Vesetranszplantált a családban

Nagy megkönnyebbülés a család számára a sikeres veseátültetés - aki a családban súlyos vesebeteg volt, végre az egészségesekhez hasonló életet élhet. Erre a műtétre akkor szorul valaki, ha a veséi végleg felmondták a szolgálatot, ez többnyire sokéves vesebetegség után következik be.

Aki szerencsés, még a veseműködést pótló kezelés – dialízis – elkezdése előtt részesülhet élődonoros veseátültetésben, ha van valaki, aki egészséges és a két veséje egyikét segítségképpen felajánlja. Ez a lehetőség persze később a dialízis mellett is mindig nyitva áll. Ma Magyarországon már minden tizedik műtét élő donorból történik. Akinek nincs ilyen lehetősége, agyhalott donorból származó veséhez juthat pár éven belül a 8 ország donorkórházait és transzplantációs központjait tömörítő Eurotransplant várólistájának segítségével. A vesebeteg életben maradását addig a vérből közvetlenül végzett hemodialízis (ezt fordították régebben németből „művesekezelés”-nek) vagy a hashártya szűrőképességét felhasználva a hasüregben napi többször cserélt oldat segítségével a peritoneális dialízis tudja biztosítani.

Dialízissel élni, ha már nem termelődik vizelet, rendkívül kötött életmód. Az évek során sokféle komplikáció fordulhat elő – ez nem kis teher sem a betegnek, sem pedig a családnak. A dialízisellátás minőségén és a beteg együttműködő készségén múlik, hogy mire eljön a várva várt időpont, elvégezhető-e a veseátültetés.

A vesetranszplantáció ma már rutineljárás

A vesetranszplantáció több mint fél évszázados múltra tekinthet vissza. A donorvesét nem a saját vese helyére, hanem a kismedencébe, a csípőlapát mellé, a vese és a húgyhólyag közé helyezik el, így vérellátását is a kismedencében futó erekből kapja. A húgyvezetéket pedig vagy a sajáthoz kötik, vagy új helyre varrják be a hólyagba. Általában két héttel a műtét után lehet a beteget a transzplantációs központból otthonába engedni, ennyi idő alatt stabilizálódik a veseműködés és állapítható meg, hogy milyen adagban szükséges szedni az átültetett vesét a kilökődéstől védő, immunválaszt csökkentő gyógyszereket.

Ha a saját vesék tönkrementek, attól fogva sohasem lehet orvosi segítség nélkül és úgy élni, hogy a beteg ne tanulja meg, mit kell tennie a jóllétéért és az életben maradásért. A műtét utáni hazaérkezés az egész család számára nagy öröm és kezdetben nem kis izgalom megszokni az új élethelyzetet. Ha valakinek már évek óta nem volt vizelete, az újjászületés csodájával azonos érzést adhat a sikeres átültetés, az ismét természetes módon megjelenő vizelet.

Élet átültetett vesével

A veseátültetett betegnek azonban lesznek teendői, hiszen nem a vesebetegség előtti állapot áll vissza, hanem a beteg a dialízist gyógyszerekre cserélte. Ahogyan a dialízis sem magától ment, úgy a transzplantált vese sem működik magától, ezt a pontosan szedett, az immunválaszt csökkentő – immunszuppresszív – gyógyszerek teszik lehetővé. Ezeknek a gyógyszereknek az adagját személyre szabottan, többségükben a vérből mért gyógyszer koncentráció alapján kell beállítani. A vérszintek természetes okokból idővel változhatnak, és az átültetéstől eltelt idő függvényében is más és más gyógyszerszintek lehetnek szükségesek. Így a gyógyszerek pontos szedése mellett alapvető fontosságú, hogy a vérszintet is ellenőrző viziteken a beteg megjelenjék – még autóra sem vállalnak garanciát, ha a kötelező szervizeket valaki elmulasztja.

A transzplantációs központban 3 hónapig hetente kell ellenőrzésre járni, ez utána kéthetente zajlik, majd a 9. hónaptól havonkéntire csökken. A problémamentes betegek másfél-két év után 2-3 havonta járnak csak ellenőrzésre. Az átültetés utáni gondozás összetett feladat: a vesefunkció, a gyógyszerek vérszintje és a többi fontos laborérték ellenőrzésén túl időszakosan ultrahangvizsgálat és évente számos – főleg onkológiai – szűrővizsgálat végzése szükséges. A transzplantált beteg sem lesz „munkanélküli” – több hónapig kell naplóban vezetnie a testsúlyt, testhőmérsékletet, a napi folyadékbevitelt és a vizeletmennyiséget, valamint a legalább kétszer, reggel és este mért vérnyomást. Ez utóbbi különösen fontos, mert a vesetranszplantáltak mintegy 75 százaléka hipertóniás marad, és a jól beállított vérnyomás is a hosszú távú veseműködés feltétele.

Sok szervátültetett beteg izgul a kontrollvizsgálatok eredményén, pedig ha valaki az előírások szerint pontosan szedi a gyógyszereit és nem volt semmi panasza, akkor rendkívül ritka, hogy rossz laborlelete legyen. A transzplantált vesék többsége 10 éven túl működik – az eredményekért izgulás sok jól eltölthető időtől foszthat meg.

Az is igaz azonban, hogy ha valamilyen tünet vagy panasz jelenne meg, azzal megfelelően kell foglalkozni. Ezek közül az egyik leggyakoribb a láz, amelynek változatos eredete lehet. Legtöbbször valamilyen légúti vagy húgyúti fertőzés áll a háttérben, erre a kísérő tünetek is utalhatnak. Ha a betegség egyértelmű a családorvos számára, akkor helyben is kezelhető. Mindenképpen fontos azonban, hogy a családorvos tisztában legyen azzal, mely antibiotikumokat írhatja fel, hogy az az immunszuppresszív gyógyszerekkel ne legyenek káros gyógyszerkölcsönhatásban és a vese szempontjából se legyenek kockázatosak. Ha a helyzet bizonytalan, vagy valaki még csak 6-8 hónappal van az átültetés után, akkor a transzplantációs központ felkeresése szükséges.

Az immunszuppresszív gyógyszerek miatt, különösen a műtétet követő 3 hónapban, fontos a fertőzések megelőzése. Ez alatt az idő alatt a társaságot valóban csak a szűkebb családtagokra kell korlátozni, elkülönítve azt, aki éppen ekkor fertőző betegségben szenved. A zsúfolt helyek – bevásárlóközpont, színház, mozi – látogatása is kerülendő. Az első 3 hónapban az oltások adása is csak különleges esetben engedhető meg, azonban a későbbiekben érdemes törekedni az évenkénti influenza elleni védőoltás beadására. Fontos tudni, hogy oltóanyagként csak elölt kórokozó vagy annak részlete használható, az élő, legyengített kórokozókat tartalmazó oltások – ilyen pl. a bárányhimlő, sárgaláz – beadása tilos.

Egy évvel az átültetés után a fertőzésekre fogékonyság nem különösebben magasabb – sokszor fordul elő, hogy téli felső légúti fertőzéses járvány során csak a szervátültetett családtag nem lesz beteg –, azonban a megfelelő személyi higiéné és a fertőzések kerülése, a józan óvatosság mindig ajánlott.

Párkapcsolatban élő transzplantált számára fontos kérdés, hogy mikortól élhet nemi életet. A műtét utáni sebgyógyulást követően, azaz pár hét után folytatható a szexuális együttlét. A nők számára fontos tudnivaló, hogy veseátültetés után sikeresen lehet gyermeket vállalni, de ez csak egy évvel az átültetés után, megfelelő vesefunkció esetén nem jár komoly kockázattal, addig valamilyen fogamzásgátlási mód mindenképpen ajánlott. (Ezt személyre szabottan a gondozó transzplantációs orvos és a szülész-nőgyógyász tudja egyeztetni.)

A veseátültetés nem mindig jár egy kapcsolat javulásával, előfordul, hogy a szervátültetett beteg a gyógyszerek – elsősorban a kortikoszteroid-készítmények látható mellékhatásai – miatt önbizalmát veszíti. Ritkán maga a műtét hangulatzavar, reaktív depresszió kialakulását váltja ki, ráadásul sokan már a dialízis alatt depresszióssá válnak. Mindezeken túl korábbi társkapcsolati problémák új vetületei is előjöhetnek. Lényeges, hogy ezeket is meg kell tanulni kezelni, lelkigondozói vagy orvosi szakmai segítség kérése sokszor szükséges a megoldáshoz, tehát ez egyáltalán nem „ciki”. (Ezen a téren van még mit felzárkózni a fejlett nyugat-európai országokhoz!)

A sikeres veseátültetés után vissza lehet térni a munkahelyre, vagy lehet ismét munkát vállalni. Kevés foglalkozás van, ami nem űzhető – ilyen a nagyon nehéz fizikai munka pl. bányában, kommandós stb. Kevésbé ajánlottak, bár nem kizártak a fertőzésveszélyes munkahelyek, pl. egészségügy, óvoda.

Ahhoz, hogy az új vesével minél hosszabban és jobban lehessen élni, igen fontos az egészséges étkezés és a megfelelő testmozgás. A krónikus vesebetegség és a dialíziskezelés diétás megszorításaihoz képest nagyon kevés „tiltott gyümölcs” marad, bár vannak ilyenek: a grapefruit – multivitamin gyümölcslében is! –, a pomelo, a csillaggyümölcs és a gránátalma, mert ezek egyes anyagai az immunszuppresszív gyógyszerek vérszintjét nagyon módosíthatják. Alapvetően minden szervátültetett beteg számára a korszerű, egészséges táplálkozás ajánlott, amelynek irodalma számtalan – a követője már kevesebb, sajnos.

Az egészséges életmód része a mozgás, a sport. A szervátültetettek sport világjátéka nem kevésbé népszerű, mint a paraolimpia, és az éremosztás korosztályos csoportok szerint történik – itt tényleg a részvétel a fontos. Ezzel együtt a magyar szervátültetettek csapata már lassan 3 évtizede kiváló eredményeket ér el, sok nagy és fejlett ország csapatát megelőzve. Nem mindenki vágyik a közösségi sport ilyen formájára, de senkinek sem szabad elfelejteni, hogy a rendszeres, legalább heti 3-4-szer végzett egyórányi fizikai tréning a jó egészség megőrzéséhez elengedhetetlen.

A veseátültetés a világra is ablakot nyit, amíg a dialíziskezelés mellett a komolyabb turizmus ma is elenyésző és csak a nagyon jómódúak sajátja, addig a vesetranszplantált számára az utazás a hétköznapi ember világa ismét. Minden civilizált országba lehet utazni, természetesen repülővel is, és a tengerparttól a hegymászáson át a síelésig széles a kikapcsolódási lehetőségek spektruma. Az egyetlen korlátot azok az országok jelentik, ahová élő, gyengített kórokozóval történő oltás – pl. sárgaláz – kötelező, de általában a kiszámíthatatlan fertőzésveszélyek miatt a trópusi vagy nagyon fejletlen országok látogatása sem ajánlott. Az utazás során sem változnak a napi teendők, a gyógyszerek pontos szedése egyben a következő családi nyaralás elengedhetetlen záloga.

A vesebetegség nem kis teher, sem a betegnek, sem a családnak – a kezelési lehetőségeken belül a veseátültetés egy családbarát megoldás.

(Hypertonia - Dr. Remport Ádám, az SE Transzplantációs és Sebészeti Klinika egyetemi docense, a Magyar Nephrologiai Társaság vezetőségének tagja, titkára és pénztárosa)

Hypertonia Magazin

2008-ban új betegtájékoztató folyóiratot indítottunk útjára a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával. A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről. A Hypertonia kiadvány megrendelése