám Aurél, a Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke |
| Ádám Aurél Villamosmérnök, mérnöktanár képesítéssel rendelkezik. 1992-ben lett a Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke, a szakmával együttműködve jelentős előrelépést értek el a krónikus vesebetegek kezdetben igen elmaradt egészségügyi ellátásában. A Vesebetegek Európai Szövetségének 8 évig volt elnökségi tagja. 1994-től a 2010-ig a Lánc Egészségkárosodott Emberek Szervezeteinek Szövetségének vezetője. A Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja volt két ciklus időtartamra annak megalakulásától kezdődően, jelenleg a Nemzeti Beteg Fórum választmányában dolgozik. 1998-ban a civil szervezetekben végzett tevékenysége elismeréseként megkapta a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést. |
De biztosan állíthatom, hogy a hazai szolgáltatók (magánt és államit is beleértve) az Európában majdnem legalacsonyabb finanszírozás ellenére sem nyújtanak minőségben elmaradó kezelést, a szakembereink semmivel nem rosszabbak. Igaz ez a sebészeti klinikákra is, ahol a transzplantációkat végzik. Ezért némi bizalommal tekinthetünk a jövő kihívásai elé.
Hypertonia és a kardiovaszkuláris rendszer |
| A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával betegtájékoztató folyóiratot indított útjára a Tudomány Kiadó a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére. A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről. A tájékozottság, a betegséggel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása vitathatatlan szerepet játszik a kezelés sikerében, a jó vérnyomásértékek elérésében, az életminőség javításában, a szövődmények elkerülésében, késleltetésében. A kiadvány szakmai felügyelet mellett készül, ellenőrzött írásokat tartalmaz. |
(Hypertonia - Ádám Aurél)
