A dialízis formái
frissítve:
A szervezet só-, víz- és sav-bázis egyensúlyának fenntartásában, illetve a mérgező anyagok eltávolításában létfontosságú vesék működése sok kórfolyamat miatt károsodhat. Ha a vesék működése kritikus szintre csökken, akkor az orvostudománynak kell beavatkoznia a páciens életének megmentése érdekében.
A téma cikkei |
| 10/1 Mit mutat a laboreredmény? - Vesefunkció 10/2 Kik hajlamosak veseelégtelenség kialakulására? 10/3 Gyógyszerek által okozott vesekárosodás 10/4 Az akut veseelégtelenség 10/5 Krónikus veseelégtelenség 10/6 A dialízis formái 10/7 A veseátültetés 10/8 Veseelégtelenség - Milyen betegségekre hajlamosít? 10/9 Gyógyszerszedés vesebetegség esetén 10/10 Diéta krónikus veseelégtelenség esetén |
Dialízis, azaz vesepótló kezelés szükséges, ha a vese kiválasztó működése elégtelenné válik. Ennek laboratóriumi jele, ha a GFR (a vesetestecskék, azaz glomerulusok kiválasztási mértéke) 5-10 ml/perc/ 1,73 m2 alá csökken vagy a betegnél a veseelégtelenség kifejezett tünetei érzékelhetőek és a GFR értéke 15 ml/perc/1,73 m2 –nél alacsonyabb. A dialízis a vese működésén érdemben nem változtat, csak pótolja a vesefunkciót. Magának a vesének az állapota attól függően romlik vagy javul, hogy a veseelégtelenségét mi okozza, és hogy ez kezelhető-e. A vesepótló kezeléssel a vese kiválasztását csak részlegesen pótoljuk, hiszen a betegnél általában heti 2-3 alkalommal kerül sor a kezelésre.
Akut vagy krónikus veseelégtelenség esetén a vese működésének műszeres pótlására van szükség, ami szerencsére egy ideje már megoldható mind rövid, mind hosszú távon. Az eljárást dialízisnek nevezzük, melynek három formája van: hemodialízis, peritoneális dialízis, hemofiltráció.
Hemodialízis
A hemodialízis folyamatának megkönnyítésére annak megkezdése előtt kis műtéttel egy arterio-venosus fisztulát (artéria és véna közötti művi összeköttetést) szoktak kialakítani. Leggyakoribb formájában a Cimino fisztula kialakításával egy alkaron lévő artériát (verőeret) összekötnek egy vénával. Ennek hatására a véna kitágul, fala megvastagodik és kb. 4-6 héten belül alkalmassá válik nagyobb mennyiségű vér ki- és bevezetésére. Két tű szükséges a kezeléshez. Az úgynevezett artériás tűn keresztül a vér a dializátorba jut. A dializátor lényege egy szűrő, amely nagyon kis átmérőjű kapilláris csövekből áll. A dializátorban egyik oldalon a kapilláris membrán van, melyben a beteg vére áramlik.
A másik oldalon ellentétes irányban áramlik a mosófolyadék, mely egy speciális összetételű sóoldat. Ide szűrődnek át a szervezet salakanyagai. Az így megtisztított vér a vénás tűn keresztül jut vissza a keringésbe. A kezelés során percenként kb. 2 dl vér áramlik át a szűrőn.
A vér megtisztítása szűréssel, dializáló-ultrafiltrációs membrán segítségével történik. Többféle membrán létezik, a pórusnagyság szabja meg a szűrés mértékét. A lassabb cserélődést engedő membránok az úgynevezett középmolekulákat (közepes nagyságú részecskék) is eltávolítják, így több panaszt képesek csökkenteni, mint a gyorsabb átfolyású hártyák. Ugyanakkor ilyenkor a szervezet számára szükséges anyagok is fennakadnak a membránon, amelyek nagyobb mennyiségű étel fogyasztásával pótolhatók.
A dialízis egy alkalommal 3-4 órát tart, általában heti 2-3 alkalommal szükséges. A művesekezelés a vese két funkcióját teljesíti, egyrészt a felesleges folyadékot, másrészt a méreganyagokat is eltávolítja a vérből. Az eljárás egy-egy alkalommal kb. 4-5 órát vesz igénybe.
Peritoneális dialízis
A peritoneális dialízis neve a hashártya latin megfelelőjéből (peritoneum) ered, utalva arra, hogy ezen módszer esetében a hashártya tölti be a szűrő membrán funkcióját. A módszer nem alkalmazható olyan betegek esetében, akiknek hasüregében valamilyen eltérés található, esetleg más befolyásoló kórállapot áll fenn, például hasi térszűkítő folyamat, régebbi beavatkozások következtében kialakult összenövések, szívelégtelenség, a has bőrének fertőző folyamatai. Természetesen terhesség esetén sem jöhet szóba a peritoneális dialízis.
Lényege, hogy a hasüregbe egy Tanckhoff-katétert vezetnek, melynek vége a hasfal külső részén rögzül. Ehhez csatlakozik a peritoneális dializáló folyadékot tartalmazó tasakot tartó szerelék, mely a tasakot kb. 2 méter magasságban rögzíti.
Nagyobb feszülést nem okozó tempóban két liter folyadék jut a hasüregbe a katéteren keresztül, majd egy óra elteltével a tartályt a földre helyezve a folyadék a gravitáció hatására elhagyja a hasüreget. Ezután a tartály újra cserélését követően a folyamat elölről kezdődhet. Az egy óra alatt a vérből a káros és fölösleges anyagok a dializáló folyadékba jutnak a hashártyán keresztül.
A peritoneális dialízis segítségével ágyban fekvő betegek otthoni ápolása is megoldható, így csak a dialízis miatt nincs szükség hosszan tartó kórházi tartózkodásra.
| A CAPD |
| A módszer egyik válfaja (folyamatos ambuláns peritoneális dialízis, CAPD) kórházi tartózkodást nem igényel. A beteg reggel feltölti hasüregét a folyadékkal, majd délben leengedi azt, és a tasakot új, steril tartályra cserélve újra feltölti hasüregét, este pedig ismételten leengedi, s mindezt lefekvés előtt újra megteszi. Így egy nap három dialízis történik, de a mobilis beteg közben végezheti teendőit. Nagyon fontos CAPD esetén a sterilitás biztosítása, mivel a nem kellőképpen körültekintő cserék hashártyagyulladást okozhatnak. A higiéniai feltételek maximális betartása mellett is áltagosan 2-3 évenként fordul elő enyhe gyulladás: ekkor a leeresztett folyadék zavarossá válik. |
Hemofiltráció
A hemofiltráció alkalmazási területe szűk. Leginkább akkor kerül rá sor, ha rövid idő alatt oldott, szűrhető méreganyagokat rövid idő alatt kell a vérből eltávolítani. Membránja nagyobb pórusnagyságú, mint a hemodialízisnél használatos membrán.
A kezelésről
A dialízis folyamata nem jár fájdalommal, de a kezelést követően vérnyomásesés, nagyfokú fáradtság, véralvadási zavarok is felléphetnek. Egy-egy kezelés kimaradása során a beteg tünetei felerősödhetnek, vízvisszatartás, vérnyomás emelkedés, ioneltérés is jelentkezhet (a kálium szint megemelkedése például szívritmuszavarra hajlamosíthat). Mindenképpen törekedni kell arra, hogy ne maradjon ki egy kezelés sem. Lázas betegség nem zárja ki a dialízis elvégzését.
Ez a cikk is érdekelheti Mit tehet a dialízis közben jelentkező szomjúságérzet csökkentése érdekében?
Dialízis és étkezés |
| Művesekezeléssel a vesefunkciók pótlását végzik, így távolítva el a szervezetből a toxikus anyagokat, helyreállítva a folyadék-, sav-bázis és elektrolit egyensúlyt. Ugyanakkor nem pótolja a vese hormonális (endokrin) funkcióit, a salakanyagok eltávolítása sem teljes, ezért van szükség diétára és speciális gyógyszerek szedésére. Dializált betegek étrendje |
Ez is érdekelheti Dialízis központok Magyarországon
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőink: Dr. Kónya Judit, családorvos, Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter
