Mit kell tudni a végstádiumú vesebetegségről?

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter frissítve:

Végstádiumú vesebetegségről akkor beszélünk, ha a beteg veséje felmondja a szolgálatot. Ez krónikus vesebetegségben szenvedőknél fordul elő. Az alábbi cikk a végstádiumú vesebetegség okait, tüneteit, kezelési és megelőzési lehetőségeit tárgyalja, valamint szót ejtünk arról is, hogyan lehet a kialakulás kockázatát csökkenteni.

Mi a végstádiumú vesebetegség?

A végstádiumú vesebetegség a krónikus vagy hosszan tartó vesebetegség legelőrehaladottabb stádiuma, amikor idővel fokozatosan leáll a veseműködés. A vesebetegségnek öt szakasza van, ez az 5. szakasz. Ilyenkor a vesék működése teljesen vagy részben leáll, s ha részben még működnek is, az nem elég a szervezet szükségleteinek kielégítésére.

A veséknek fontos szerepe van a szervezetben. Kiszűrik a salakanyagot és a felesleges vizet a vérből, mely aztán a vizelettel távozik.

Végstádiumú vesebetegség esetén a salakanyagok felhalmozódhatnak a vérben, ami életveszélyes lehet, ezért a betegnek vesedialízisre vagy veseátültetésre van szüksége, hogy megmentsék az életét.

A végstádiumú vesebetegség tünetei

  • csökkent étvágy
  • betegség vagy betegségérzet
  • fejfájás
  • fáradtság
  • viszkető, száraz bőr
  • megmagyarázhatatlan fogyás
  • mellkasi fájdalom
  • légszomj
  • koncentrálási nehézség
  • kevés vizelet vagy annak teljes hiánya
  • puffadás
  • izomgörcsök
  • a bőr elszíneződése
  • viszketés a kezekben vagy a lábakban

Ez a cikk is érdekelheti A vesebetegség jelei

Veseelégtelenség okai

Az alábbiakban a végstádiumú veseelégtelenség, illetve a heveny veseelégtelenség okait mutatjuk be.

A krónikus vesebetegség lassan is vezethet veseelégtelenséghez, de a vesék hirtelen is leállhatnak.

Ha valakinél hirtelen jelentkezik veseelégtelenség, azt akut (heveny) veseelégtelenségnek nevezik.

A végstádiumú vesebetegség krónikus okai

A cukorbetegség és a magas vérnyomás az első és második leggyakoribb krónikus betegség, amelyek végstádiumú vesebetegséget okoznak. Ezek mellett az alábbi krónikus állapotok vezethetnek veseelégtelenséghez:

  • lupus és egyéb autoimmun betegségek
  • veleszületett genetikai rendellenességek
  • húgyúti problémák
  • nephrosis szindróma (a vesebetegségek egy típusa)

Az akut veseelégtelenség okai

Akut veseelégtelenség során a vesék hirtelen leállnak. Ennek okai a következők lehetnek:

  • szívroham
  • mérgezés
  • a vesék vérellátásának akut zavara
  • súlyos kiszáradás
  • húgyúti elzáródás
  • kábítószerrel való visszaélés
  • súlyos vérfertőzés (szepszis)

Kockázati tényezők

A végstádiumú vesebetegség a felnőttek 10-16 százalékát érinti világszerte. Számos tényező növeli a kockázatát, többek között:

Ha valaki krónikus vesebetegségben szenved, a következő tényezők növelik a végstádiumú vesebetegség kockázatát:

  • kezeletlen cukorbetegség
  • nem jól beállított vérnyomás magas vérnyomás esetén
  • túlzott alkoholfogyasztás
  • dohányzás

Szövődmények

A csökkent vesefunkció befolyásolhatja a szervezet számos más szervét is, így a betegség szövődményei a következők lehetnek:

  • májkárosodás
  • belső vérzés
  • folyadékfelhalmozódás a tüdőben
  • a karok vagy lábak idegeinek károsodása
  • legyengült immunrendszer
  • vérszegénység
  • szexuális diszfunkció
  • koncentrálási nehézség
  • terhesség alatti szövődmények
  • folyadékvisszatartás
  • szívproblémák
  • csonttörések
  • fokozott stroke-kockázat

Ez a cikk is érdekelheti Amikor a vese betegsége okoz magas vérnyomást

Diagnózis

Végstádiumú vesebetegség tünetei esetén vér- és vizeletvizsgálatra kerül sor. Ezek a vizsgálatok a következőek lehetnek:

  • Glomeruláris filtrációs ráta (GFR): Méri, hogy a vesék mennyire szűrik a vért.
  • Vizeletvizsgálat: Fehérjét és vért keresnek a vizeletben.
  • Szérum kreatinin teszt: A vérben lévő kreatinin (egy salakanyag) felhalmozódását vizsgálja.
  • A vér karbamid-nitrogén tesztje: A vérben lévő karbamid-nitrogén (fehérje lebomlási végtermék) szintjét méri.

Ha a betegnek uraemiája van - vagyis ha a vérben nagy mennyiségű olyan anyag halmozódik fel, amelyet a vesék normál esetben eltávolítanak a vizelettel -, rendszeres vesedialízisre van szükség.

Emellett az orvosok a GFR-érték csökkenésére is figyelnek, amely arra utal, hogy a vesék nem megfelelően szűrik meg a vért.

Kezelés

A végstádiumú vesebetegségre általában vesepótló kezelés javasolt. A vesepótló kezelés dialízist vagy veseátültetést jelent.

A vesedialízisnek két fő típusa van: hemodialízis és peritoneális dialízis.

A hemodialízis az, amikor egy gép szűri ki a vérből a salakanyagokat. Ez a folyamat 3 vagy 4 órát vesz igénybe, és egy dialízisközpontban végzik. A végstádiumú vesebetegek rendszerint hemodialízisben részesülnek, hetente 2-3 alkalommal.

A peritoneális dialízis során a beteg pumpálja a dialízisfolyadékot a hasába. A folyadékkal együtt a folyékony halmazállapotú salakanyagok a hashártyán át kiszűrődnek és a katéteren keresztül kiürülnek. A peritoneális dialízis otthon is elvégezhető.

Veseátültetésnél a sebész egy egészséges donorvesével helyettesíti a károsodott vesék működését. (A veseátültetés esetén a saját, tönkrement veséket általában nem távolítják el, a helyükön hagyják, a kapott vesét a hasüreg alsó részébe ültetik.)

A vesepótló kezeléssel egyidejűleg speciális étrend is a kezelés része.
Ennek alapjai a következők:

  • magas fehérjetartalmú ételek kerülése
  • elegendő kalória bevitele
  • a folyadékbevitel korlátozása
  • elektrolitok, például só, kálium és foszfor korlátozott fogyasztása

Ez a cikk is érdekelheti Mennyit ihat egy vesebeteg?

Megelőzés

A következő életmódbeli változások lassíthatják a krónikus vesebetegség előrehaladását:

  • dohányzás abbahagyása
  • alkoholfogyasztás minimalizálása
  • az előírt gyógyszerek megfelelő szedése
  • vérnyomás kezelése
  • vércukorszintek beállítása
  • testsúlycsökkentés, ha a beteg túlsúlyos
  • rendszeres testmozgás
  • egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás

Kilátások

Ha valakinek krónikus vesebetegségre utaló tünetei vannak, mielőbb orvoshoz kell fordulnia. Az időben elkezdett megfelelő kezelés javíthatja a beteg kilátásait. Vesedialízis vagy veseátültetés nélkül a végstádiumú vesebetegség életveszélyes. A vesedialízis hosszú távú megoldást kínál, míg a veseátültetés segíthet a normális veseműködés visszaszerzésében.

Tovább Édesapám vesebeteg, én is az leszek?

WEBBeteg.hu logóForrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; medicalnewstoday.com
Lektorálta: Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter

Cikkajánló

Veseelégtelenség
Az akut veseelégtelenség (insufficientia renis acuta) a vese vizeletkiválasztó funkciójának hirtelen bekövetkező csökkenése, illetve súlyos esetben megszűnése.
Amikor az orvos beteg
Amikor az orvos beteg

Dr. Kenessey Andrea és az emlőrák.

Energiaitalok
Energiaitalok

Mit tartalmaznak és hogyan hatnak?

WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
Hypertonia - Dr. Remport Ádám
WEBBeteg - Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter
Hypertonia - Dr. Haris Ágnes
WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró

Segítség

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Farkas Katalin

Dr. Farkas Katalin

Belgyógyász, Angiológus

Budapest