Ödéma - Mi okozhatja?

Az ödéma számos betegség előrehaladott stádiumában megjelenhet. Gyakran előfordul szívelégtelenség, elégtelen veseműködés, májbetegségek és fertőző betegségek mellett is.

Mi idézi elő közvetlenül az ödémaképződést?

Ödéma (szövetközti vizenyő) akkor alakul ki, ha megbomlik a szövetközti folyadék termelődésének és elvezetődésének az egyensúlya. Ilyenkor a szövetek közötti térben vizenyő szaporodik fel. Az ödémát tehát elsősorban a folyadékot szállító erek – vénák, artáriák vagy nyirokerek – nem megfelelő működése idézi elő.

Kép: Ödéma lábszáron

Az ödémák típusai

Megjelenése szerint lehet lokális (egy testrészre koncentrálódó) vagy generalizált (több testrészt vagy szervet érintő).

Generalizált ödémák

Az úgynevezett generalizált ödémákra jellemző a szimmetrikus elhelyezkedés. Ez azt jelenti, hogy a vizenyősödés a test mindkét oldalán közel azonos mértékben jelenik meg (pl. mindkét alsó végtag). Az esetek legnagyobb részében ezt a szív vagy a vese működésének zavara idézi elő.

Szíveredetű (kardialis) ödéma: Rendszerint szívelégtelenség előrehaladott stádiumaiban jelenik meg. Megdagadnak a bokák, alszárak, súlyosabb esetben akár a teljes alsó végtag. Kialakulhat a belső szerveknél is, így a májban, a tüdőben, sőt a gyomor- és bélrendszer szöveteiben is. Jellemzője, hogy nyugalmi időszakban, éjszaka több víz ürül a szervezetből, ami gyakori éjszakai vizelést tesz szükségessé. Az emésztőrendszeri ödéma emésztési zavarhoz, étvágytalansághoz, fogyáshoz vezethet.

Veseeredetű (renalis) ödéma: Elégtelen veseműködés esetén is felléphet ödémásodás. Veseeredet esetén leginkább az alszárakon, az arcon jelenik meg a vizenyősödés. A vese elégtelen működése előidézhet szívelégtelenséget és magas vérnyomást, tüdőödémát, sőt tudatzavart okozó agyi ödémát is.

Alacsony fehérjeszint miatt kialakuló (hypoproteinaemiás) ödéma: A vérben alacsony fehérjeszint kialakulhat csökkent fehérjebevitel vagy csökkent fehérjetermelés, csökkent fehérjefelszívódás vagy fokozott fehérjeürítés esetén. A fehérjetermelés csökken májelégtelenség esetén, a fehérjék felszívódásának csökkenése pedig kialakulhat pl. gyulladásos bélbetegségekben (Crohn-betegség) vagy lisztérzékenység esetén.

Lokális ödémák

A nyirokerek károsodása (nyiroködéma)

A nyiroködéma (lymphoedema) a nyirokrendszer károsodásának talaján kialakuló lokális vizenyő. Az esetek nagy részében ez okozza a végtagok vizenyősödését, a kéz- és lábdagadást. A nyiroködéma a kézfejen, kézháton, továbbá az ujjakon, illetve lábujjakon jelenhet meg először, innen terjed ezt követően a csuklón át a karok, illetve a bokán át a combok irányába.

Oka, hogy a valamilyen ok miatt károsodott nyirokrendszer a szövetekből nem tudja elszállítani a nyirokköteles folyadékot, az felszaporodva helyi duzzanatot okoz. A nyiroködémára jellemző a kéz- és lábujjak hurkaszerű megvastagodása, a kézhát, lábhát cipószerű duzzanata, az ujjak tövében, csuklónál, bokánál mély, úgynevezett csecsemőráncok kialakulása.

Veleszületett nyiroködéma akkor alakul ki, amikor a fejlődés folyamán a megfelelő nyirokelvezető rendszer kialakulása elmarad. Szerzett nyiroködéma a nyirokcsomók, nyirokerek károsodása esetén alakul ki, aminek többnyire daganatos betegség vagy fertőzés, vagy nagy szövetroncsolással járó trauma az okozója.

További lehetséges okok a lokális ödémák mögött

Mélyvénás trombózis: A mélyvénás trombózisra klasszikus esetben a rövid idő alatt, előzmény nélkül kialakuló fájdalmas végtagduzzanat jellemző. Külső kompresszió okozta vénaelzáródás esetén is megjelenhet ödéma. Ilyet okozhat megnagyobbodott nyirokcsomó, például a combhajlatban lévő nyirokcsomó-duzzanat, amely az azonos oldali alsó végtag vizenyősödéséhez vezethet.

Terhesség alatt: Gyakran alakul ki alsó végtagi duzzanat terhesség alatt, ilyenkor a növekvő méh okozza az elvezető vénák kompressziója révén a tüneteket. Amennyiben csak lábdagadás jelentkezik, néhány mindennapos szokás beiktatása segíthet a panaszokon. Amennyiben azonban más testrészein is jelentkezik az ödéma, mindenképp forduljon orvoshoz!

Angioödéma: Nem öröklődő esetekben az angioödéma leggyakrabban súlyos allergiás reakcióként alakul ki, ezenkívül valamilyen gyógyszer vagy fertőzés okozhatja még a tüneteket. Angioödéma során a végtagokon, az arcon (szemek környéke, ajkak, nyelv) kialakuló duzzanatot piros kiütések kísérik, ám kialakulhat a gégében is, amely életveszélyes állapotot idézhet elő. Az öröklődő angioödéma egy enzim működésének zavarára vezethető vissza. Az ödéma ebben az esetben leggyakrabban a végtagokon, arcon, a nemi szervek környékén jelenik meg. A vizenyősödés változó intenzitással és gyakorisággal jelentkezik, spontán megszűnik.

Visszeresség: Visszértágulat okozta vénás elfolyási nehezítettség esetén is kialakulhat lokális ödéma. Az ödéma ilyenkor először a boka körül jelenik meg, majd a sípcsont felé húzódik. Kezdetben a bőr normális szerkezetű és színű, a folyamat előrehaladtával azonban kötőszövetes átalakulás indul. Ennek következtében barna pigmentáció, később lábszárfekély alakul ki.

A lipoedema főleg nőket érintő megbetegedés. Ilyenkor túlzott mértékű zsírfelszaporodás alakul ki a csípő, a comb, a lábszár területén, miközben a láb és a boka érintetlen marad. A lipoedema puha tapintatú, jellemző rá a bőr narancshéjszerű átrendeződése. Gyakran a nyiroködémával együtt jelenik meg.

Pajzsmirigyfunkció zavaraiban is van, hogy látunk pl. az arc vagy a szemek környékére lokalizálódó ödémát.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus