Mit kell tudni a vesetágulatról?

Mit jelent az, hogy vesetágulat? Mi okozhatja? Mik lehetnek a tünetei? Milyen stádiumai vannak a betegségnek? Hogyan diagnosztizálható? Milyen szövődmények léphetnek fel? Milyen kezelési lehetőségek vannak? Cikkünkből kiderül.

Mi a betegség háttere?

A vizelet kiválasztásának szerve a vese. A veséből történik a húgyútakon (húgyvezeték, húgyhólyag es húgycső) keresztül a vizelet ürítése. Ha bármilyen oknál fogva a vesemedence vagy a vesekelyhek kitágulnak, a vesék működése és a vizeletkiválasztás elégtelenné válik. A tágulat miatt a vese kéregállománya vékonyodni, sorvadni kezd, így az ott lévő, a működésben részt vevő vesecsatornácskák is tönkremennek, rontva, de akár meg is szüntetve a vese vizeletkiválasztó működését. Mivel a vese nemcsak a vizelet és salakanyagok kiválasztását végzi szorosan, hanem részt vesz az ionháztartásban, a folyadék- és sav-bázis-háztartásban, a vérnyomás szabályozásában, de még a vér vörösvértest tartalmának kialakulásában is, veseelégtelenséghez vagy kóros veseműködéshez vezető vesetágulat komoly problémákat is okozhat.

A vesetágulat végstádiuma a zsákvese.

Ez a cikk is érdekelheti A zsákvese kezelése és a megelőzés lehetőségei

Mi vezethet a vesemedencék tágulatához, vagy hajlamosíthat rá?

Olyan eltérés, mely a vizeletkiválasztó rendszerben a vesék szintje alatt keletkezik, és akadályozza a vizelet elfolyását. A pangó vizelet visszafelé tágulatot okoz, amellett, hogy fokozott fertőzéshajlammal, kőképződéssel, de akár daganatkialakulással is járhat.

Vizeletelfolyási zavart okozhat:

• fejlődési rendellenesség
• megtöretés a húgyutakban
• gyulladás
• kő
• daganat a húgyelvezető rendszerben
• a húgyutak külső kompressziója, pl. daganat, hegszövet miatt
• prosztata folyamatok (gyulladás, megnagyobbodás, daganat)

A kiváltó ok mellett a károsodást tovább ronthatja:

• bizonyos vízhajtók szedése
• kevés folyadék fogyasztása is.

Milyen tüneteket okoz a vesemedence tágulata?

A tünetek széles skálán belül mozoghatnak. Sokáig akár tünetmentes is lehet, és csak visszafordíthatatlan károsodás esetén okoz észlelhető panaszt.

Mik jelentkezhetnek?

• vesetáji fájdalom, hátfájdalom
• vér a vizeletben
• kevés vizelet
• vizelési nehezítettség

Ha mind a két vese érintett, akár veseelégtelenség is kialakulhat, mely a következő tünetekkel járhat:

• vizelet megkevesbedik
• nincs vizelet
• ödéma, lábdagadás, haskörfogat-növekedés, vizesedés
• elszíneződött barnás bőr
• rossz közérzet
• gyengeség
• hányinger, hányás
• étvágytalanság, puffadás
• fogyás
• légzési nehezítettség
• mellkasi panaszok, szapora szívverés
• vérnyomásváltozások
• vérszegénység
• fejfájás
• tudatzavar

A tünetek súlyossága és formája attól is függ, hogy hirtelen fellépő heveny veseelégtelenség, vagy hosszú ideig fennálló krónikus veseelégtelenség formájában alakul-e ki a vesebetegség.

Milyen szövődmények léphetnek fel?

• Gyakori a húgyúti fertőzés, a pangó vizeletben könnyen felszaporodhatnak a kórokozók, a fertőzés a vesébe „felszállva” súlyos fertőzéseket, vesemedence-gyulladást, visszatérő, illetve nehezen kezelhető rezisztens fertőzéseket okozhat.
• Vérnyomásproblémákat, olyan magas vérnyomást eredményezhet, mely gyógyszeresen nehezen kezelhető, nehezen állítható be normál értékre.
• Vérszegénységet válthat ki.

Hogyan derül ki a betegség?

Felmerülhet gyanú tünetek alapján is, de akár panaszmentes páciens esetén is kiderülhet a tágulat.

Képalkotó vizsgálat a hasi vagy veseultrahang, kontrasztanyagos röntgen, CT-vizsgálat lehet.

Laborokban már a veseelégtelenség, a krónikus vesebetegség tünetei, vagy a szövődmények észlelhetőek. Vesefunkciós zavar, magas gyulladásos paraméterek, fertőzött vizelet, összfehérje-, albumineltérések.

Ritkán kiegészítő vizsgálatokra is sor kerül.

Mik lehetnek a kezelési lehetőségek?

Természetesen mindig a kiváltó okot kell kezelni. A gyulladást, vesekövet, daganatos betegséget, prosztatamegnagyobbodást.

Törekedni kell a fertőzések megelőzésére, a felfázás kerülésére, bő folyadék fogyasztására, lázas betegségek vagy vizeletfertőzés esetén korai antibiotikum adásával, illetve szoros orvosi ellenőrzéssel.

A kialakult veseelégtelenség kezelése hosszú komplex feladat, általában nephrológus (esetleg urológus) bevonásával.

Végső esetben művesekezelés (dialízis) történik a veseelégtelenség miatt, vagy indokolt esetben veseátültetés.

Mi a betegség prognózisa?

Függ természetesen az alapbetegségtől, a kiváltó októl, a vesebetegség stádiumától is.

Veseelégtelenség már nehezen kezelhető gyógyszeresen, sokszor a dialízis a megoldás.

Ha nincs veseelégtelenség, akkor a rendszeres ellenőrzések, gondos odafigyelés mellett jó eséllyel lehet teljes életet is élni a betegséggel.

Visszafordítani a tágulatot igazán csak nem régóta fennálló eltérés esetén lehet, ha a kiváltó ok megszűnik.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus